Novella

Horthy

  Mari néninek kopogtattak a kapuján. Kicsit meglepődött, nem szokott látogatója lenni, a gyerekek külföldön élnek a saját családjukkal, ritkán jönnek haza, a szomszéd Julis pedig inkább bekiabál és az ablakot veri. Kicsoszogott, a kerítésen át meg is látta Imrét, [… Tovább]

Novella

Őszi napfény

Rozsdabarna lombú fák hajladoztak az út mentén, fájt nekik, ahogy az erős szél belekap a koronájukba. Az elvirágzott bokrok elbúcsúztak lehullott leveleiktől. Vége lett a gyümölcsöt hozó nyárnak és lassacskán már a betakarítási időszak is elmúlik. Egyfolytában jöttek elő az [… Tovább]

Novella

Szakítás

– Szeretsz? – kérdezi a lány. – Szeretlek – válaszol a fiú. – Miért szeretsz? – Hogyan? – Azt akarom tudni, miért szeretsz? – Nem tudom, még nem gondolkodtam rajta. – Ezt komolyan mondod? – Igen. Nem tudom, csak úgy [… Tovább]

Novella

Presszó

Nézte a lány arcát. Az italát kortyolgatta, és ahogy kicsit felemelte a fejét, megfeszült a nyaka, megkívánta őt. – Ne, kérlek! Nyilvános helyen vagyunk – mondta a lány, és arrébb húzódott. – Edd a fagylaltodat inkább. – Jó, de a [… Tovább]

Novella

Hun

Éppen csak hajnalodott. Hűvös, szeles napnak nézett elébe a város. A széllel néhány csepp eső is jött. Felhő nemigen volt az égen, meg ha volt is, azt még így hajnali négy óra tájban nem nagyon lehetett látni. – Megjöttem Dénes [… Tovább]

Novella

Találkozás

Az öreg ott ült vele szemben a villamos ülésén, menetirányban. Amikor leült nem is figyelt rá, de ahogy kényelembe helyezte magát, körülnézett. A kocsi nem volt zsúfolt, de sokan utaztak ebben az időszakban. Nem volt egyszerű helyet kapnia, csak egy [… Tovább]

Novella

A padon

Az öreg ott ült a padon, reggel óta. Szinte meg se mozdult, csak nézett maga elé. Sírt. Csendesen, befelé. Időnként szipogott, és felsóhajtott. Néha felállt, ment néhány lépést, hogy visszatérjen a véráram az elgémberedett végtagjaiba. Nem volt hideg. Kellemes nyárutó, [… Tovább]

Novella

Alzheimer

Kimegyek a parkba egy kis friss levegőt szívni. A Duna illatát hozza a szél, enyhet adó, friss fuvallat, jólesik, ebben a rekkenő hőségben. A lépcsőház sötét, és mindig hűvös. A lépcső aljában egy pár csókolózik. A lány szorosan a fiúra [… Tovább]

Novella

Önarckép

Arcomon nyomott hagyott az idő. Kilendített hinta, amely nem tér többé vissza a kezdő pozícióba, de korlátos a pálya, amit bejár. Nincs kitörés, nincs letérés a kijelölt útról. Menni kell folyamatosan tovább, a végkifejlet felé. Ősz hajam meggyérült. Nincs, aki [… Tovább]

Novella

A bankett

Lassan kezdett fény derengeni az utcán. A korán kelő énekesmadarak már javában nótáztak. Ébresztgetni kezdték a természetet, vidám dallal köszöntötték az új napot. Belli is kezdett ekkorra már kijózanodni. Semmit nem hallott a kinti csicsergésből, egyfolytában azon gondolkodott, hogy hogyan [… Tovább]

Novella

A szemek (4)

(4) Éva elég későn ért haza. Az apja húzta az időt, beszélni akart vele az örökségérő, de nem jó híreket hallott. A legnagyobb része jelzálog, és sajnos, a szülők halála esetén, Éva nem sokat fog örökölni. A lányt nem nyugtalanította [… Tovább]

Novella

A szemek (3)

(3) Éva vonata késett. Ádám meghagyta a taxisofőrnek, hogy várjon. – És ha nem jön időben a vonat? – kérdezte a taxis. – Nem tudom. Kijövök, és kifizetem. – Nem lenne baj, ha most kifizetné a számlát, én pedig lecsapom [… Tovább]

Novella

A szemek (2)

(2) Ádám kitakarította a műtermet. Összeszedte a beszáradt festékeket, és felmosta a padlót. Nem szerette, ha minden a helyén van, de tudta, mit, hol keressen. A kívülálló rendetlenséget látott, ő pedig a káoszt, amelynek megvan a maga rendje. Éva nem [… Tovább]

Novella

A szemek (1)

Könyökével rátérdelt a vászonra, és hosszan nézett maga elé. Ezernyi vázlatot készített már, de félredobta az ötleteket. Nem adták vissza a szándékot, hogy megalkossa a legszebb nő portréját. A modellel nem volt semmi baj. A tökéletes arcvonások, a női szépség [… Tovább]

Novella

Az én gazom

Gyerekkoromban sokat utaztam vonattal, jobban is szerettem a busznál. Valahogy megfogott a hangulata. Igaz, hogy koszosabb, büdösebb, pontatlanabb, de én mégis azt választottam. Gyakran kellett átszállnom, várnom a csatlakozásra. A pályaudvarokat már feltérképeztem, ismertem őket a büfétől a wc-ig. A [… Tovább]

