Vers

Tavaszi napsütésben

Elolvasta:
73
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

Mélyet lélegzem, vége. Nem is fáj.

Visszanézek, messziről jöttem.

Vigasztal, végig ott voltál velem

abban a régi tévedésben.

Segítettem tán’ kilépni…

sebet sem ejtettem.

           *

Hogyan tovább, még nem tudom.

Talán átgondolod, mi legyen velem

s veled, ebben a tavaszi napsütésben.

 

 

 

Vers

Tavaszi ritmus

Elolvasta:
863
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Fotó: Bognár Imre Tivadar

Gyöngyöt fűz egy zöld fűszálra,   esetleg, Kora tavasz mély dacára,

                                                  vagy, Kunkorodik a csírája,

                                                  vagy Kamasz tavasz huncutsága,

                                                  tudom butyutaság, de ez jutott most reggel csak az eszembe. 
frissen roppan hagyma szára,
tulipánnak intve várja
libbenjen a rokolyája.

Szellő, harmat hajnal zargat,
nyíljon ki már az az ablak,
hajoljon ki függöny tüllje,
párnahajnak kövér csücske.

Apró cseppű selyem eső,
megnyugtató, serkenj elő,
cuppanó csók, szikkadt földre,
üveggyöngyök ülnek körbe.

————————————

Nem kell mindig mélyen szántó, megrendítő sorokat írni, ebben egyetértünk, de füle meg farka azért legyen. Az első versszakból hiányzik az alany. Feltételezem, hogy a tavasz cselekszik éppen, és rendben is volna így, ha továbbra is ő marad a cselekvő és Tavasz vagy ennek valamelyik szinonimája a címe, itt azonban a második vsz-ban már váltunk, így az első értelmileg csorbul.

Szeretném megmorogni továbbá a tüllje-csücske párost, ami meglehetősen rondácska, mert a szereplő mássalhangzók különbözőbbek szinte már nem is lehetnének. Emlékszünk: a képzés helye szerint kéne hasonlóságot mutatniuk.

Amúgy aranyos. A tüllje-csücske is elfér benne. Az első vsz-kal viszont kezdeni kéne valamit.

 

NHI

 

Kedves Ilona! Értem én és köszönöm. Gondolkodási időt kérek ahogy a többi versemnél is, ebben a szekcióban. Hálás vagyok a segítségért. Szeretettel: Edit

——————

Köszönöm a visszajelzést, kedves Edit, technikai okokból (sok a várakozó) átteszem addig is a nem publikáltakhoz.

Szépeket: NHI

Vers

Tavaszi anzix

Elolvasta:
59
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Cserebogarat

cserélnék. Csere bogár

nem kell most nekem.

 

* * *

 

Kecses almafák 

selymes szirmából szellő

vet cifra ágyat.

 

* * *

 

Míves vázában

buja tavaszi csokor

– illik aktodhoz.

 

* * *

 

Poszátaének  

a berek bíbor fátylán 

dallamos ékkő.

 

* * *

 

Pimasz kis stiglic

dalolva tisztelte meg

őszülő fejem.

Vers

tavaszi hangulat

Elolvasta:
349
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Kép: Balla Árpád Zoltán

 

Apró léptű tavaszi szél

suttog az éjről, elmondja

a fák titkát…

 

Hajnalban nőtt levelek

selymét bontja,

zöld bokrokkal bólogat.

Itt-ott sárga virágok

szirmait csodálja.

 

Álmot sző, varázsol, 

szívem vele zenél.

Lassan kibontja

zsongó dalát

– a szél.

Vers

Tavaszi pillanat

Elolvasta:
889
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Dr. Nagy Miklós fotója.

 

 

Fehér szirmú, patyolatlány,
kökörcsines kis sziget,
túl halad a világ zaján,
áprilisi üdvözlet.

Bátran áll a pusztaságban,
karcsú lábon csengettyű,
követhetik furcsa árnyak,
nem lesz soha keserű.

 

 

 

Vers

Tavaszi zsoltár

Elolvasta:
860
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

 

Csak lelkem, a magasba kéredzkedő

leljen nyugalmat, s andalogva verset

szavaljak, míg ezret lobban az erő

a lángban, s tegyem eléd a kezemben 

 

tartott kézirathegyet, földre rázva 

unott láncaim, tisztán és szabadon 

fussak magam elől, amíg találva 

valami örökkönvalót, hajadon

 

ajkán káromlás zöngéin felnőve 

lázadóként harcolhatok, fenhetem 

a kard sikoltó élét, a nyers lőre

ízébe dőlve nyaklik küzdő énem

 

egy tál zöld lencsére, ahol kavarog,

hömpölyög a magnak vére, és végre

megtudhatom, hogy miért, és bámulom,

amit higgyek, mi elveszett, vagy el se

 

veszett, csak sűrű zápor illata fojt,

bujkál a rettenthetetlen, előttem

a senki földjén sarjú vetéskonvoj,

már nem tudok semmit, bár kendőzetlen

 

útmutatást hintenek az angyalok.

