Szinte vonalzó-egyenes háttal ül az asztalnál. Ritkán moccan meg, de mozdulata akkor is villámgyors; az el?bb például megigazgatta a szalvétáját, aztán nyomban el is kapta a kezét, mintha valami borzasztó udvariatlan dolgot m?velt volna. Pár perce érkezett meg [… Tovább]
Némán áll most a pohár. A reggel, s a feledékenység Volt tán, Mi egyaránt Nem emelte kezét Tettre; S nem keverte A keser?be Azt a már megszokott Egy kanál cukrot. S így az aljára ülve: Hallgatag hevertek, A mélybe Rekedt [… Tovább]
Reszket? neon kékjében fürd?zünk, nektárt szürcsölünk, míg körülöttünk tombol a téboly. Néhol emberek, vagy annak látszó ördögök hevernek. Nem egész, nem fél ezer más koboldtól, a földt?l, az égt?l, a pokoltól. Él? massza örvénye hány körbe egy elvarázsolt, süllyed? gödörben. [… Tovább]
