Vers

– tűnődő –

Azt mondják, amikor az ember álmából felébred, valaki más álmának éppen része lesz, és én folyton felriadni szeretnék az éjben, hogy a tiédben legyek. Fontosabbnak gondolom, hogy én menjek tehozzád, nálam már úgyis itt az otthonod – milyen szépen szelídültél [… Tovább]

Előszó

Köszöntő

A közelgő esztendő forduló alkalmából egy hargitai látképpel köszöntelek benneteket Fodor István szemléletével. Sok boldogságot, jó egészséget és békés, dolgos hétköznapokat kívánok a 7torony minden lakójának.

Vers

Ezt benéztem

Randa volt a kerítésem, csináltam egy újat. Ezen aztán tolvaj, rabló soha át nem bújhat. Érdekes, hogy két hét alatt, míg a beton kötött és csak egy szál madzag feszült a két oszlop között, senki olyan nem jött be, kit [… Tovább]

Vers

Lehet, hogy

Lehet, hogy ma kedd van. Lehet, hogy holnap péntek lesz. Reggel kinyitom ablakomat, Fújnak nyári meleg szelek. De lehet holnap tél lesz s hideg. Lehet, hogy ma boldog vagyok, Az is lehet még holnap is. Lehet ma megbántottam valakit. Remélem, [… Tovább]

Vers

Szilveszter 2019

Szilveszter 2019 Koosán Ildikó   A városban hideg a reggel, most kél a nap, oszlik a pára, véres az ég és csupa sebhely, leplet terít fényből magára.   Azt hittük, faggyal, hóviharral tör ránk az év utolsó napja, jáspisjövőnket csontujjával [… Tovább]

Vers

Nincs titkom

Káoszban tekinteted Lett a megtartó nyugalom. Egy apró pillantás elég S te már érzed, tudod, Amit én még csak gondolok. Mert van, hogy mást jelent Egy görbülő smiley, S a mosoly se mindig Őszinte és igazi. De előtted már nincs [… Tovább]

Vers

AMÍG CSAK ÉLSZ

Kicsi Réka emlékének Mottó:”Amíg csak él az ember” (Lőrincz György) hókorom hull hulladozik a szemfedél-korc… estefelé, így, végkormozottan, kín-határtalanul kiált belőlem Tiborc, ó, én nagyságos Nagyjóuram, miért ez így, miért tutul ránk ezernyi fenevadad, minek ez élő húsba mart kereszt [… Tovább]

Novella

Az ünnepi ebéd

Amikor belépett a szobába, megcsapta az a jól ismert dohos szag, amelyet annyiszor érzett már. – Nyissunk ablakot! – mondta a társának, aki elkísérte erre a látogatásra. Judit nem volt már fiatal, de nem fásult bele ebbe a munkába. Széthúzta [… Tovább]

Vers

a cím a végén lesz

egy harmincnyolcas az orrában összegyűrt újságpapír azt később kivettem egy negyvenes egy negyvenkettes negyvenhármas kétszer – akkor voltam katona azóta nincs nem is tervezem ez volt az én bakancslistám

Vers

Karácsonyidő

Fagymarta járdákon kopogtat a szeretet. Kirakatok. Szikrázó fényekbe csomagolt életjelek. Hívogatók. Mézédes csodák tömik a hasakat degeszre. Jut is. Marad is. Az ünneplő köntösünk leporolt vásznán simítunk. Szép is. Ragyog is. Parancsszóra szeressünk, nosza hát! Ütött az óra, s te [… Tovább]

Vers

– legyen –

Legyen akkor úgy; ahol karácsonyfa áll, az szép legyen, és akiknek nem telik rá, valami fontosabból sokkal több legyen! Legyen úgy, hogy ahová a szülő nem teremthet díszeket, hordja össze két utca a náluk nincseket! Legyen úgy, hogy a tehetősebb [… Tovább]

Hírek

Boldog karácsonyt, mindenkinek!