Pihen az értelem az égi rendben, 

múltban tátongó emlékezet vagyok.

Tavaszi folt. Csepp csillan – észrevétlen.

 

 

Vers

Tavaszi szél

Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

Megint egy hétfő, azt hiszem,
hordom némán az időt, úgy viszem,
és nem ütök vissza, mert nem muszáj,
ha tettek helyett csak jár a száj…

 

Jó volna ülni a vadlesen,
régi dalt dúdolni csendesen,
nem nézni: holnap, jaj, mi rág?
s hogy fennek-e ollót a moirák?

 

Didergő tavaszi könnyű szél,
néz a szem, mert a gondolat beszél,
fejünk felett az ég hamis,
és gyöngyöt szór ránk az április.

 

Vers

Nagyítás – Tavaszi zsongás

Elolvasta:
58
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; } Két rövid vers

Nagyítás

 

Mellettem futsz ragyogsz
A szív emelkedik
Váll a vállhoz ér
Vágy a vágyhoz ér
Mikor célba ér a szó
A messzeség megáll

 

Mosolyba öltözik

 

_________________________________________________

 

Tavaszi zsongás

 

Ne kérdezd miért
Játszani akarok
Húrra teszek hangot
Imádom ahogy szédül
Imbolyog
Ki is festem
Nézem pirosát
Kékjét
Lángját
Szivárvánnyal átkötözöm
Megszólítalak
Mosolygok

 

Neked adom

Vers

Tavaszi dal

Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

 

Mint selyemhernyó a levél fonákján, 
begubózva várjuk az éltető napot, 
erőt gyűjtve a tavaszra, nyárra, 
feledve múlt időt, hisz vége, láthatod.

Ránk pillant a hajnal didergősen, 
de már mosolyognak a duzzadó rügyek, 
árnyéka lesz újra a világnak, 
ahogy az április jő, s felénk üget. 

Bolond idő, bolond szél, bolond tavasz! 
Csodára vár a fű meg a barka, 
zsendül a leveles ág, bogár éled, 
zöld a rét, kék a százszorszép rajta. 

Nézd, visszajött a rozsdafarkú is, 
a lugas végén riadva rebben, 
egy harmatcseppben fürdik a reggel, 
az Univerzum elfér a tenyeredben. 

Ébred az élet. Színes, gyönyörű. 
Cikornyás felhők futnak a háztetők fölött. 
Csak a selyemhernyók alszanak még, 
álmukat szövik a kert eperfái között.

Vers

Könnyű tavaszi dal

Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Virág kúszott most a tájra,
madár röppen, rebbenő.
Benne is dúl annyi élet,
az már szinte rettentő.

Szárnya csapkod, kósza villám,
drága ékkő, cikkanó.
Kék, zöld, sárga, rozsdabarna,
eltünő, felvillanó.

Mély zúgás tör föl a hegyre,
tavaszharang, konduló.
Mindkét szemem fénnyel telt el,
szépség-, csodakolduló.

Hangförgeteg, szín és illat,
kikeleti fénytörőn,
mind egyesül nagy fehérbe,
hirdetve az érkezőt.

Mint a végső, ugrás előtt
visszatartott levegő,
feszült minden, így a legszebb!
Épp életre ébredőn. 

Vers

tavaszi vacsora

Elolvasta:
44
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

 

Asztalt terítettünk,
vártuk mikor jön haza 
a tavasz.
De helyette jött a tél 
és az ősz.
Mindent felzabálnak,
amit az ember főz.
És hiába várjuk,
várhatjuk a csodát,
ma a Duna is 
két méter ötvennél állt.

Vers

Tavaszi litánia

Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

Füst gomolyog,

 szellő lelkendez köréd.

 Többet vár tőled

a pöfeteg elvárás,

mint a jóval kevesebb ennél. 

 

Elbújsz előle,

megles, rendre

utasít, közel

araszol a vágy,

beléd kérgesül

a környezeted,

akkor is vár, ha kikerülöd.

 

Már nem vár,

nincs mit tenni,

tükörképmásod a Hold,

tudod, ez amolyan

homogén látomás,

rügy-ragály,

Godotra várva.

 

Vers

Tavaszi készülődés

Elolvasta:
54
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

Omló napfényben

 

villan kezében a fém.

 

Bokrait metszi

Vers

Tavaszi eső

Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }* Zeneajánló: Bach: H-moll szvit

 

http://www.youtube.com/watch?v=gmSDiuh54e4

 

Lángra lobbant a friss tavaszi eső,                                  

h-moll szvitet komponál a szivárvány,                        

bennem égő végtelen ősi erőt,                                    

ajkával oltogatja egy cigánylány.                             

