A REZERVÁTUM
Szóval a Gyuri is… Ma hallottam. Nem hiszem el! Én meg… állok itt az esőben, bokáig a sárban, és várok valamiféle csodára. – Na! Mondjon már valamit, kollega! Ennek a szivattyúnak is vége? Értem. Se alkatrész, se ember. [… Tovább]
A HARMADIK INTERJÚ II. rész
Robert egy ideje nagyon hallgatott. Amennyire ki tudtam venni, agyában ilyen mondatok kavarogtak: „Már megint a dimetil-szulfoxid! Azt már hányszor próbáltuk!” „Glicerol? Még mindig itt tartanak?” „Na, még a kénhidrogén is? Ezek tényleg megbolondultak!” Nem mintha túl sokat értettem volna [… Tovább]
A HARMADIK INTERJÚ I. rész
Hahó!! Hahó! Valaki! Hiába hallgatózom és bámulok magam elé, se kép, se hang, csak a sötétség, és ez a rémisztő csend. Hogy mióta lehet így? Nem is tudom. Miért? Mert tényleg nem tudhatom. Lehet, hogy két órája? Lehet, hogy két [… Tovább]
A TRIANON-FRAKTÁL
A jelentős események láncolata egy jelentéktelen francia kastélyból indult el… GALAKTIKA 317. 2016. Bevágta maga mögött az ajtót, és levegő után kapkodva végigszáguldott a folyosón. Tudat alatt talán abban reménykedett, hogy valaki majd megállítja valami jelentéktelen hülyeséggel és arra [… Tovább]
Az ezüst medál
A kirakat, mintha egy mesebeli ékszerkészítő kirakata lenne, Ali Baba korából. Amikor megpillantottam a kirakatban tudtam, hogy ismerem. Tudtam, hogy milyen az érintése, még a hűvös tapintás utáni érzés is felidéződött emlékeim [… Tovább]
Medúzák
Medúzák Koosán Ildikó a sejtelem selyemleplébe zárt színes körvonalak, testarányos visszatükröződése; súlytalan lebegésük dinamika a létezésprimitív kontraktusához, nem kérdőjelezhető [… Tovább]
AZ ELVESZETT KOLOSTOR
ÚJ GALAXIS ANTOLÓGIA 2010. — Közeleg az idő, melyet rendünk alapítója meghatározott. Készen állsz az útra, Tommaso testvér? — Igen, apáturam — csókolta meg a szerzetes a feléje nyújtott kézen megcsillanó Szent Gyűrűt, Gioacchino da Fiore gyűrűjét. — [… Tovább]
Anti-apokalipszis (unortodox világvége)
A világ úgy nézett ki, mint a pokol. Anti-apokalipszis, a világ pusztulásának unortodox módja. Amikor feltalálták az örökélet szerét, sokan állás nélkül maradtak. Nem mostak többé hullát a hullamosók, nem volt megrendelés a koporsókészítőknek, és sorra mentek csődbe [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/6 – befejező rész
Mi lenne, ha ismernénk mások gondolatait? Anyós kerülné a vejét. A boxmeccsek fejben. A képviselőket meg se választanák. A sztendapos meghajolna és menne a pénztárba, a közönség meg hazáig röhögne. Meg mindenki a villamoson. A TV kvízeknek annyi. A papagájok [… Tovább]
Földkelte
— Berezegnek a receptoraitok. Bocs, nem tudlak nem gépeknek nézni benneteket… Tessék kérem horkolni, mert még hátra van egy félórányi a kiszabott pihenőidőből. Ha kiléptek, első dolgotok legyen összeseperni minden Holdport a komp alól! Rondán nézne ki egy felpörkölt [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/5
Megígérem, hogy ebben a részben nem lesz horror. Persze, ha átlagot nézünk, és abból indulunk ki, hogy ez egy horror, akkor egy részre 1/6 horror jut. Viszont az átlag becsapós. Vegyünk egy ingát! Az például átlagosan áll. Vagy azt, hogy [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/4
E rész elolvasása után az olvasók egy részében felléphet az igény, hogy felüdülésképpen megnézzem egy-két jelenetet a Sikoly-ból vagy a Madarak-ból. Mások lehet, hogy végigásítozzák az egészet. Ismét mások elverik kutyájukat, és nem adnak neki vacsorát. Mondjuk, aki fáradt olvasni, [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/3
E rész olvasása közben az olvasó tapasztalhatja, hogy körülötte biztosan valamilyen napszak, illetve időjárás nyomja rá bélyegét az adott időszakra. Ez annyiban közös a kisregény tartalmával, hogy a cselekmény idején is voltak napszakok, akár több is, persze, nem egyszerre, sőt, [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/2.
