Koosán Ildikó Szerző
Vezetéknév
Koosán
Keresztnév
Ildikó
Ország
Hungary
Vezetéknév
Koosán
Keresztnév
Ildikó
Ország
Hungary
8 hónap 8 komment

 

    Késő esti elégia

 

                                   Koosán Ildikó

 

   Nem is sejted, anyám, mekkora utat bejártam,

   öled origója – a rég elenyészett – mire nyitott kaput,

   korok, korszakok távoli égdörgése milyen irányba

   taszított  szerényes konyhánk terített asztalától,

   merre a zsalugáteres ablakok reggeli fényözönétől,

   illatod ízét, ha csak a képzelet teremheti körém?

  

   Nem ismered, anyám, a csillagok járását ezen a tájon,

   ahol a vizek viharos moraját vélem kihallani a csöndből,

   s ha hangodhoz menekülnék, nem lelem hozzá az utat;

   a biztonság kiváltsága, jaj, kié lehet, jaj, kinek ítélik,

   mibe kapaszkodjanak ingatag lépeim, ha nem talállak?

  

   Nem is hiszed, anyám, naponta hányszor megidézlek,

   mozdulataimban élsz, tekinteted szemembe ékelődött,

   gondolataid gondolatomba, tükörképmásom mögött

   arcod homálylik, velem és bennem élsz láthatatlanul.

   Elgondolom, mivé is lennék rád nyíló emlékeim nélkül…

   2020.március 6.

  

   

9 hónap 4 komment

Egy évvel vénebb

                     Koosán Ildikó         

 

Egy évvel vénebb lettem én!

Az év is, mint a falevél

              pörög

              pereg.

Viselném hosszan, boldogan,

hisz nem vagyok én még olyan

               tesze

               tosza.

Nincs pénzem sok, se kedvesem,

szerényen élek, csendesen

              tavasz

              talan.

 Aki óvott, rég itt hagyott,

kíváncsin várom a holnapot

              jön-e

              hoz-e 

még néhány évet, víg napot,

kedvemre verset írhatok

              hébe

              hóba.

 Aki ismer, tán rám köszön,

aki nem, azt se pörölöm,

              egye

              fene. 

Hát érdemes volt! mondom én –

előröl újra kezdeném:

             hiszen

             teszem, 

mert fénye, árnya izgatott,

könnyedén hagynék érte ott

             csapot

             papot.

 

január 22.

10 hónap 4 komment

Hangulat

Koosán Ildikó

 

Hömpölygő köd az ablak előtt.
Nyár volt amikor láttalak,
habzó fehér nyár és fényözön.
Ma ködtengerbe fúlt a nap.

Beleolvadni volna kedvem,
mennék, nyitnám az ablakot,
ha tudnám itt lehetsz közelben.
Nem volnék olyan elhagyott.

Ábrándozásom köntösében
– mint neked címzett üzenet –
vágyakozásunkért cserébe
magam vinném a levelet.

2020.1.11

10 hónap 4 komment

Duci Breki lakmározik

                     Koosán Ildikó

Itt egy szúnyog, jó kövér,
Ducikának sokat ér.
Ham, bekapja mit tehet,
Nem kér hozzá kenyeret.

Nagyot nyel, mert ízlik is,
Jobban mint a tejberizs.
Na de hol a kés a villa
Meg a pohár hogyha inna?

Duci! Ha a sorodra várnál,
Békamama asztalánál
Kapnál többet jobbat is,
Nem éheznél, dehogyis.

De ha folyton folyvást eszel,
Mint egy hordó olyan leszel,
S egy gólyának jó falat,
Meglát majd és hamm bekap.

2020. január 8.

10 hónap 2 komment

Breki breki brekeke

Koosán Ildikó

 

Világgá menne a béka,
Elfogyott a tartaléka.
Ugrik ide, ugrik oda,
Ahol jobb lehet a sora.