 

Kicsiny melle fehér blúzára vacog,

rövidre tépett haja épp leér fülig, 

büszke bimbói, mint éretlen magok,                                 

isszák a szerelmet utolsó cseppjükig.  

 

Sorsában él gyermeki akarata,

átragyog örömkönnyei fátyolán,

eltitkolt vágyainak minden szava.  

 

Nem tépi lelkét a haszon érdeke,

lepkesúlyú pőre léptei nyomán,                                           

szabadon száll az énekek éneke. 

Vers

tavaszi parti-túrák

Elolvasta:
54
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

babérhoz

kellenek a hörpikék

s ha nem

habra megy

a fenékig túrák

s mikor már

a vers is

oly modern

hogy félremegy

mint tavasszal

a fagy s a szél

a szó mi szó

hol partot ér

mint útközben

a hóbuckák

nagy halommá nő

s úgy lehűl

hogy az olvasóban

promt beáll

az agyhalál

Vers

Tavaszi akt alföldi tájban

Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }ha indulok már árnyékomra lépek

felh?kre fest a fák ecsetje
lágy jegenyék halványzöldje
elpirul rajta a sok barka
szétszóródik fénye dalos alkonyatba

tágul a kapuja az ég alja nyitva
hacsak a szél meg nem jön vonyítva
s kutyái tépik ruhámat a koncot
reccsennek az öreg csontok

bámész szememet alig hunyorítom
végpásztázik a komorló síkon
ha indulok már árnyékomra lépek
s kiszorulhat bel?le a lélek

szélesen csitul az alföld horizontja 
tágasságát csak egy-két nyárfa bontja
s ahol az árnyéka elfekszik
elsötétül máris a fehér szik

mint a magány oly sötét az ég is
várom hátha feljön egy csillaga mégis
alkonyi szél kutyája sem társam
elkushad feketén hogy már ne is lássam

de halljad tavasz-illat lebeg a légben
fülemüle trilla csábos esti dallam
osonó léptekkel közeledik halkan
alakjában téged máris látni véllek

illetlenül  büszke meztelen tavaszban

Vers

Tavaszi anziksz

Elolvasta:
56
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

Ma délben mosolygós

bölcs ragyogással keltett a Nap.

Vékony-meleget szűrt ablakom

párkányán  megült a fuvallat.

A tompa csöndet fütty szakította át,

majd számtalan cserfes kísérte dallamát.

Virrasztasz bennem, mint gyertya

 zord kripták mélyén,

/ táncoló fény /

lángcsóva vagy te ,

 a füstölgő kanóc én.  

Zajos pondróké az éden,  

/ szolgahad ássa /

 hogy termővé érjen.

—-

Halottak szívverését visszhangzó

tegnapot  jöttem ünnepelni,

kongó súlytól roskadó

macskakövön -, parázson járni.  

—–

Olykor olcsó frázisokkal dalolunk,

hogy szavunk megértsék,

s ne peregjen kormos kétség

mögénk,

meglehet csizmaszárhoz kapunk, pedig

elménk lett fegyverünk.

Mások levegőoszlopát cipelned kell,

s húzz  ajakadra mosolyt,

valahányszor hamisan énekel.

 

 

 

 

 

Gyerekvers

Tavaszi kifestő (gyerekzet)

Elolvasta:
75
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Piros

 

Pirosan jó a cseresznye,

ropogósan, frissen szedve,

piros, mint a kerek retek,

pirul, mint a heves gyerek.

Rőt a bohóc pingpong-orra,

aki köhög, piros torka,

vörös a hús, mit megsütnek,

tulipiros minden ünnep.

 

Fehér

 

Fehér színű a gyöngyvirág,

a liszt, amit mamád szitált,

a tejszín s a kenyér béle,

mesében a Hófehérke.

A komondor fehér kutya,

menyasszonyon fehér ruha,

hasonlít a liliomra,

habos, mint a túrótorta.

 

Zöld

 

Zöld a zuzmó, s az új levél,

a spenót, amit meg kell egyél,

zöld lombokat nevel a tölgy,

zöld ruhát ölt tavaszi völgy.

Zöld színű a postástáska,

vadászruhák paszománya,

zölden cikkan a pannongyík,

s magyar zászlón zöld lenn a csík.

Vers

Tavaszi strófák

Elolvasta:
45
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Kikelet hava

Foltokban hámlik a táj fagyott arca,
itt-ott el?bukkan némi zöld remény,
március el?lép, s magát megrázza,
enyhet ígér, napot, tavasztüneményt.

Szelek hava

Földszürke pacát foltoz az égre
löködné odébb, de nem bír vele,
cibálja húzza – feladja végre,
s fut tova április szeszélyes szele.

Ígéret hava

Orgonaillat libben ágról ágra,
es?csepp cifrázza a kert homlokát,
csipkés hajtások nyújtóznak fénybe,
éjemet édes májusíz járja át.