… Egyébként az illusztráló kutyakép az én – azóta már elsiratott – kaukázusi kankutyám fotójából készült. Sajnos én is kihívásokkal küszködtem fantázia és kreativitás terén, amikor Macinak neveztem el! 🙂 Hatodik fejezet — Dzsekicsen Dzsekicsen, amióta felnőtt lett, [… Tovább]
Hasadó kutyabőr 6/1
A Macska a barázdában folytatása – Az előző kisregény tartalma: – Az előző kisregény tartalmát az előző kisregény tartalmazza… Első fejezet — Csikasz Nagyon éhes volt. Már napok óta nem evett, azóta, amióta egy kocsival a gazdája [… Tovább]
Macska a barázdában IX.- befejező – rész
Hogy ez itt megjelenhetett, azt köszönöm szüleimnek, akik már fiatal koromban lehetővé tették, hogy elmenekülhessek otthonról, így nem kerültem egy polgári család áporodott légkörének káros befolyása alá, valamint Pápay Arankának, aki képes volt betűről betűre átolvasni és publikus formába pofozgatni [… Tovább]
Macska a barázdában VIII. rész
Aki idáig eljutott, annak szívesen megadom a terapeutám elérhetőségét. …De csak azért, hogy gondosan kerülje, hiszen nálam se volt hatékony! 😀 Huszonkettedik fejezet — Dzsekicsen Dzsekicsen beszámolt Apónak az újdonságokról. Főnöke egyetértett a fiú következtetéseivel, majd megbeszélték, hogy [… Tovább]
Macska a barázdában VII. rész
A nyájas olvasó e rész elolvasása előtt csalódottan veheti tudomásul: – Ez az író mégsem tökéletes. Ha olyan fáradt, hogy majd’ leragad a szeme, akkor nem tud normális bevezetőt írni… Tizennyolcadik fejezet — A Macska Maugli szerint [… Tovább]
Macska a barázdában VI. rész
Ebben a részben kiderül, hogy az Írót – zord külseje ellenére – őszintén lenyűgözi a természet szépsége, és sok időt tölt annak megismerésével, csodálatával. Tizenötödik fejezet — Dzsekicsen Telefonon keresték Dzsekicsent egy vidéki kapitányságról. Az ügyeletes tiszt [… Tovább]
Macska a barázdában V. rész
Ha valaki ezt a részt elolvassa, számára hiteltelenné válik a továbbiakban ettől az írótól bármilyen romantikus költemény, szerelmes vers, vagy csak úgy általában a líra… Tizenegyedik fejezet — Dzsekicsen Természetesen Nóri elsődleges azonosítását megerősítette később a lány [… Tovább]
Macska a barázdában IV. rész
Ebben a részben már briliánsként csillog az a virtuóz technika, amivel az író úgy szövi a történet két fonalát, hogy azok időnként össze-összeérnek, fenntartva a reményt az olvasóban, hogy később majd össze is fonódnak, és akkor nem kell kétfelé figyelni… [… Tovább]
Macska a barázdában III. rész
Egy furcsa evolúciós folyamat következtében aki ezt is elolvassa, minimum türelmesebb, mint az átlag… Na meg kíváncsibb! Indul az új szál, egy ifjú nyomozót ismerhetünk meg, és megtapasztalhatjuk, hogy az író ezen a területen is otthonosan mozog. 🙂 Negyedik [… Tovább]
Macska a barázdában II. rész
Ebben a részben vége a mókának-kacagásnak, komolyodik a dolog… > RENDŐRSÉG < feliratú szalaggal körbekerített részen hevertek Kati maradványai. Kint volt már a doki is. — Valamikor éjfél körül halhatott meg, és úgy látom, hogy az arcát, combjait és a [… Tovább]
Macska a barázdában I. rész
Aki az első részen átverekszi magát, annak később a többi már könnyen megy… 🙂 Első fejezet — A Macska Meglátogatott egy UFO. Na, nem az a kis kopasz, nagyszemű, nem is az a magasabbik, a gonosz, hanem egy [… Tovább]
Út a jövőbe
Út a jövőbe Koosán Ildikó Egyben az eddigi termés! Összesöpörve, elmenekítve mind a trezorba: fémbe, papírba, úgy ahogy illik; háttérerő [… Tovább]
Gondolathullámmal
Elhagytuk a templomot, befordulunk a Kicsi utcába. Hátranézek, megrökönyödöm, az utca jön utánunk, és minden lépésre rövidül. Azt is furcsállom, hogy a társaim, Jani és egy be nem azonosított fiatal. Érdekes, én magam is a húszas éveimben járok. [… Tovább]
A köd
Egy hajnali busz utasaként éltem át a narancssárga ködben való utazást, idegen civilizáció nélkül. Aznap született meg a történet. A köd végigfeküdt a tájon. A bágyadt kelő Nap gyönge sugarai narancssárgává varázsolták az előbb még szürkésfehér ködmasszát. Az autó [… Tovább]
2050. április 09.
Az emberi felelőtlenség világméretű katasztrófát okozott. A Duna-kanyar közelében, egy kis sziget felé haladt a csónak két utasával. A kisfiú két kézzel megkapaszkodva a ladik oldalában élvezte az utazást, nagyapja evezett. Az öreg akár a saját unokája is lehetett [… Tovább]
A bölcső
Zénox korareggel indult, digitálisvezérléssel ellátott kocsijában kényelmes utazásra számított. A videfonja segítségével állandó összeköttetésben lehetett a számára oly fontos civilizációval, még akkor is, ha olyan távoli ismeretlen helyeken teljesített szolgálatot, mint a kettes körzet. Itt egyetlen emberi lakóhely sem [… Tovább]
Utolsó liaison Libentiával
– Még azt hinnék a haverok, egy gyagyás punk csaj átvágott. A kisváros még csak ébredezett, az ég Keleten rózsaszín fátylát igazgatta, amikor Feri bácsi, a parkőr kedvenc dalmatájával szokásos körútjára indult, meglátogatni kedves fáit. Ezek java része százados platán [… Tovább]