Hónap: 2019 szeptember

  Kép: Filó Ida Talán ma összeforrhatna az éjjel és a nappal, egyetlen őszi varázslattal. Oly szívesen bűvölnék mindenkinek színeket, tartós legyen a hangulat, ahogy én is élem. Ragyogó arany- pillanatok, rőtszín levelek felett enyhe szellő hoz, visz üzenetet… Majd [… Tovább]

szomorú a gyász búsfekete színében mégis megnyugvás nincs több szenvedés fehér ruhát öltenek tisztult emlékek fekete lepel borítja bűneidet átölel a fény

vagy picit még/is figyelem részletek egészsége önvaló helyettesíthető-e tárgyalsz helyesen elmélkedni sem tudunk mars tovább miért vagy mind/újra egy idegen

Te tudhatod, milyen ha, kedvetlen ténferegsz csupán remegő szívvel, lélekkel, tekinteted üres, lelked kihalt, megszűntek gondolataid. Te tudhatod, milyen ha, a semmi bugyrába merülve csended nyugalmát felveri, riasztja szó, riasztja hang, s őrülten fáj a mozdulat. Nem tudhatod, milyen volt [… Tovább]

Miért nézel festett tükörbe, Várva a hazug feloldozásra? Senki sem véd meg önmagadtól, Hiába is vársz a csodára.   El sem ültetett hited magva Álszent éntudat, bohócnyi maszk. Tán nem tudod, hogy segítség kell? Valakitől kérdezd meg, ki vagy.   [… Tovább]

Bánat Fölöttünk szürke óceán fagyott hullámai, a láthatár kéken dereng valahol még a nyár mereng, magabiztos végcél fele, madárrajok húznak délre, Ők már tudják, bizton tudják, elvásott a nyár melege, kísértenek üvegszemmel, haldoklón a házsorok, lomb fosztotta vékony ágon hűvös [… Tovább]

kevés a remény sorvadó tagok hiába ősz és hűvösebb idő nem segít ima Isten nem figyel kit érdekel ha eggyel több halott

In memoriam Mocsár Zsófi díszlet-, jelmez-és fénytervező Nagyapám még nem tudta… Nagyapám még nem tudta, mi a villanyrendőr. Csudálkozva rázta a fejét, míg bajszát is megpödörte, kalapját a szél messze vitte, ha a városban járt. Persze, az ő kezében folytonosan [… Tovább]

Holló László Önarckép       olaj, karton 39×39 cm      Déri Múzeum Debrecen                     Jel                 Koosán Ildikó    mert bennem ébred velem ünnepel   a tájba rejtett gondolat:a Jel   bennem hullámzik színekben tovább   lényembe merül [… Tovább]

hasztalan fegyverkeznek szavaim mert szívből jövő merszem a jelen egy erdő egy táncoló sámán egy fa látomás-e gyökér-búb hajladozása várakozás az elengedés közép az út

  Nem. Én nem hiszek abban, hogy a szeretlek szó olcsó, közhelyes, és hogy nem kellene naponta legalább egyszer valakit átölelni, ebben sem hiszek. Nem hiszem, hogy az ember nem talál egy társat, rokont, barátot, vagy bárkit, akinek azt mondhatná [… Tovább]

Tenyered fészkébe fejem helyezem, bent szelíden ül vagyban a gond. Gyógyítva kisöpör kristálykék huzatot, űrbe mártózik bambán szép tudatunk. Ugratlak lágyan, mert hiányt pótol e fény, szemben a léttel kezed éke: Te vagy én.

  Hervad az erdő, csípős a hajnali dér. Lomhák az esték.   Harmatos fűben lassan poroszkál a méh. Zárul a kaptár.   Rövid a nappal, elpihennek a tyúkok. Nyárutót érzik.   Falusi csendben halk tücsökkoncert szól bősz szarvasbőgéssel.  

  Hajnalban hűvös volt. A kert közepén tanyázó diófa is szokatlanul állt. Az ajtófélfától figyeltem hogyan imbolyog a törzse, s kócolja össze szél a lombruhát. Különös ősz… Megmagyarázhatatlanul másabb az összes többinél, amit eddig látni engedett az Isten. Mintha kábult [… Tovább]

 Életközelben             Koosán Ildikó   Alkalmas idő volt az ültetésre, éjjel esett átáztatta a földet. Cserepes virágok álltak készenlétbe, megvolt a terv, melyik hová kerülhet   a kertben kialakított ovális virágágyba, színek és formák szerint, „legyen a fű közt élő [… Tovább]

hiába az égre ívelő merész részekből szerkesztett egész ideája ha kinek–kinek gondja rész csak a szobor áll ami félig van készen lyuk a teremtésen megkerülni sem átlépni nincs hatalmad de megpróbáltad-e messzebbre hűvös tapintattal a helyére tolni hiába még hiába [… Tovább]

A vers fiatal folyó mint tájon fekvő kígyó arccal felfelé néz titkoktól zavaros mély lágy parton fekvő néha mezőt elnyelő mint a tudás vékony patak duzzadás vagy szublimáló szerelem levegőtől vagy hiányától terem szótag patakok kemény vagy puha adagok könnyszárító [… Tovább]

De az is lehet                          Koosán Ildikó   Nem voltam akkor ott, döntöttem, nem is akartam menni, féltem, meglátod szememben egészen másféle fény lobog mint ahogy várnád, de az is lehet, mégsem várt rám senki, csupán a nyári éj [… Tovább]