 

Vers

Tavaszi parafrázis akácokkal

Elolvasta:
48
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }szakad a nászi felh?fátyol

Szilágyi Ferenc “hubart”-nak

már levirágzik az akác
a tavasz utat enged nyárnak
félreáll a nap útjából
szakad a nászi felh?fátyol

szirmokon taposunk
szomorú körmenet
levélzöld fákon rongyos menyasszony
elhal a sz?z hogy életet fakasszon

 

Vers

Tavaszi zsongás

Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

Szép kikelet, muzsikálj, szerelem dala szálljon!
Újra veled lehetek, neked élem az álmom…
Perzsel a Nap, tüze éget, s izzik a vágyam –
éjjel a csillagos égbolt h?ti le lágyan…

Nyílik az orgona, bólogat egyre a szélben,
szép lila fürtjei ontják illatuk, érzem.
Bódulatomban mit tehetek? – visz az ösztön,
s nem tart már remeg?, suta lábam a földön…

Felkap a képzelet, és lebegek, csuda érzés!
Félek, a mámorom áthat, s szít a kísértés …
Nem tehetem, kegyelem! Tegyen újra a földre,
s hagyjon, amíg tudatom nem súg a fülembe!

Vers

Tavaszi ébredés

Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Válasz Péter Erika: Miel?tt lehullnak a felh?k cím? versére

Majd mesélsz a múltról és jöv?r?l,

s arról a h?sr?l, kinek hisz a világ,

és aki vagy – a fájdalom lánya.

 

Eltakarod arcod,

ha már nem bírod a harcot,

és remegsz, ha szólni kell…

 

valaki énekel…

 

És már nem félsz.

Védelek az emlékek és a világ ellen.

Bennem meleg van és béke,

nem kísért a gonosz emléke.

Megsimogatom mindened.

megsimogatod mindenem,

összebújunk sejtelmesen,

senki által nem láthatóan,

senki által nem érezhet?en,

s ami eddig er?tlen volt,

er?nkké válik,

ami kett?nek látszik,

egy …

 

befogadlak csendesen

 

Vers

Tavaszi szeszély

Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Zsongásba mártózik, kacsint és fényt lehel

Bájitalt keverve lép egyet, s térdepel

Hiányzol Édesem!

 

Színesen nyújtózik, féktelen hempereg

Szíveket dobbantva ölel most melegen

Hiányzol Énnekem!

 

Ragyogón villódzik, permetez fényeset

Bujaság b?rében mosolyog ékesen

Hiányzol Életem!

 

Mámorosan szövöget, söndörgetve cincorgat

Badarságot duruzsol, körmönfontan cinkosat

Nélküled Iszonyat!

Vers

Tavaszi reggel

Elolvasta:
57
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

harmatkönnyeket
lélegző virágszirom
égre mosolyog

*

pirkad a hajnal
nyújtózkodó friss rügyek
tavaszt remélnek

*

méhecske zümmög
szelíden borulnak rá
nesztelen kelyhek

Vers

Tavaszígéret

Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Szemkápráztató
tavaszígéret, fénylő
aranysugarak

ernyesztik lággyá,
majd folyékony múlttá a
bágyatag havat,

megfoghatatlan
tünékeny varázs – a tél
múló pillanat.

Vers

Közöm a tavaszi hajnalhoz – agglomeráció

Elolvasta:
45
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }A címre bármilyen jobb javaslatot elfogadok! … Igaz, a versre is 🙂

 

 

Hajnal. A kelő Nap széle

kikandikál a domb fölött.

A táj – levéve hálósipkáját –

bíbor palástba öltözött.

 

Egy őzsuta  gidájával

legel – csábít a fű szaga,

s már visszahúzta karmait

a neszekkel terhes éjszaka.

 

A Nap félig kibújva

fecskéket csalt az égbe fel,

fényére túlnan a hunyni térő

Hold már álmosan felel.

 

No lám! A gólyák! Lenéznek,

összeütvén a csőrüket –

 

– váltó csattog. A kalauz szól:

– Jegyeket kérem!

 

… Ez őrület…

Vers

Első tavaszi ujjgyakorlat

Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Ezt a múlt tavasszal írtam, áprilisban. Hátha tavaszcsalogatónak megfelel…

 

 

Nincs mese, a tavasz

eljött megint!

Ravasz

illat legyint pofán,

profán gerjedelmek és magas eszmék

– nyugi, lesz még

jelző dögivel, hogy a víz kiver -,

a toniám hiper,

pulzusom az égben…

Abbahagyjam? Még nem!

