Horváth János Szerző
Vezetéknév
Horváth
Keresztnév
János
Ország
Hungary
3 hét 7 komment

Amikor belépett a szobába, megcsapta az a jól ismert dohos szag, amelyet annyiszor érzett már. – Nyissunk ablakot! – mondta a társának, aki elkísérte erre a látogatásra. Judit nem volt már fiatal, de nem fásult bele ebbe a munkába. Széthúzta [… Tovább]

2 hónap 9 komment

Felállt a fotelből, és elindult az állólámpa felé. Egy bogár röpködött a szobában. Eleinte nem zavarta, de látta, hogy a pimasz a halogén lámpa forrósága felé tart. Felemelte a lámpát, hogy a repülő rovart csapdába ejtse. Beleestek azok maguktól is, [… Tovább]

5 hónap 4 komment

– Szeretsz? – kérdezi a lány. – Szeretlek – válaszol a fiú. – Miért szeretsz? – Hogyan? – Azt akarom tudni, miért szeretsz? – Nem tudom, még nem gondolkodtam rajta. – Ezt komolyan mondod? – Igen. Nem tudom, csak úgy [… Tovább]

5 hónap 8 komment

Nézte a lány arcát. Az italát kortyolgatta, és ahogy kicsit felemelte a fejét, megfeszült a nyaka, megkívánta őt. – Ne, kérlek! Nyilvános helyen vagyunk – mondta a lány, és arrébb húzódott. – Edd a fagylaltodat inkább. – Jó, de a [… Tovább]

5 hónap 8 komment

Az öreg ott ült vele szemben a villamos ülésén, menetirányban. Amikor leült nem is figyelt rá, de ahogy kényelembe helyezte magát, körülnézett. A kocsi nem volt zsúfolt, de sokan utaztak ebben az időszakban. Nem volt egyszerű helyet kapnia, csak egy [… Tovább]

5 hónap 11 komment

Az öreg ott ült a padon, reggel óta. Szinte meg se mozdult, csak nézett maga elé. Sírt. Csendesen, befelé. Időnként szipogott, és felsóhajtott. Néha felállt, ment néhány lépést, hogy visszatérjen a véráram az elgémberedett végtagjaiba. Nem volt hideg. Kellemes nyárutó, [… Tovább]

5 hónap 6 komment

Kimegyek a parkba egy kis friss levegőt szívni. A Duna illatát hozza a szél, enyhet adó, friss fuvallat, jólesik, ebben a rekkenő hőségben. A lépcsőház sötét, és mindig hűvös. A lépcső aljában egy pár csókolózik. A lány szorosan a fiúra [… Tovább]

5 hónap 4 komment

Péntek délután a forradalmiság is alszik. Nincsenek betonkerítések, szögesdrót csíkok, pengékkel szőve, hogy elvigyék az álmot. A péntek jó nap a meditációra. Már mögötted van minden, ami ellehetetlenít, hazugságba kerget, nem tisztelve semmi tekintélyt. A péntek már jó. “De csütörtök, [… Tovább]

5 hónap Nincs Komment

Arcomon nyomott hagyott az idő. Kilendített hinta, amely nem tér többé vissza a kezdő pozícióba, de korlátos a pálya, amit bejár. Nincs kitörés, nincs letérés a kijelölt útról. Menni kell folyamatosan tovább, a végkifejlet felé. Ősz hajam meggyérült. Nincs, aki [… Tovább]

5 hónap 3 komment

(4) Éva elég későn ért haza. Az apja húzta az időt, beszélni akart vele az örökségérő, de nem jó híreket hallott. A legnagyobb része jelzálog, és sajnos, a szülők halála esetén, Éva nem sokat fog örökölni. A lányt nem nyugtalanította [… Tovább]

Horváth János Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.