Hol volt, hol nem volt. Egyszer nagyon régen egy kicsinyke falucskában élt egy gazda. Faluban neki volt a legnagyobb és a legszebb háza. Az istállóban legalább nyolc tehén és három megtermett bika volt. A kocsiját négy tüzes paripa húzta, ha [… Tovább]
A kép Piskóta figurája. Illusztráció: Szűcs Mónika Galamb Gerzson, – aki munkáját tekintve postásként dolgozott a Mesélő Erdőben. Arról volt híres, hogy nála gyorsabban és pontosabban senki sem kézbesítette a küldeményeket a Mesék Csodálatos Földjén – tanácstalanul toporgott Piskóta sátra [… Tovább]
Emeld magasra a kezed,hisz most mindent lehet,csillagokkal karcold meg az eget,írj fel nekem valami titkos üzenetet! Hajadba kapjon bele tündöklőn a fény,érezni fogod, mikor az a bizonyos hajnal ideér.Mondandód érteni fogja minden egyes ébredés,elég lesz csupán néhány szó, sose [… Tovább]
Egy titkos kis gondolat… rég’ dédelgetem már magamban, jó helyen van, itt hagyom, még maradjon így láthatatlan. Ha egyszer majd szétfeszít, egy idegent csak leszólítok, hogy engem úgy hallgasson mint temetői néma sírok. Szép csendben egy [… Tovább]
M. Laurens HADARÓ Egyszer csak születünk, Lesz lábunk, s két kezünk, Sírunk és ordítunk, Hogy tudják itt vagyunk: Hopp… Felállunk, motyogunk, Elesünk, potyogunk, Megnövünk, tanulunk, Egész nap dolgozunk: Hopp… Dolgozunk, keresünk, Számlákat fizetünk, Rohanunk, szaladunk, Itt vagyunk, [… Tovább]
Mostni kell, micsoda trauma tortúra, ha ha, viccelni sem tudok, megérteni – igen.
eleve belém programozták azokat [… Tovább]
BORGYÖNYÖR Van belőle annyiféle, ír a lelke, gyógy a mérge, s olyan áldott kelyhes kegyszer, hogy az ember inni egyszer, holtából visszatérne. RIZLING Csopakon és Szent György-hegyen, bort erjeszt és vígat terem, bár francia földről hozták, de hona már [… Tovább]
(Galícia) apám apja volt talpam alatt a mezőn harcosok sírja
Sorsot keresek Nekem mindegy Mindegyikben Találni szépet Borzalmasat Mindegyikben Találni szépet Amit nekem Meg kell még élnem Sorsot keresek Magam képire Gyúrni egyetlen Hetedik napra Besegíteni Mi istennek nem ment
Még menekülés közben történt, hogy elvesztettelek, és azok a fényes, fekete szemek már csak néha nyíltak arcom előtt, reggelente vagy délelőtt, ha hétvégére kaptam jegyet. De nevettünk és sírtunk sokat, és én szóltam is meg nem is, hisz nem [… Tovább]
Még menekülés közben történt, hogy elvesztettelek, és azok a fényes, fekete szemek már csak néha nyíltak arcom előtt, reggelente vagy délelőtt, ha hétvégére kaptam jegyet. De nevettünk és sírtunk sokat, és én szóltam is meg nem is, hisz nem [… Tovább]
Gondolat-máglyák: bontalak időtlenült idő göncéből. Színe, illata támad régen ellobbant életjeleknek. Mámor és füst leng, háborúk, forradalmak homlokom körül. Sors és szerelem vérző imává halkul csókolt dombokon. Az ünnep késik, de küzdő fehér hitünk látomása [… Tovább]
Januárt csikorog a metsző hideg, dalt komponálnak a jéggé vált vizek s lépéseink nyomán kottát ír a hó. Fenyőfák pofozzák egymást dacolva a széllel, és a felhők mögött az Isten vezényel.