 

Tavasz van immár, nincs mese,

nem pusztul éhen a lepke se,

ügyet-

len rügyek tétováznak,

a méhek tanúi a násznak,

másznak

a hernyók, szőnek a pókok,

a hidegre nincs már jó ok…

 

Tavasz van, nem tagadhatom,

a tereken, utakon

alig-ruhák a lányokon,

itt popsi villan ki, ott kebel,

betel-

ni nem tudok vele,

gombóc a torkomon

se föl, se le…

 

Volt ám tavasz már máskor is,

hamis évszak – lásd április -,

most Nap ragyog, de könnyeden

gyűlhetnek felhők a kék egen,

kopoghat még tető,

jégeső verhet cserepet,

reped,

hasad a kúpcserép,

jöhetnek a cserépcserék…

 

Ez az esztendő még kamasz,

ezt súgja-búgja a tavasz,

itt már csak én

vagyok öreg,

befektetni már nem éri meg…

Tavaszi fáradtság győz felettem,

de nem feledtem

élvhajszolt ifjúságom

– és sose bánom!

 

Tél és nyár közé ékelt évszak

– készak-

arva kerülöm a nevet,

azt hiszem, így is megemleget! –

nehogy elbízza magát nagyon,

ha rajtam múlik, azt nem hagyom,

– Sándorékkal ő küldte a zsákot,

ennyi meleget az idén

még senki se látott!

 

A tavasz még arra is jó lehet,

hogy versemet inspirálja.

Spirálja,

ciklusa évszakoknak

soknak árt, de soknak használ,

nincs jobb nekem erre a tavasznál!

Neki köszönöm, mondhatom,

hogy tavaszi ujjgyakorlatom

megírtam, ahogy kellett.

 

Nos, most ennyire tellett!…

Vers

TAVASZI ZSONGÁS

Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Régi versem – a tavasz új köntösében.

Az éledő táj feltámadásra vár

Rohanó világunk irgalmat kér

Bensőmben érzem a tavaszi zsongást

Sóhajom lobogva küzd a holnapért.

 

Bármerre nézek ébred a kikelet

Zsong a szívem, mint égő gyertyaláng

A szél hátán virágszirom kering

Új csodára vár az örök körforgás.

Vers

Tavaszi duett

Elolvasta:
528
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; } …a halálunk pedig – néhány évet várhat.

 

Tavasz ölel kettőnket lágyan

a csipkemintás fák alatt.

Nemeket mondtunk egyben s -másban,

de kezem kezedben maradt.

 

Viszlek magammal rügyről rügyre

tavaszt csodálni néhány éven át,

gyűrt szívünknek hitet, s erőt adni,

mondogatni – Ne félj, ne félj, hogy vége már! –

 

Pillangók bölcsőjét ringató szélanya

virágszirmocskákkal tarkítja a tájat,

tücsökhegedűként zeng az élet dala,

a halálunk pedig – néhány évet várhat.

 

Nem illik most, tudom ,temetőt idézni,

hol eltűnik a test és eltompul a szó,

odafordulok hát virágokat nézni,

ahol üdébb a rét s elolvadt a hó.

 

És amikor egyszer elszakad az élet,

s tél topog az ősz nyomán, fogd kezem,

hogy úgy ragyogjak, mint régen a nász után.

 

Vers

Tavaszi szürreália

Elolvasta:
56
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }fotó: Victor Ivanovski

 

 

  Ebéd utáni kávé illata tekeredett
össze otthonosan, puhán cigarettám kuszán
szállongó ezüst füstjével. Béke és lustaság
ringatott álomba a kinyitott ablak mellett.

  A p?re fák épp öltözködni kezdtek,
én meg meztelen tébláboltam a parkban.
A szélben gyermekálmok ringatóztak,
b?römön szemérmetlen élveztem
a virágszirmok leheletnyi pillantását,
a fénybe fordított arcokon sóhajok
ébredeztek félénken, mikor a tavasz,

e játékos, frivol és kegyetlen terrorista,
arany repeszeket robbantott le a napból,
és mosolyokká olvasztotta a télb?l
itt rekedt fintorokat. Rügyez?
bokrok között pattanásos nimfák
és pánok kerget?ztek, szerelmeskedtek,
hadakoztak. Vékony pólójukon átégett
a vágy és az itt, a most, a mindig
három lehetetlen kívánsága. A szök?kút
vizéb?l sell?k csapkodták szerte illatuk
ezüst permetében kényes titokzatosságuk.
A padokra nyugdíjasok ültek, ujjaik
közt fornettis zacskókból morzsák
hullottak áttetsz?n bólogató galambok elé,
verébrajok sörétjei szeletelték a leveg?t,

szökött álmokat tereltek kósza felh?k.

  Egyre növekv? lármában, zajban, figyelmetlen
tömegben állva álmomban nem röstelltem csupasz

testem szégyentelen, de végül már zavarni kezdtek
csontokról cafatokban égbe lobogó lelkek
a lemen? nap vörös fényében – felébredtem.

