Egyéb

,,Állt az Anya keservében, sírva a kereszt tövében…”: lábaid megrogyva -mint Fiadé, szíved vérzik -mint Fiad oldala, arcodat könnyek árasztják el -mint Fiadét. ,,Iesus Nasarenus, Rex Iudaeorum!” ,,Ecce Homo!” ,,Abba-Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” -az éterben elhangzanak e súlyos szavak. Aztán [… Tovább]

Anyám mindig a hajnal ébredte előtt gondolt a mosásra kiosont a fürdőbe ahol az este otthagyta a lányok levetett és összehajtogatott (nem is értem miért így hagyta) székre rendezett ruháit majd a hokedlire tette a teknőt (a mosógép nem úgy [… Tovább]

(karácsonyi Balaton) Fény csábolta a Tó szívét, vad télről álmodott a jég, de szabadságolt a hideg, két hattyú úszta a vizet, s halk loccsuk mintha hallaná, örömölt hullámolt alá, a Nap napos volt odafönt, lent titkos nászt csobbant a csönd, [… Tovább]

H.K. sohasem volt valami szerencsés ember. Ha úgy hozta a sors, hogy talált az utcán száz forintot, inkább visszaadta jogos tulajdonosának, vagy, ha a tulaj már régen messze járt, egyszerűen bevitte a kerületi rendőrőrsre, és leadta, mint talált tárgyat. Amikor [… Tovább]

A magyar táj tenger-zöldje, egyik vég a Zagyva-árok, másikán a hegy-világot lezárja a Tarna völgye, itt él országunk magassa, Kékes és a Galya-tető, s csupa szépség, csupa erő, ahogy kedvvel tör magasba, s megitatják a hegy alját, dél felől a [… Tovább]

Úgy mentek el, mint fecskevillanás a halálosra kékült ősz egén, s nem ér véget az őrült zuhanás, csak legördül a szárnyakról a fény. Legutóbb szerkesztette 2019.11.04. @ 21:49 – Bereczki Gizella – Libra

Őszi eső Szürkére fakult fátyol felhőzi be az eget búsuló őszi eső füröszti a kertet lágyan surrannak gyémántos cseppek virágokon,leveleken sárgába hajló őszi gyepen elmosva mindent mit a nyár adott izzó szenvedélyt lángoló napot csak fémszín felhőkből pergő didergő könnyeket [… Tovább]

  Közeledbe merészkedik. Egyre közelebb. Teste fáradt, meggyötört.Szárnyad suhogása megnyugtatja, áramlásod melegében sütteti magát. fényed Őt is eltölti.. Hamiskás mosollyal rád kacsint. még közelebb kúszik hozzád … szinte hagyja megérinteni magát.. Pihegve, esdve  könyörög nektárodért. Megitatod, s hálásan tekint rád. [… Tovább]

Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy szeretem-e Ady Endrét vagy sem. Addig a napig vívódtam magamban, amíg egy irodalom óra megadta a választ.          Györgyi néni, a magyar tanárnőm, erőteljes mozdulattal vágta ki a tanterem ajtaját, majd fejedelmi tartással a tanári [… Tovább]

Abszurd Egy edzőteremben csörömpölnek a súlyok. Az ajtó csapódását senki nem veszi észre. Nyakkendős, enyhén idegbeteg külsejű könyvelő aktatáskát szorongat a hóna alatt, nézelődik, majd odalép egy nagy, kövér emberhez. – Elnézést, én befizettem… – Magának is jó napot! Dobja [… Tovább]

Abszurd Alacsonyan szálló vajaskiflitől tágult vöröshagymányira Citera mindkét bájos szeme. Az ámulattól eltátott szájacskáján berepülő görbefalat, akarattalanul dörgölte végig nyeldeklőjét, s csusszant gyomrának töltelékéül. Így már töltött citera lett, és ezen még jobban elcsodálkozott. Tehát a repülő sült galamb létezik, [… Tovább]

Garancia Vettem én egy hűtőszekrényt,fagyó is volt benne,barna volt a bajszom akkor,láttam reggelente. Jól dolgozott, tette dolgát,duruzsolt és hűtött,de mire a bajszom ősz lett,inkább csupán fűtött… Kiszolgált, de amint én is,Ő is korosodott,kihívtam a szerelőmet,velem okoskodott… Örülj neki, jól kitartott,venni [… Tovább]

A hasad megböki valami. Jé, hét ágra süt a Nap és annak az egyike végigkarmolja és csiklandozza. Az előbb még zuhogó nyári zápor odébb is elállt. A mindent beragyogó szivárvány, a láthatár széléről színeket dobál alá. Amott, a szürke háttérbe [… Tovább]