Csusszanós, siklós, jégtükrös az út, a fénye lopva, óvakodva fut, míg kerülgeti a csahos fagyot a cipőtalp és a cipősarok, a csalogató izgalom vihog, mert tudja, hogy a test zuhanni fog, a csöndet puffos foszlányok törik, kivárva, míg [… Tovább]
Saját fotó Megint egy ünnep: Ady Koosán Ildikó Ahol a rendszerbe állított informatika témát és időrendet számlál, emlékeztetőt küld napra pontosan mi a teendő, s mi az esedékes emlékezés koreográfiája, – kapaszkodó az állandó rohanásban – [… Tovább]
(még a hóesés előtt) A barna nádas nem ejtett panaszt, de nagyítóján leste a tavaszt, s a bújt évszak, mint csönd a víz körül, kikandikált a sugarak mögül, s strand mellet, mint négy kis strigula, egy nő, egy [… Tovább]
Szolga a vers, cifra szolga, gőgöt ápol és takar. Itt a sorsnak nincs más dolga: fájón emberi s magyar.
Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy szeretem-e Ady Endrét vagy sem. Addig a napig vívódtam magamban, amíg egy irodalom óra megadta a választ. Györgyi néni, a magyar tanárnőm, erőteljes mozdulattal vágta ki a tanterem ajtaját, majd fejedelmi tartással a tanári [… Tovább]
Ágy feletti régi fotó, megkomponált erotika, múltam fekszik ott a képen buja testben, csodaszépen. Ágy feletti régi fotó, megrágták már rég azóta azt az álmot, most mit látok nem olyan szép, nem lesz soha. Soha olyan, milyen voltam, [… Tovább]
1858 nyarán szokatlan meleg volt. Idősebb Rigó János izgatottan toporgott a háza udvarán. Második gyermekét várta. Felesége, Kovács Mária nehezen bírta a meleget, na meg a hasában mocorgó második gyermeket. Szent Istvánkor férje még elment egy mulatságba zenélni. Másnap hajnalban [… Tovább]
A nap sem világít, nem melegít egész este, Mégis hiszem, akarom hinni, hogy napról napra, Minden reggel felkel és fényt hoz az életembe. Tudom, hogy hinni nehéz. Főleg, ha olyanban Kell, ami bár gyönyörű, de elérhetetlen. A mindennapi rutint [… Tovább]
Apró rezzenés s már Nyúlok a telefon után, Azt hiszem te írtál, De újra csalódok S beletörődve matatom Tovább a telefont. Unalmas, de mégis Míg mások életük élik Én itt kötök ki mindig És te nem keresel. [… Tovább]
Csak néznek rám a falak, poros arcukon grimaszol a fény, hideget lehelve felkacag a múlt, és elterül a kanapén. A bűneim verméből nagykanállal mert szenny a takaró, mégis visszatérek, a régtől óvni a holnapot… az volna jó. [… Tovább]
(Ilona verse) Szívcsücsökkel hangversenyre mentünk. A páholyban a fakarzatra helyeztük tenyerünket s úgy helyezkedtünk, hogy a testünk minél nagyobb felületen érintkezzen a karzat oldalával. A cipőnket lehúztuk és mezítláb vártunk, minden idegszálunkat ráhangolva [… Tovább]
Szívemben cipelni téged, összeszedni minden szépet, azzal lopva betakarni… és élni csak így akarni. Egyazon irányba nézni, elindulni régi-régi úton lassan összeforrni… két szál virág egy csokornyi. Szeretni ahogyan kéred, méltányolni minden évet, időt szánni, kimondani: Te [… Tovább]
Aquarius 2019 Koosán Ildikó Télvégeken, mikor Aquarius öblös korsójából földre zúdítja csillagveretes éjszakáit, dérkristályos hétköznapjait, illendő fölszedegetni, galaxis közti térbe menekíteni emlékeztetőül múlt életévem rongyosra koptatott kockaköveit. 2019. január 22.
Nincs már olyan, hogy nélküled, látom magunkat – én ágyban fekve, vékony kezem a kezedbe kapaszkodik, hófehér ízület. Öreg szerelem és abban tükörtekintet – és már csak annyit veszek észre zilált-morbid önmagamból, mi belül maradtam. Jaj úgy láss [… Tovább]
Mindentől tiltanak mi jó, tűzre, vízre vigyázzatok, vagy fiatal, öreg leszel, bármit teszel, majd nem leszel, sörre, borra vigyázzatok,meleg, hideg kockázatos, annyi fölös tanácsadó, habba vesző okoskodóbiztos, ami benned dalol, nem ami a tőkén billeg, nem, mit kicsinál az illem, nem amin csak másnak haszna, mértékkel élj, lángra kapva, amikor [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!