Amint nevetett, lassan rájöttem, hogy vele együtt én is nevetése részévé válok, míg fogai csupán véletlenül egymás mellé keveredett csillagokká nem lettek. Magukba vontak a rövid zihálások, minden egyes pillanatyni újjászületésben, végül elvesztem torka sötét barlangjaiban, miknek falát láthatatlan [… Tovább]
Anyám kunyhója száraz, a reggeli szürke ködt?l megvéd. Anyám kunyhója meleg, a reggeli bús hidegt?l megvéd. A közepén ülök, kerek falak között, mit apám épített borókából, jó földb?l. Amit apám áldott meg dallal, kukoricavirág-porral. Itt, [… Tovább]
E nagy, lila lepkének Kezem börtönében Tudás ül szemében, Mit bolond nem érthet. Tanárként élt egyszer, hajdan Arca tagadó, merev; Diákjai lesték riadtan Ha nagy könyve, botja volt vele. Mint egy harang bongó hangja, Mely egyszerre érces, [… Tovább]
ez az írás a családomról szól, nem pedig egy pajzán történet egy hármas kapcsolatról (félreértések elkerülése végett) van egy férj, kemény markú, van egy lány, aranyhajú,van egy izgága fiú,van egy házunk, vertfalú,kertjében agg körtefa vár,ágain énekesmadár,érdekes, ma már nem állzománcos [… Tovább]
– a szemed – néhamikorfelülnézetberándult a világés bennedén voltam a valóságakkor voltleggyönyörûbb a szemedbenne mindenés mégis semmisem. /2007-03-10/
– kortárs olasz költészet – Ahogy mellettem pihensz, arcod fölé hajolok s megpróbálom elkapni az álom töredékét, miként egyik gyertyaláng a másikba kap Két lángocska pislákol az éjben, hol a t?z már kialudt és az álom leszállt. Ám az [… Tovább]
Enid Derham (1882-1941), ausztrál költ?, verseit csak halála után adták ki. Amikor a türelmetlen lélek ketyeg? órát hagy nekünk hátra Nesszusz-ingét magáról lerázva, megtudjuk, mint szakad szét az élet. Heves a szív, zakatol az elme, a porhüvelyen megosztoznak [… Tovább]
feln?ttes gyermekvers – id?sebbek is elkezdhetik! A padláson Arabella jó nála a karamella kedvese szól: „Ó, ma bella telt vagy, mint egy karavella!" A tornácon Gergely él Soha-soha nem henyél [… Tovább]
S?r? erd? mélyén leszállott az este, Éjfekete bolyong, a kiutat keresve. Kezében egy alma, mit egy anyó adott. – Mit tegyek most ezzel? – ezen gondolkodott. Hanem egyszer aztán messze hajította, – Kellesz a fenének! – nagy [… Tovább]
Özvegy madár siratta kedvesét Ült egy fagyos ágon; Fenn borzongott a rideg szél, Lenn a patak fázott. Nem volt levél a csupasz erd?n, Sem virág a földön, Alig rezdült a leveg? Csak a malomkerék [… Tovább]
JOHN KINSELLA – több mint harminc kötet szerz?je, kortárs ausztrál költ?, az él? ausztrál irodalom egyik meghatározó alakja. Mindig visszapillantunk, magához húz az érzés, hogy mi volt ott korábban – süllyed? utak, zokogó talaj (sebhely sebhely hátán), vízmosásba fulladt [… Tovább]
Folyó partján, Sziklakertben Kis virágszál Dideregve Áll magában. Dér lepte be Sudár szálát Fagyott könnycsepp Szirmocskáját Bánatában. Nap szerelme Hűtlen lett már Szirom ölben Ó nincs nektár Nem ég lázban. Metsző fagyban Szél cibálja Megkopott már Régi [… Tovább]
Dühös vagyok. A tehetetlenség durva mosollyal rám legyint. Dühös vagyok.A tehetetlenségdurva mosollyal rám legyint.Már csak visszaintek.Mögöttem semmi nincs,de nem láttok engem földre borulva.Átlépni múltonfátyolos nememlékezéssel,fájdalom nélkül,higgadtan,ahogy fogadalmak nélkülkezdem az új életet,még ürességet sem hagy maga után,csak egyszer?en nem értem,de ez [… Tovább]
Bennem él az ember Akkor sem, ha ablakomban nyúlik el az éj,vigyázza éjjelilámpám fényostora,ha szirmot bont az ég holdezüst virága,hajamba fonódik s bódít illata,hogy megoldhatatlan lesz a csönd s vekkerem pöröl,szíve,em elterül az alvók moccanása,akkor sem vagyok magam. [… Tovább]
* Drágáink! Vasárnap elmentünk az újonnan megnyitott planetáriumban, amit a párizsi Orsay mintájára a régi Mississippi parti vasútállomásból alakítottak át múzeummá és planetáriummá. Két hete nyitották meg és persze rengeteg látogatója van. A szépművészeti részlegen kívül, egyiptológiai, természettudományi [… Tovább]
