Novella

Családi kör

Csöndben kanalazták a forró, aranysárga tyúklevest. Május lévén, kinn terítettek a lugasban. Az asztalfőn ült a fehér bajszú, piros képű ünnepelt, Péntek Mátyás, nyugalmazott, pontosabban, két napja nyugdíjas kőműves. Éppen ezt ünnepelték most, szűk családi körben, fiai, menyei, egyszóval az [… Tovább]

Novella

A levél

A nyugdíjasok kedvelt találkahelye volt a hall. Minden reggel pontosan tízkor ott várták Rossi urat a házfelügyelőt, aki kiosztja a postát. Bouber, Cazenave, Noradin és Marceau majdnem egy időben érkeztek mindig. Beaulieu asszonyság utolsó volt, jó öt perces késéssel. Mikor [… Tovább]

Novella

Kontraszt

A nyári szellő hirtelen meglebbentette a könnyű törtfehér muszlin függönyt. Mintha csak azt kérdezné tőle zengő, búgó hangján, akarsz-e a játszótársam lenni? A lágy textil szótlanul átadta magát a langyos áramlat szeszélyének. Élvezte a huncut, finom játékot: ahogyan a fuvallat [… Tovább]

Novella

Képek

– Kik ezek? Nézte a terem közepén táncoló párt. Hajladoztak, forogtak, egymástól eltávolodtak, majd újra összesimultak egy elbűvölő zene ritmusára. – Ginger Rogers és Fred Astaire – válaszolt a titkár. Számára ismeretlen nevek voltak. – Hol találtad ezeket a képeket? [… Tovább]

Novella

Otthon

Miután megkötöttem az ingemhez harmonizáló nyakkendőmet, elégedetten néztem bele a tükörbe. Minden rendben van, az öltözékem kifogástalan, hajam rendben, frissen borotvált arcom bizalomgerjesztő. Még egy díszmandzsetta, egy utolsó pillantás a cipőmre és mehetek. Ma fontos tárgyalások várnak az irodában, jó [… Tovább]

Novella

A kapu

Szokása szerint korán kelt fel, hogy megkóstolja a reggeli harmat mosta gyümölcsöket. Kertje végén a napfényben fürdő hatalmas műhely épülete mintha elnyomná a málnabokrokat. Egy pillanatra megállt a veranda utolsó lépcsőjén, és mélyet szippantott a friss levegőből. Figyelmét az épület [… Tovább]

Novella

Menekülés

Lakása valóban kicsi és szűk, egyszobás. Mivel konyha és fürdőszoba is volt, garzonlakásnak keresztelték. Számára egy apartman. Szűk, és kevés hely maradt mozogni benne az elhízott férfinak. Hasa kiömlött nadrágjából és ingét nem tudta rendesen begombolni. Bútorai között a kis [… Tovább]

Novella

Gyerekgyár

(1) Amikor az intézetet létrehozták, nem gondolták, hogy ekkora sikere lesz a programnak, mert túlszárnyalt minden képzeletet. A siker természetesen, nem kizárólag az intézetnek köszönhető, hanem annak a propagandának, amelyet a program népszerűsítéséért folytattak. A pénz nem számított. Luxuskörülményeket teremtettek [… Tovább]

Novella

Születésnap

Mintha a fákat érintené az égen Metallah. A Triangle csillagkép legkisebb bolygóján „Beausoleil 2-n” látható volt a látóhatár görbülete. Jónás, egy nőtlen férfi számára túl nagy házban élt. A villa mindennel rendelkezett, ami egy ember kényelmét szolgálta az egész évben [… Tovább]

Novella

A legfényesebb csillag

Tudod milyen a teljes sötétség? Amikor abban se vagy biztos, hogy nyitva vagy csukva van a szemed? Életem legelső felét (időtartamot nehezen tudok hozzátenni, hiszen itt igazán nincs „idő”) ebben a teljes elzártságban kellett töltenem. A mai napig nem tudom, [… Tovább]

Novella

Átjáró

Meghaltam. Mielőtt őrültnek tartanál, elmondom, hogy itt vagyok, látható vagyok, létezem. Csak éppen élettelenül lógok valahol a lét, és nem lét határán. Amikor megértettem, nekem már nincs semmi keresnivalóm ebben a világban, megtettem a szükséges lépéseket. Ahhoz, hogy tudományos alapon [… Tovább]

Novella

Csak egy kislány van a világon

(Ha nem is a Nagyháború száz éves évfordulójára pótolom ezt az “elveszett” írást, most, TRIANON évében, még van aktualitása.) A száz évvel (2015) ezelőtti július 25-e vasárnap volt, és a mai szombat idézi Doberdó karszt fennsíkjának forróságát. Ez a nevezetes [… Tovább]

Novella

Eltünés

Hartmann utált az emberek magánéletében turkálni. Imádta nyomozói munkáját, keresni a bűnözőket, de nem szeretett senki személyes holmija között turkálni és intimitásukat megerőszakolni. Rendben tartott lakásban voltak. Napfény és melege áradt be a hatalmas, csukott erkélyablakon, bezárva a dohos szobaszagot. [… Tovább]

Novella

Az Őrizetlenek Őrzője

Furcsa ritmusa tud lenni a kórtermeknek, bár ahhoz, hogy észrevedd őket eléggé sokáig kell élvezned a varázslatos vendégszeretetüket. Az állandó alapütemet a gépek adják, melyek folyamatosan hozzád vannak kötve és akár egy hatalmas homokóra, egyre lassabban és lassabban jeleznek. Egy [… Tovább]