 

 

Vers

Tavaszi transzformáció

Elolvasta:
58
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

Rég-volt szép tavaszom,

ó, de szerettelek,

kapaszkodás nélkül

futottam feléd.

Ma már biztonságos

korlátba fogódzva,

kerülő utakon

döcögök eléd.

 

 

Vers

Tavaszi ajándék

Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Diderg? téli napok…

Vágyódik a szív

egy színesebb világba,

mi napfényre hív.

 

Csörgedez? patakok,

olvad a Tél,

múlik már a sötétség,

nem zúg a szél.

 

A Tavasz ajándéka

a zöldell? rét,

virágzó fák szirmait

a szél szórja szét.

 

Vers

Tavaszi kérdés

Elolvasta:
43
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

           Tavasz kérdés

 

 

miért a nap 

ha nem veti le ólomgúnyáját a lélek

miért a virág

ha a tekintet egy göröngyben elakad

miért áraszt vizet a szél

ha nem fürösztöd meg benne arcodat

Vers

Tavaszi bolondos

Elolvasta:
65
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

bolondos szellőcske

beletúr hajamba’

bolondos kacagás

bujkál a szavamba’

 

bujkál a szavamba

bolondos vidámság

lelkemet átjárja

bolondos boldogság

 

bolondos boldogság

reménnyel hiteget

bolondos gyerekként

megőrzöm hitemet

 

megőrzöm hitemet

bolondos  gyerekként

bolondos kedvemben

dalolni szeretnék.

 

Vers

Tavaszi hexameterek

Elolvasta:
53
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Az egyik legszebb évszak, 3X5 sorban; ahogyan én látom.

 

Március

 

Nyílik a zöld bimbó, megfürdeti hajnali napfény,

csak le ne fagyjon! Mert harapós kora reggel a tél még,

bár az utolsó, vad dühe tombol, várja a végét,

s csúf maradékát ?zi madárdal, holnapi nappal

új tavaszunk jön, s kék ibolyát szór f?be a tündér.

 

Április

 

Néha szeszélyes, mint a kamaszlány, duzzog az égen,

könnye lecsöppen, majd felszárad amint beletörli
felh?-zsebkend?be szemét és megsimogatja
sóhaja arcod, majd dühösen fúj, mint a bolond, ám
erdei völgyben hallgat a szél: ott él a kökörcsin.

 

Május

 

Forró májusi szél puha ujja becéz, odafent, nézd,

búzavirágszín köntöst öltött, tiszta az ég, csak
kósza, szelíd bárányfelh?k legelésznek a szélén;

zsong a mez? és orgona illata száll a szobában

mélylila s sz?zifehér koronázza az ünnepi vázát.

 

2008-03-20

Vers

Tavaszi nyitány

Elolvasta:
76
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; } vacogott a vérem, borzongni akartam..

 

 

Letörött a fagy kék körme,

a fény meleget hint a földre.

Tavaszodik, olvad a zagyva kotyvalék,

tócsatavacskákban csónakázik a jég.

 

Megitta a jeget a nap,

id?n, s határon túl  vártalak.

Lüktet? arcodra hó hullott, lenyaltam,

vacogott a vérem , borzongni akartam.

 

Fellobbant a szerelmi láng,

hajad havába font glóriát,

ragyogott, mint gyémánt, kecses kandeláber,

fortyogott, mint arany tavaszéji kráter.

 

Vers

Tavaszi álom

Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Látni világot…*

Szeretnék futni, rohanni

rét füvén kacagva,

Pohárba harmatot gyűjteni

– mint nektárt itatni.

Látni Veled világot

melyet szemed még

nem nézett.

 

Helyette lelkem rozsda marja

az út is már romokban

Kikezdi lassan a köd a tájat

Szemem is fárad

Látod mi maradt?

Kezemben tartom

– az üres poharat.

Vers

Tavaszi tisztaság (Gyerekzet )

Elolvasta:
76
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }gyerekvers

 

Képzeld, mit láttam a minap,

gargarizált reggel a nap,

s hogy mosolya fehér legyen,

fogat mosott egy hóhegyen.

 

Téli göncét rendbe hozta,

felhőhabok közt kimosta.

Fénykarjait felénk tárja,

lám, a tavaszt tisztán várja.

Vers

Tavaszi háromsorosok

Elolvasta:
194 615
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Szikrázó napfény,

mézédes illatfelhö,

ez már a tavasz.

 

Fecske cserregés.

élesen hasít bele

tavasz csendjébe.

 

Tavaszi réten

millió számra szálldos,

zümmög a sok méh.

 

Tócsában fürdő

kócos fűzfalomb között

megcsillanó fény.

 

Nesztelen éjben

holdfényben fürdő réten

suhanva szállnék!

 

Párás víz felett

Ólomszárnyú est lebeg,

álmos gondolat.

