ennyi évvel a hátam mögött könnyű volt felismernem a nyilvánvalót mégis megittasodtam tőle és nem tudtam ellenállni a késztetésnek kipróbáltam hogy előbbre való-e számomra a tartalom de a szöveg mintha pengeéles köszörűkövön csiszolódnék pattogó szilánkokra hasogat pillanatnyilag a legfontosabb gondom [… Tovább]
„Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” Pilinszky János büszke bizonyossággá vált minden szó amit eddig kiejtettél nem maradt semmi rejtve szakadó szavak peremén nincs [… Tovább]
Innen lesz szép nyerni. Tét nélkül is tovább tekerni. Nem törni célra, csak gurulni, végül majd illőképpen megköszönni, hogy nem volt kényelmetlenebb, sőt, úrrá tudott lenni rajta — bár belekopott a nyereg, mégis- csak megülte egy magadfajta.
gyakran a biztos sem az aminek gondolod tapintás illat íz és a dallam még elő sem hívódott azt hiszed arra rezonálsz ami megszólalt a másikban és megsértődsz mikor rájössz hogy mennyire független tőle válaszok nélkül is kockázatos a művelet ha [… Tovább]
visszatekintve milyen röhejes a sok sallangos vitézi torna mintha kárpótolhatná a keszkenős kezekből elnyert aranyalma fénye a megfáradt bajnokot becsvágy nélkül egyre könnyebb kezelni helyzetem kisegítenek az ép ösztönök becsüljétek a tét nélküli harc eleganciáját jó urak bár nem [… Tovább]
(Az oldal aljára görgetve a YouTube-ra feltöltött hangzó változat hallgatható — köszönöm Kováts Péter barátomnak.) „nem múlt vagy nékem, nem történelem, de húsom-vérem, lényem egy darabja” [… Tovább]
szárnyvonalon kísértetvonat vergődik a párálló völgyben ablaka átsüt a virradat fényén látom a csodát a szakadozó ködben vársz megérkeztem
hommage à 1989 zászlómat kitűzve meghirdetem harcom nem tudom milyen lesz újrakezdett arcom túl vagyok mindenen s mindenen még innen mindenre elszántan végsőkig szelíden nyomaimhoz vissza cipel felségjelem csodák múlásában kezdődhet életem /1990/
hiába az égre ívelő merész részekből szerkesztett egész ideája ha kinek–kinek gondja rész csak a szobor áll ami félig van készen lyuk a teremtésen megkerülni sem átlépni nincs hatalmad de megpróbáltad-e messzebbre hűvös tapintattal a helyére tolni hiába még hiába [… Tovább]
Mindened merő áttétel és hasonlat. És csupa majdnem. Úgyszólván átéled. Jóformán azonosulsz. Mégis, mintha túlértékelnéd. Szinte szétvet az igyekezet. Úgyszólván a becsvágyra bízod magad, amelytől hajtva újra meg újra nekilátsz körülírni, amit sehogy sem tudsz pontosan megnevezni. Így marad a [… Tovább]
