Elbeszélés

HONG YU

  Szinte vonalzó-egyenes háttal ül az asztalnál. Ritkán moccan meg, de mozdulata akkor is villámgyors; az el?bb például megigazgatta a szalvétáját, aztán nyomban el is kapta a kezét, mintha valami borzasztó udvariatlan dolgot m?velt volna.   Pár perce érkezett meg [… Tovább]

Vers

Fáradt ébredés

Némán áll most a pohár. A reggel, s a feledékenység Volt tán, Mi egyaránt Nem emelte kezét Tettre; S nem keverte A keser?be Azt a már megszokott Egy kanál cukrot. S így az aljára ülve: Hallgatag hevertek, A mélybe Rekedt [… Tovább]