 

 

Vers

Tavaszi fogadóiroda

Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*

fogadj a barkára 

a cseresznye fára 

tégy a hóvirágra 

nyíló aranyeső ágra 

téted tedd fel sorra 

az orgona bokorra 

nárciszra, ibolyára 

és elég is lesz mára 

de a legjobb tipp: 

csipcsiripp

Vers

Leceki tavaszi

Elolvasta:
194 627
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Sudár jegenyefán

szél úrfival játszó

levelek susognak

újuló reményről.

 

***

 

Menyasszony ruhába

öltözött gyümölcsfák

bogár-nászra várnak

édes nektárjukkal.

 

***

 

Hajló szőlővessző

fájdalmában sűrű

könnycseppjeit sírja

szomjazó homokra.

 

***

 

Bogárzó vizében

hajladozó nád közt

vadkacsa pár fészkel

tojásait féltve.

Vers

Tavaszi álom rám talált

Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }…s hozzám szállt…

csendes álmot küldtél felém

színeset, tarkát

melyben megtaláltalak…

 

Te vagy a csillagfény

mely beragyog

a lelkem ablakán

 

Te vagy

egy kis virág

melyet féltve ápolok

egész éjszakán

 

Te vagy

egy kis madár

kit feltve ?rzök

s két kezembe

bújtatom

ha már

a hajnal les reám

 

Te vagy nekem

a tiszta viz? forrás

melyb?l kortyolgatok

s szomjam oltom

ha ég bennem

a vágy

 

Te vagy

a lágy szell?

mely suhanva

csókot hint reám

 

Te vagy

a teli Hold

mely fényével

álomba ringatott…

 

…s ? rizte a csodaszép álmot

s vággyal teli csókodot…

 

 

Vers

KOCSMÁBAN

Elolvasta:
864
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

 

Csak arcára néztem, s észrevétlen

pillantását figyeltem lopva-

orozva.

Szájában ott aludt a pipa,

ám itt a zaj, s az ital-íz között

derengett fel bennem a gondolat,

 – nem időzve sokat –

ahogy arcáról homlokára tévedt

a nyugtalan tekintet,

– becsomagolva gondosan a nincset –

ki ő, vagy talán hogy ki volt?

 – a papír önként itta be a sort –

Cserzetten ült a bőr az arcon,

s a ráncok oly nyugodtak hevertek rajt,

mint egészen kihalt

vén nyári délután a táj

a fullasztó melegben.

Most öreg.

Kezét kulcsolva ölbe ejtve tartja,

és látni rajta,

ezernyi gond a társa.

Tekintete valami furcsa távba réved,

lassan mozdul a fej,

s a pillantások,

ahogy riadtan futnak széjjel,

kérdezőek.

Talán véletlen, talán épp akarva,

egy könnyű mosoly suhan rajta át.

Sapkája régi – évek zsírja ül benn,

s a haj befödi ráncos homlokát.

Pihen.

Vagy épp a tavaszi melegnek

– árva magában –

kiált a gond a poharában.

Aztán egy hirtelen mozdulattal fölhajtja

maradék sörét,

 – a rossz ablakon bebámul az ég –

s föláll.

Egy szusznyit széttekint,

majd öreges, de mégis gyors mozgással

lendülve lép, és kezét

a sapkájához emelintve nézi

az ajtó résén mint izzad a lég.    

Vers

Élet és költészet

Elolvasta:
606
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

 

Ez ilyen út.

 

Hiába a veszélyjelző táblák, 

az ötlet hirtelen ugrik elém,

kép, látomás, félre olvasott 

szó, bármi, kibontatni magát, 

visz új gondolatkalandba. 

 

A hangok sűrűsödni, a dallamok 

élni kezdenek s akár egy virágzó,

pompás tavaszi fa, belül olyan 

leszek, méhek és fények zsongnak —

hallhatatlan hangok vesznek körül.

 

Vések, festek, hangszert bűvölök,

jéghegyet mászok, időutazok, csak

a gondolat szó, hang, értelem legyen!

A megvalósítás szent Teljességében

gyengéim, gyarlóságom feledem.

 

A semmihangban, mélyen, olykor úgy 

szeretném hallani kedvesem!

 

Közben az idő elmegy életemmel.

 

Ez ilyen út.

Vers

Hangulatjelentés

Elolvasta:
434
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Mint tintával térképre rajzolt sziget

kacsint felém a tavaszi zöldet váró,

hókásával átitatott part menti liget.

Buckái egyenetlen kitakart vakondtúrások halmain

emlékezetem húrjait pengetik.

Sétákat ont a lelkem, melyeket poroszkálva róttam,

s nem számított a tarajok verte magány.

Vulkánok ős idomai nyugtatták felhőim szegletét,

s mélyédes hang fuvallma ringatta szívemet.

Messzi hullámok zaja ostromolta

a partot, köveket, alvó kacsákat, s engem.