Novella

Idegenek

  Meglepően hasonlítottak egymásra. Első látásra csak egy jó megfigyelő fedezhette fel a nyilvánvaló fizikai és korkülönbséget. Mind az öten óriások voltak. Fejük hosszúkás, mint a spanyol festményeken, és a haj hiánya nyilvánvalóvá tette tökéletesen ovális formáját. Kiguvadó szemük nagyságával [… Tovább]

Novella

A pókháló

Főztem. Az egyik fogás már forrásnak indult az edényben, a másikhoz épp a hagymát szeltem. Még a szemüvegen keresztül is csípte a szemem, az illata beletekergett az orromba is. Amint szipogva fölfelé néztem, hogy könnybe lábadt szemem kikerüljön a konyhapult [… Tovább]

Novella

Közömbösség

Anya kórházban van. Hanyatt fekszik mozdulatlanul, nyitott szemekkel. Nem jön a szobába napfény a félig leeresztett redőny mögül. A falra akasztott tévé képernyőjén árnyékok surrannak. Szobatársa egy folytatásos darabot néz. – Anya, jól vagy? Az éltes asszony lánya az anyja [… Tovább]

Novella

Fények

Végtelen folyosók, lépcsők, és néptelen termek, melyekben csak a látogatók morajának és lépteiknek emléke lebegett. Mindent az éj takart. Csak az ajtók fölötti felírás: »Kijárat« vörös lámpája volt az egyetlen látható fény. Bágyadt derengés szűrődött át a hatalmas ablakokon. A [… Tovább]

Novella

“Lélek lép a lajtorján”

– Honnan tudtad? – álmélkodó, piruló kérdés volt, benne a kitárulkozás lehetőségével. – Szamár – mondta gyengéden, kicsit fölényesen, nem számítva a felháborodott, elcsukló hangú „nem vagyok szamár” kitörésre, amelynek végére a becsattanó ajtó tett felkiáltójelet. A jelenet feldolgozása a [… Tovább]

Novella

Nosztalgia

   A JÓREMÉNY patika szemben állt Gáll órás emeletes házával a Főutcán. Akkoriban az Echerolles kastélytól eltekintve ez volt az egyetlen többszintes lakóépület a faluban. Ide kívánkozik, hogy a Gáll órásék egy egész  famíliát képviseltek a környéken, és a közeli [… Tovább]

Novella

A hó

Január 15. Reggel öt óta hullt a hó. Az északi szél úgy tolta a kövér, fekete felhőket, mint egy puli a csordát. A terasz ajtót kinyitva látta, hogy minden fehér volt. Tíz centis hó takarta a kertet. Annyira esett, hogy [… Tovább]

Novella

Különös TSZCS

(avagy egy Pia Fraus története) (Képaláírás: az egykori FUTURA épülte ma)      Nagyüzemben zajlott a beszolgáltatás ezerkilencszáz ötvennégyben a Nagy-Sárréten megbúvó községek mindegyikében, ekként Földesen is, noha neki csak az északi részét kellett korábban a vadvizektől mentesíteni, azaz a [… Tovább]

Novella

Átváltozás

Egy pillanatnyi nemlétezés, mielőtt elveszíti öntudatát, s egy végtelen sötétségbe zuhan. Egy fekete lyukba. A nemlétezés pillanatai. Emlékek nélkül. Idő nincs. Magyarázat sincs. Semmi. Felébredése olyan gyors, mint az elsüppedés a puha sötétségbe. Egy új létezés. Kezdetben, mintha világító szentjánosbogarakat [… Tovább]

Novella

Az ünnepi ebéd

Amikor belépett a szobába, megcsapta az a jól ismert dohos szag, amelyet annyiszor érzett már. – Nyissunk ablakot! – mondta a társának, aki elkísérte erre a látogatásra. Judit nem volt már fiatal, de nem fásult bele ebbe a munkába. Széthúzta [… Tovább]

Novella

Karácsonyi ajándék

Mióta visszajött a repülőtérről egy leendő kliensre várt, és úgy találta, hogy nem egy karácsonyhoz méltó az üzlet. A járda szélén várakoztak a taxik, és az ötödik helyen sokáig várhatott. Ha csak egy csoda… Idén a karácsony kivételesen enyhe volt. [… Tovább]

Novella

Vonatnéző

Fullasztó hőséggel árasztotta el a Földet az óriási Nap, s az emberemlékezet óta mélykék ég, vörös volt. Hátát háza omladozó falához támasztotta. Mozdulatlan, hunyorgó szemekkel — egy ideje rosszabbul látott, mint fiatal korában —, nézte a semmiből jövő síneket eltűnni [… Tovább]

Novella

Hátra arc

Felállt a fotelből, és elindult az állólámpa felé. Egy bogár röpködött a szobában. Eleinte nem zavarta, de látta, hogy a pimasz a halogén lámpa forrósága felé tart. Felemelte a lámpát, hogy a repülő rovart csapdába ejtse. Beleestek azok maguktól is, [… Tovább]

Novella

Szerelem

Szerelem – Megint ez a hülye foci! Már nem bírom sokáig! Halkítsd le egy kicsit legalább! – a vékonyka, apró termetű, öregasszonyt majd szétvetette a düh. Úgy érezte, a másik mérgezi a levegőt is. „Aludni sem tudok tőle”, morfondírozott magában. [… Tovább]