Gyerekvers

Saját festmény.     Homlokába sz?ke tincs, a jó versr?l g?ze sincs!   Nem sikolt, ha egeret lát. Még könnye is nevet.   Ha én mondom, nem mese: kedvesség a kedvese.   Azt hiszi a toll radír, hanyatthomlok módra ír. [… Tovább]

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele – részlet pusztaszer

    Nagyapám ma arról mesélt,rég minden ló szabadon élt,tán a szél fiai voltak,   rajtuk még nem lovagoltak.

Fából volt az első lovam, irigyelték tőlem sokan, pedig botból volt a teste, én nyihoghattam hát helyette.

  Három cipő sír a fán: Géza, Koppány és Zalán, pityereg a picike: – Hogy röpültem fel ide?   Eddig mindig földön jártam, legtöbbször csak pocsolyában, olyan rosszcsont az én gazdám, ez a sok sár így ragadt rám.–   Zalán [… Tovább]

Piros   Pirosan jó a cseresznye, ropogósan, frissen szedve, piros, mint a kerek retek, pirul, mint a heves gyerek. Rőt a bohóc pingpong-orra, aki köhög, piros torka, vörös a hús, mit megsütnek, tulipiros minden ünnep.   Fehér   Fehér színű [… Tovább]

    Fenn az égen nyílt egy ablak, a Mikulás arra lakhat. Szólt egy kis nyúl:- Írjunk néki, meleget kell t?le kérni.   Mackó úr a fejét rázta: – Bízzuk ezt csak majd a nyárra. Aki fázik, lakjon nálam, elég [… Tovább]

Nyár volt, forrón sütött a nap, jaj a bundám nagyon izzad, fürd?ruha volna most jó, így sóhajtott egy kis mackó…     Nyár volt, forrón sütött a nap. – Jaj a bundám nagyon izzad, fürd?ruha volna most jó. – így [… Tovább]

* Hintaló-város Gyakorlat páros rímre   Hintaló-város híd alól álmos nyáron át lenge tavasszal szende folyón át nyárlány hegyeken hóhát felbukkan ködben rálépsz a szélben széna közt illat felhőkkel illan fénypihe lángja kunyhódban lámpa imbolygó lépte röppen a szélbe csillagos [… Tovább]

  Lajtorja, a gólyaherceg a leghosszabb lábbal henceg, kényeskedve, büszkén lépked, mohón lesi az ebédet. Lapulevél zöld tenyerén napozik egy békalegény, meglátja őt gólyaherceg, kelepeli – Majd’ megeszlek! Breki tüstént tóba ugrik, tündérrózsa alá bújik, Lajtorja meg jól megjárja, nádba [… Tovább]

  Lustán hullik a hó,   belepi a dombot, mohapárnák között medvecsalád hortyog.   Édes málnát csennek álmukban a praclik, ám egy kicsi kandi nyugtalanul alszik.   Sosem látott havat a kíváncsi medve, költögeti mamát, hógolyózni menne.   – Minek [… Tovább]

Megjelent: Dörmögő Dömötör, 2009. novemberi szám. Rajz: Baracsi Gabriella       Teó, a kis jegesmedve, korcsolyázna reggel, este. Most tanulta nem oly régen, hogy siklani jó a jégen.   Medve papa inti – Vigyázz, vékony jégen nehogy cikázz, a [… Tovább]

Megjelent : Dörmög? Dömötör, 2009/október. 3.oldal. Rajz: Pásztohy Panka       Tavasszal született Bendegúz, a medve. Lassan itt van a tél,   s enni nincsen kedve.   Olyan sovány szegény, a szél majd elfújja,   a medverokonság  egész nap szapulja. [… Tovább]

Ciróka, a Napocska túl sokáig aludt ma. Hajnalcsillag kelti őt, – Húzd hamar a napcipőt! Égen lenne rég helyed, s csupa csipa még szemed!   – Ide-oda kap a Nap, sietne,de nem halad, ásítozik, kedve morc, aranyhaja torzonborz.   Fodros [… Tovább]

Kicsi csillag ég peremén Ragyog, fénylik, tündököl. Társai közt bújócskázik, Hold apóra ráköszön.   Kicsi vagyok, épp most jöttem, Bárányfelh?k várnak rám, Kering?zünk, bújócskázunk. Kerek ég az én tanyám!  

Van egy lyukas kalapom, szegen lógni nem hagyom. Ráteszem a fejemre, sepr?t veszek kezembe.   Kiállok a borsóba, az lesz ám a jó móka. Riasztom a madarat, süttetem a hasamat!

Megjelent: Verselhetek 17. oldal (2007. Móra Kiadó)       Április, te április! Szeszélyes vagy és dilis.   Kora reggel süt a nap, fénytől véd a kiskalap,   délután meg kesergő, jól jön a nagy esernyő.   Este hullni kezd [… Tovább]

gyerekvers   Huncut a hold, bálba menne, csillagoktól csuklyát csenne, éjpalástba burkolózva Fiastyúkkal sugdolózna. Göncöl-szekerére ülne, csacsacsázna felhevülve. Hú, micsoda csoda lenne, ha a holdlány bálba menne.  

A szobámban áll egy kályha, fekete vas a kabátja. Kerek hasán fényes ablak, benne lángok táncot ropnak. Libben? a lángnak tánca, perg?n, forgón szaporázva, pattognak a fahasábok, velük én is táncot járok.