Mint valami ünnepi ritus szimbóluma

tekergett, kavargott, pattogott velem

a sirályokat táncoltató szél,

a lombokat ráncigáló láthatatlan

vad kölyök.

S az illatok,

azok a halszaggal elkeveredett,

lila levendulalánggal megbolondított

fortyogón, kábítón csábos illatok!

Azok csak bennem váltak valami új

eleven őstipussá, bolond egésszé gyúrva

mindazt, mitől a part, a nádas, hattyú,

a lombok, föveny, a sár és a partra vetett

mementóként otthonára lelt csavargőzös

együtt dalolják a Platánok levitézlett

bőrcafatjaival kórusban:

Balaton, Balaton, Balaton.

 

 

 

 

Vers

A tavaszról (három sorosak)

Elolvasta:
335
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }festmény:internetről

 

 

 

Óvatos tavasz
nesztelenül lopódzik
a hóbuckákon.

*
Madárcsicsergés
a hajnalok időtlen
harmóniája.

*
Tavaszi szellő
békejobbját nyújtja a
zord böjti szélnek.

*
Lám, a természet
megújul minden évben,
nem úgy az ember.

*
Őzek szépítik
a tavaszi szántóföld
szürke magányát.

*
Ibolyaillat
nyújt vigaszt a hóvirág
hervadásának.

*
Nyírfa ágán ring
a lágy tavaszi szellő,
madarak gyámja.

Vers

Triptichon

Elolvasta:
329
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Kép :Internet: Naplemente

Triptichon

            Koosán Ildikó

I.

 

Éjfél után

 

Te még fenn vagy?

jött a hang a lámpa fénykörén

túli homályból…

Álmodozásomból felráz a valóság

csendjeimből az idegen illat.

 

A távolság fényszórói mögül

előimbolygó alakod immár

csupán tudatalatti látomás.

 

II.

 

A metafora teszi a dolgát

 

levetett kalappal az Isten előtt,

de én most álmomban

a kifogyhatatlan idő előtt

áldozok, télvégi pogány

szavak égnek a máglyán,

ég felé toluló füstgomolyaggal

hátha utolérem

az elhullajtott pillanatok

lába nyomát,

színes szirmait az együttlét

templomi áhítatának

 

III.

 

Mintha

 

Mintha nem lenne több mindez

csupán bújócska, társasjáték,

mintha nem sodorna ereimben

újra és újra feléd a tavaszi ár,

könnytelen-szótalan nézem

sírodra gyűlt avarlevél-esőcseppeken

a napfény el – elfúló, erőtlen csillogását

nekem szánt üzeneteiddel.

 

2019. április 8.

Vers

A vers te vagy II.

Elolvasta:
66
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Képzeld el, hogy a Szem, mit adsz,
Gyémántként megtörő hajnali fény,
S egy pillantással elhívhatsz,
Oda, hol én vagyok a FÉRFI-lény.

Képzeld el, hogy a Kéz, mit fogsz,
Érted nyíló rózsacsokor,
S a bibén éhes méhként mozogsz,
Mint hajadban a tavaszi fodor.

Képzeld el, hogy a Száj mindaz,
Mit gyönge érintés sem adhat,
Suttogó szóval szíven tapintasz,
Melynek bölcsője vöröslő ajkad.

Képzeld el, hogy a Fül, mely hall,
Szófoszlányokat ölel fel,
S dédelgető hangod énekkar,
Mikor ringok nyugvó öleddel.

Képzeld el, hogy a Vers te vagy,
Betűkbe szőtt érzéki csoda,
S ha a puzzle félbe is marad,
Csak is Te illessz oda!

Vers

Öblített illat

Elolvasta:
67
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }

Könnyekben ázott, szennyes múlt,

Izzadt, gyűrt ingjét levetve,

Rárakódott mocskot feledve,

Tisztára mosná, ami megfakult.

 

Lélek-szövetbe tört emlékszemek,

Makacs foltként rám tapadnak,

Habzó jelenbe bomlanak

A szívbe dörzsölt hasztalan hegek.

 

Centrifugált valóság csavar ki,

S kiöblítve, a lefolyóba terjeng

A megtisztult tudat, és cselleng

Az újjászült gyermeki lélek, aki,

Kiterített pillanatként lágyan leng.

Tavaszi szélben élénk minden pigment.

 

 

Vers

CsendÉlet teaillatban

Elolvasta:
65
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }SzóVarázslat: keserves, cserépkancsó, kacagány, mesél szavak

Megint egy vége-nincs délután,-

keserves, tél végi túlélés talán;

csak a csönd dédelget, mesél,

s a kályha-meleg ölel – óv,

akár egy ósdi kacagány,

hogy a hűvös magány ne járja át

egészen az álmos délutánt,

és legalább a vén cserépkancsó

őrizze az asztalon

az éledő tavaszi álmok

meghitt teaillatát.