Bánat Mikor a lélek nehéz, haldoklik a test. Súlyától a szív is felneszez. Mikor a lélek nehéz, elhalkul a szó: érvet érvekkel hadba vonszoló. A vállakon nehéz, vitázó csend ül, a fülekben alig hallhatón rezdül. Minden kis [… Tovább]
Most itt vagy.S Már nem vagyok egyedül.Mint voltam két hosszú évem át.Halkan, lassan, lágyanIttad át magadNéma tárgyaimon,Mikbe vesztett önmaguk helyettÉn költöztem, zajos vendégnek.S ha nem is tudtad, de jöttél.Velem költöztélA félredobott üres skatulyába,A csonkig égett szétfolyó viaszhabba,A szénfekete gyufa kormos [… Tovább]
Messzi, csillagos ég alatt Hadd nyugodjak, ásd síromat; Víg éltemen víg halál arat És földbe fekszem, magamtól. Ezt a verset vésd síromra: „Itt fekszik, hová szíve húzta, Hazajött a tenger matróza, És a vadász is a dombról." [… Tovább]
Tulajdonképpen hol kezdődik egy történet? A születéssel? De hiszen azt rengeteg esemény előzi meg: emberi, családi, társadalmi. Egy különös sorsdöntő történéssel? Ez azonban csak később derül ki és akkor, amikor történik, még senki sem tudja, hogy milyen változásokat hoz majd [… Tovább]
Egy férfi a mozgólépcső mellett izgatottan néz körül, szemmel láthatóan vár valakit. Néha kapkodva az órájára pillant, mintha az időt akarná felgyorsítani. Szerda reggel. Budapest, buszpályaudvar. 08:12 Egy férfi a mozgólépcső [… Tovább]
Ã?Å¡jabb Yeats-fordítás a költ? itteni tisztel?inek kérésére, és remélhet?leg örömére is (kívánságm?sor). Gyere, játssz velem; Mért szöknél futva Erd?rengetegben, Mint hogyha puska Lesné léptedet? Annyit teszek csak: Megvakarom fejed S mehetsz, szabad vagy.
F?zfa ágán szivárvány Hintán ül a tündérlány. Arany haja lengve száll, A mosolya mint a nyár. Köntöskéje hófehér Csillagdísze, mint az éj. Arany haján korona, Csak tiéd a mosolya. Ajándékát szórja szét, Hulló csillag földet ér. Felkaphatod, [… Tovább]
Itt bent nagyon nagy csöndek vannak Itt bent nagyon nagy csöndek vannaklepusztult világvárfalak árkok szögesdrótokromjaia városkapukatzörögve fújja a szélitt-ott tüzek haragszanakmegmaradt falakraállnak még a hidakde a lábazat oszlop a t?znektart amíg égfüst harcol leszálló köddelmegvakult ablakszemek nyílnakporladó k?keresztrezsarátló szavak kísértetfényelélekláncaink [… Tovább]
* A világ legjobb üzlete Vasárnap kinn talán nem éppen olyan szauna, mint az előző napokban, ezért elhatározzuk, hogy elmegyünk megnézni azt a kialítást a New Orleans-i múzeumban, amit már jóideje hirdetnek mindenfele. A kiállítás címe: „Jefferson [… Tovább]
Útra kelek végre, hív az innisfree-i táj, kunyhót építek magamnak, deszkából s nádból, idilli, üde kiskert s zsongó méhkaptár, mi vár, már csak az ?s magányra vágyom. Ott lelem meg a békét: lassan csepeg a béke a hajnal [… Tovább]
Én nem az vagyok, akinek látszom nem vagyok sem selyem, sem bársony. Vagyok durva posztó, kemény vászon. Tüskés bogáncs, s mint pók a hálón , úgy járok tétován élet és halál között, mert bennem már az is felöltözött. Arra vár, [… Tovább]
Nem vagyok benne teljesen biztos, de legbelül, a szívem legmélyén úgy érzem, hogy akkor, azon a tavaszi reggelen hosszasan megcsókolta izzadt kis homlokomat. Mintha éreztem volna h?vös ajkait és a kávé illatát meg a cigaretta kesernyés zamatát leheletén, amikor [… Tovább]
Menekül már a fecskeraj, mindent száraz avar takar, ?sz hordja el az életet… Te vajon még megérkezel? Át újra hadd öleljelek, míg két szemembe néz szemed, s hadd pihenjen fáradt fejem megnyugvást adó melleden… Hányszor jártunk hegy-völgyeket [… Tovább]
Én nem vagyok te – de nem adsz esélyt nekem, hogy én én legyek. „Én a helyedben – " de tudod, én nem vagyok te, mégsem engeded, hogy önmagam legyek. Belekontárkodsz a dolgomba, mintha tiéd volna, és [… Tovább]
Lenn a f?zligetnél kedvesemre leltem; Kis, hófehér lába hozta át a kerten. Kért, könnyen szeressek, mint levél n? a fán; De nem így tettem akkor, ifjan és balgán. Ott álltunk ketten egy folyóparti réten, Szikár vállamra szállt keze, [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!