Ki a partra be a tóba,
Át a kacsaúsztatóba
Szúnyoglárvát vacsorázni,
Nem topogni, ázni-fázni.

Brekkent egyet, fordul aztán,
Nádas tövén, levélcsúszdán
Vízbe huppan nagy sietve,
Ugyanbizony hova menne?

2020.1.8

10 hónap 8 komment

/mai fotóm/

 

Vízkereszt 2020

Koosán Ildikó

Vízkereszt van ma, még tél az idő,
Kertemben kinyílt a téltemető.

Jaj,  szegény barátom, bajod lehet,
Messze van március a kikelet.

Huncut kis szellőre bíztad magad,
Félrevezettek a napsugarak.

De mikor véletlen megláttalak,
Sarokba dobtam a bánatomat.

Hiszem a holnapot, hiszem nagyon.
Kis virág! Légy ma az őrangyalom!

2020.1.6

10 hónap 16 komment

Szilveszter 2019

Koosán Ildikó

 

A városban hideg a reggel,

most kél a nap, oszlik a pára,

véres az ég és csupa sebhely,

leplet terít fényből magára.

 

Azt hittük, faggyal, hóviharral

tör ránk az év utolsó napja,

jáspisjövőnket csontujjával

testre szabottan kifaragja.

 

De déli szél fúj, sok csupasz ág

ívén a fény libbenve csusszan;

zajongva zúg, bolydul a világ,

más imát motyog nagy titokban.

 

Vigad a város, szűk a menhely,

alkonyodik, leszáll a pára,

véres az ég és csupa sebhely…

Koccints velem egy jobb világra!

 

 

2019. december 29.

10 hónap 12 komment

Költőnek szó a vagyona

a. n. Baka István

 

                             Koosán Ildikó

 

Verseit igézve olvasom

ókulám orromra téve,

tányér, pohár az asztalon,

holnapjaim reménye

mint sánta kutya kóborol

csontért ma hóba, fagyba,

s meleg ételt kap valahol…

bennem így zenél a hangja.

 

Bízni tanít, ha remény

alig, de kincsed még a szó:

a suhángot nevezd nevén,

hazudjon szálfát a csaló!

Szerény ebéded lakoma,

meríts belőle jobb napokra,

költőnek szó a vagyona

s a hit, ami még lázba hozza.

2018. december 21.

10 hónap 1 Komment

Történelem

                        Koosán Ildikó

 

Mesélték, lehet, nem is volt igaz

a történet, de diktálta az érdek;

tán derültek is rajtunk a vének,

lelkes arcunkra ült az áhítat.

 

Csatáinkat, híres győzelmeinket

ők színezték, mint festők az ikont;

szépnek láttuk, gazdagnak a hont,

törekvőnek bátor eleinket.

 

De új kor jött és folyton változott

a tét, a bajnok;.. más lett átkozott

s dicső, kikről a történet regélt;

 

Most kereshetjük, mi is volt igaz,

ki volt áruló, ki a léha gaz,

ki lelket cserélt akkor semmiért.

 

2013. január 3.

11 hónap 4 komment

Őszvég

retro stílusban

Koosán Ildikó

 

Szegény elvérzett ősz immár menni fog,

pirospozsgás arca  fakó sárgára vált,

szemén a fény még- itt-ott felragyog,

betegágyánál deres hajnalok 

odázzák tovább a fagyos halált; 

 

Lombtalan fákon gyászos varjú sereg,

ködfüggöny szitál párát a tájra,

fehér sapkába bújnak a hegyek,

és göndör, lomha bárányfellegek

vonulnak égi telelő-karámba;

 

Gyászhoz illően sustorog a szél

a csupasz fákkal egymást átkarolva;

követi nyomát még pár aszott levél,

s összebújva a völgy szűk szegletén 

halmot emelnek egy nem létező sírra…

 

    decembere

 

Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.
Minden szerző, aki önállóan is beengedheti a saját beküldött írását, de kérheti a javítást is!