Novella

Tűsarok

A lámpaoszlopnak támaszkodott. Nézte a forgalmat, figyelte a gyalogosokat. Minden nap azzal indul el otthonról, hogy munkát keres. Legyen az bármilyen munka, ha jól megfizetik, elvállalja. Az utóbbi egy évben már nem akart dolgozni. Csavarog, bámészkodik, valahogy csak elmegy az [… Tovább]

Novella

Az alakváltó

Az alakváltó ott állt a tükör előtt, és éppen alakot váltott. A feje formálódott át öregemberből fiatal nővé, aztán a többi testrésze is lassan átalakult. A fiú a tükörből nézte. Tetszett neki az új alak, régen találkozott már vele, utoljára [… Tovább]

Novella

Lélekharang

Ült az öreg az udvar félreeső részében, az eperfa melletti kispadon. Lába előtt egy vájdling, mellette  a padon egy fonott kosár, aminek a füle már viseltes volt. Hasított rongydarabokkal körbetekerte, hogy az eltört fűzfavesszőket egyben tartsa, és a kezét fel [… Tovább]

Novella

A kötél

Lassan ballagott a lány Kerekdomb felé, ekkor már nem gondolt senkire és semmire. Úgy érezte, mintha éles kés hatolna a szívébe, úgy járta át egész testét a fájdalom és a félelem. Sokkhatás érte az elmúlt éjszaka, de most már kezdett [… Tovább]

Novella

A tiltott gyümölcs

Miért kell már megint haza mennem? – gondolta magában a fiatalasszony. – Olyan jó nekem itt, ahol vagyok. Otthon csak az unalom vár és az anyósom ízlése szerint berendezett lakás. Maradok még egy kicsit. Felhívom telefonon Lacit és szólok neki, [… Tovább]

Novella

A varjú

Meleg nyári éjszaka. Arra ébredek, hogy kopácsolnak. Az erkélyajtó nyitva van, de így sem jár a levegő, nem enyhül a meleg. Nem kalapács hangja, fémen koppan valami ütemes rendben. Aztán csend lesz. Lassan felkelek, és ajtórésben megállok. Egy fekete varjú [… Tovább]

Novella

Anya kakaója

Életem nagy álma itt van előttem. Kilenc évig spóroltam erre a lakásra, albérletből albérletbe költözve. Mennyire utáltam már a főbérlőket, akik közül az utolsónak tegnap intettem búcsút. Pedig biztosan rendes ember volt a legtöbb, nekem mindig csak főbérlők voltak. Felesleges [… Tovább]

Novella

Szégyen

“Az nem is nő! Az nem is nő” – Katalin fejében ez az egy mondat ismételgette önmagát, szinte már fészket rakva a tudatában. Egyszerre érzett elkeseredettséget, szégyent és valami számára ismeretlen új erőt, ami átjárta, szinte már széthasította mellkasát. Legszívesebben [… Tovább]

Novella

Lajos

Az ezotéria jó dolog – gondolta Kovács úr, és erősen koncentrált. Annyit tudott, hogy mindazok a jelenségek, amelyek a tudomány módszereivel nem magyarázhatók, nem illeszkednek be a megfejtett esetek sorába, azok az ezotéria által nyernek bizonyosságot. Gizi ilyen volt. Mint [… Tovább]

Novella

Dícséretes változás 1/2

Rutinos mozdulattal emeltem az ellenőr felé a tízes gyűjtőjegyet. Köszöntem is mosolyogva, miszerint: “jó napot kívánok”, és a szemébe néztem. Ő is ezt tette. A jegyre rá sem nézett. Jobban belegondolva, azt hiszem: ránézés esetén sem vehette volna észre, hogy [… Tovább]

Novella

Péntek 13

Langyos este volt, olyan amilyen nyár végén szokott lenni, pedig már októbert írtak a naptárak. A szőlőlugasok édeskés illata lengte be az egész falut. Péntek este volt, a hónap 13. napja. Majdnem egy kilométer volt az út a határ menti [… Tovább]

Írások

Szerencsés akasztás

  Kertész Vazul zászlós halkan káromkodott, mikor a tiszti járőr elvette tőle az öt tábla szalonnát. – Ő volt a marha – szidta magát –, mit sétálgat a két front között egy tömött zsákkal a hátán, mintha a fiumei promenádon [… Tovább]

Novella

A mézeskalács szív

A fekete nejlon zsákkal kezemben a legközelebbi park irányába indulok. Nincs határozott célom, csak el, el minél messzebb a kórháztól, ahol a fertőtlenítő, vizelet, és izzadságszag bizarr keverékét már nem is érzem úgy, mint az első alkalommal. A zsákban anyám [… Tovább]

Novella

Akit szeret az Isten

A kertben csupaszon meredeztek a gyümölcsfák ágai az ég felé. A novemberi fagyos estén vékony hólepel fedte be a kupacokba összehúzott faleveleket. A régi ablakkeret repedésein beszökött a hűvös szél és ütemesen táncoltatta a függönyöket. Hiába volt a diófából készült [… Tovább]