Abszurd A dombtetőn, a hölgy árnyékos oldaláról, egy ritkás, hosszú borostájú szerzet figyelte a felé közeledőt. Nagyon szép volt az a völgy, ahonnan araszolva döcögött felé valami olyasmi, mint a mesebeli kis gömböc. Gyakorlott szeme, messzelátó nélkül is észrevette a [… Tovább]

Részlet a „ Tündérkert selyemútjain” c. könyvemből /Litera Nova kiadó 2008/       Gondolatok a Fejedelemasszony kertjében   Adassék e levél nagyságos Fejedelemasszony kezeibe Én Tibor deák ez időkig az franczia udvarnál szolgálván, önkéntes száműzésemnek immár végét vetvén, az [… Tovább]

Egyperces Jó száz évvel ezelőtti hangulatot áraszt a terem. Minden asztalon egy-egy csokor mákvirág. Az ablakok közelében, az egyedüli vendég feni fogait és evőeszközeit étekéhez. Kinéz, megszívja tüdejét a retro-illattal, majd nekilátna, de hajának szálai egyenként merednek a plafon felé, [… Tovább]

Félperces Egy sziget, egy pálma, egy hajótörött. Másik sziget, másik pálma, másik hajótörött. Újabb sziget, újabb pálma, újabb hajótörött. Még egy sziget, még egy pálma, még egy hajótörött. A fejük ropogósra sült, hanyatt heverve várják az esőt, falják a fejükre [… Tovább]

Abszurd – Légy szíves, juttasd eszembe, hogy juttassam eszedbe, hogy juttasd eszembe! – Ezer örömmel. De mit juttassak eszedbe? – Ahogy mondod, kedves belefáradt barátom. – Mintha valami észbejuttatást mondtál volna az előbb, de már semmiben sem vagyok biztos. Mit [… Tovább]

Abszurd Előzmények:   https://www.7torony.hu/content.php?c=42545   Aladár élete alig változott valamit, csak ritkán járnak hozzá a régi alagsori cimborái, akik nélkül sosem tanulta volna meg milyen kivégző osztag előtt állni, de a lakása sem újult volna fel szélsebesen. Már húsz esztendő [… Tovább]

Megjelent a kilencedik verseskötetem. Címe: Útközben. A könyv A/5 méretű, kemény táblás, 80 oldalas. A borítóhoz „légi felvételt”, egyik repülőből készült  fotómat használtuk fel. A kötetben az utazás során keletkezett írások / 36 válogatott fotómmal kiegészítve/ találhatók. Koosán I.   [… Tovább]

Egy rózsa. A Rózsa. Tehát ő maga, egy tüneményes női lélek.   Az illata rabul ejt(Ő), és minél jobban törődsz vele, gondoskodsz róla, figyelsz rá, mered igazán szeretni, annál inkább és intenzívebben ontja magából a semmi mással össze nem téveszthető [… Tovább]

Isten éltesse sokáig, jó erőben, egészségben, alkotókedve teljében a mi Kisslaki Lacinkat, valamennyiünk örömére! Legutóbb szerkesztette 2019.09.10. @ 15:01 – Pápay Aranka

„Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.” Antoine de Saint-Exupéry Mostanában gyakran olvasok a közösségi oldalakon a szeretetről. Klasszikusok gondolatait osztják, kéretlenül. — Ennek kapcsán jutott eszembe a történet, amely nem [… Tovább]

Molnár László barátom Vihar előtt című fotójához.   Itt van. Nincs tovább. Jaj, ne légy naiv! Már nem bízhatsz a kiszámíthatatlanságában. Azt hiszed, hogy még mindig csak fenyeget? Tévedsz! Döntött: könyörtelenül neked száguld. Az a néhány pillanat, ami még hátra [… Tovább]

12 évesen A műtétsorozat után nem tudtam betelni az önálló járás adta szabadsággal, annyira élveztem. Az iskolában tablót készítő fényképésznővel, a kedves ismerős Mackó Manci nénivel beszélgetve jutott eszembe egy ötlet. Szövetkeztem vele. Titokban bementem a műtermébe, nagyon kedves volt… [… Tovább]

      Andriska elhagyatott gyerek, de már nem is annyira gyerekkorú, inkább meglett fiatalember. Most is szinte látom, ahogy egy környékbeli tanya farönkjén üldögél, körötte csend motoz, lágy, nyári szél csiklandja nyakszirtjét körülölelő göndörkéit, mattfényű hajfürtjeit. Lehajtott fejjel nézi-nézi [… Tovább]