Nem maga a kép. A közeg takarja ki a modellt tényleges helyéről. Őt látod, de csak egy konstruált helyzet díszleteként. A felülírt rész kínálja fogyasztásra kész egészként magát. Hol vagyunk már a puszta látszat pofonegyszerű csapdájától? Amit ma reménytelenül kerülgetsz, [… Tovább]
1. Együgyűen Homlok verítéke. Aszály és átszakadt töltések dialektikája. Hogy szivárog belé gátja a hitnek is. Idő előtti kikelet és visszatérő fagyok. Látszatra mérsékelt égöv. De hát épülnek itt birodalmak, sarkkörön túliak is. Pólusi lenne ez a klíma, Uraim, ha [… Tovább]
Nem tudsz betelni a látvánnyal, ahogy egyre élesebben kirajzolódik. Már fordulhatsz bármerre, mindenütt ő látszik, mígnem egyik a másik után, mindahány érzéked megadja magát, és egyedülvalóként közvetíti. Habozás nélkül oldozod el magad a ráció árbócától, mert ugyan miféle kísértésnek is [… Tovább]
Mi az én didergésem? Átok vagy fohász? Szikláknak feszülő tenger indulatrajzolata? Időnk csillagporában kitáruló szárnyak? Pikkelyes rozsda repülésünk ívén? A moccanatlan táj rezgő forróságában fejtetőre állt zenit? Csönd és csömör lakmározhat rajtam, marad a hangom, marad a vérem, de a [… Tovább]
valaki egykori anyanyelveden szólít folyékonyan beszél hozzád és te örülsz hogy képes vagy felismerni emberemlékezet óta nem használt szavakat sőt a velük közvetített elfelejtettnek hitt érzeteket is a behúzott sötétítő függönyön átszűrődő fénypászmában lassanként kirajzolódnak egy gesztikulálva magyarázó férfi körvonalai [… Tovább]
ereszkedő majdnem elfelejtett dallam távoli mint az anyaöl maradéka táltos nagy nyaraknak és árad de lehetséges-e áradás sivatagban tengerek elsüllyedt medrében lehetséges-e az eredendő bűnben vagy csak hallásod hiánya okozza hiányod a végképp elsüllyedt kontinensen
víz a vizekhez tér meg esők árnyéka üldöz szél támad felemel és magasból ver a földhöz mernék ha lennék bátor mélyebb titkokat tudni malomkővel nyakamban újra tanulnék úszni de csak tétován állok melegedni szeretnék kávét rendelni s várni jobb időt [… Tovább]
eltakar az erdő lombja sűrűsödik az éjszaka tanúsíthatom így is a fűszál fényt hullat apró bogarak erőműve cikázik köztük fent én is aki megvádolva gyanúba esek gyanútlanul faggat az éjszaka vallok loptam
Tegnap kaptam kézhez a nyomdától az Írmag Könyvkuckó gondozásában „Szelíd és kérlelhetetlen” címmel frissen megjelent válogatáskötetemet. Kereskedelmi forgalomban történő értékesítését nem tervezem — 100 darabot tiszteletpéldányként a szűkebb baráti körömhöz tartozó személyekhez, valamint a számomra az eddigiekben rendszeres publikálási lehetőséget [… Tovább]
minden földi–égi válság- és világvégi bálszezonban csillár-galaxisainkkal egymásba kapaszkodva forgunk szemhéjunk alatt a szűnő világ illetlenül kifulladásig egymásban kering te és én nyitó tánca ama komor díszletű szobában ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙* minden földi–égi válság- és világvégi bálszezonban csillár-galaxisainkkal egymásba kapaszkodva forgunk. [… Tovább]