  „Nem tudok én igazi ajándékot osztogatni Mint a tehetősek aranytollat és cigarettatárcát Én mindenféle szép szavakat gyüjtögettem Adogattam olcsón, még nekem is maradt, Gondoltam ezekből csinálok most valamit Komponálok egy szép karácsonyi korált” [Karinthy Frigyes: Karácsonyi karének (részlet)]   [… Tovább]

Vers

pc

Egyre kevésbé szeretett ott elidőzni. Volt a helynek valami elhanyagolt hátsókert jellege. Úgy érezte, a különleges státus (lejegyezve, megszámozva), ­­­alig leplezetten csak menedéket ad az őz számára. Éhes volt, korgott a gyomra, kitágult a pupillája.

Vers

– hála –

Ha korábban az eddigi életutamon valahol egy másik döntést hoztam volna, mint amit – ma meg szerettem volna ismerni a másik valakit, akiről azt mondhatom, vagyok, s ha hittem valaha is más utakban, már jól tudom; éppen az lettem, aki [… Tovább]

Vers

Időgyógyszer

Hányszor hallottam és Hányszor mondtam én is: „Elmúlik, az idő majd segít.” De az idő kicsoda mégis? Talán egy diplomás orvos, Aki naponta délelőtt rendel? Vagy kiváltható gyógyszer, Amit bárki felírhat receptre? S a dobozán írott betűkkel: „Teás kanállal, étkezések [… Tovább]

Vers

Pax vobiscum

hiába vágynék nem magamról szólni nincs már más, kit jobban ismerek gyermekként is a betűket lestem ha nem futottam lusta köröket egy pénteken a betegágyam mellett apám mesélt, hogy meghasadt az ég átlebegtek rajtam kusza mondák egy kisgyermek, a szűz [… Tovább]

Karcolat

Nekrológ egy asszonyért

Nézem az emberek arcát. Némelyeké szürke, unott és fáradt. Hasonlítanak a haláltáborokba elhurcolt zsidókéhoz, akiket megsárgult fotókon láttam Auschwitzban. Pedig nem olyan drámai a sorsuk, mint nekik volt, mégis kiül arcukra az elmúlt napok, hónapok, évek keserűsége. Mintha azt éreznék, [… Tovább]

Vers

Szenteste elé (2019)

  Sokmilliárd szigetre nőtt a gyermek, Ő, kit számtalanszor énekelt meg az  ezredéveken ívelő hitelesség, a porladni látszó pokol és az Ég.   Ember nem halt kínkeservesebben, önfeláldozóbb sem született soha, patakzott a vér halk  tenyerében, lelkébe éket vert a [… Tovább]

Vers

Történelem

Történelem                         Koosán Ildikó   Mesélték, lehet, nem is volt igaz a történet, de diktálta az érdek; tán derültek is rajtunk a vének, lelkes arcunkra ült az áhítat.   [… Tovább]

Vers

A lila kalapos hölgy

Igen hölgyem, kerül kezembe napilap, olvastam, óg-móg a krumpli miatt a nép, hömpölyög az utcákon a szürke iszap, a cár egyet előre, kettőt hátralép. Higgye el, engem is zavar a dolog, bár, jelzem rám nyugtatólag hat a lila, engedékeny a [… Tovább]

Vers

Nem tudom…

Szűrt szeleken át hallom a hangod, s nem tudom eldönteni kellemes-e, vagy a háborúban megnémult sziréna csendje jobban esne? Hó pilléz, fehérje elvakít, a jégszikrákon átsejlik arcod, s nem tudom elhiggyem-e, hogy te vagy, vagy az éji árnyak teste valódibb [… Tovább]

Vers

Francesco

A kenyeret újra meg kellett törnie. Ráébredés utáni szertartás, ahogy íztelenséggel védekező fagyott falatot a szájához emeli. Ha a Nap besüt a kis térre, hunyorogva még köszönetet is mond érte   Távolról úgy látszott mozog a szája Vagy amit mondott, [… Tovább]

Vers

Őszvég

Őszvég retro stílusban Koosán Ildikó   Szegény elvérzett ősz immár menni fog, pirospozsgás arca  fakó sárgára vált, szemén a fény még- itt-ott felragyog, betegágyánál deres hajnalok  odázzák tovább a fagyos halált;    Lombtalan fákon gyászos varjú sereg, ködfüggöny szitál párát [… Tovább]

Vers

Csendes ima

Csendben lenni, Úgy simán csak lenni. Most nem követelni Vagy mogorván Magyarázatokért Kígyózó sorokba állni. Most nincs szükség erre. Már nem kell a háttér, A szépen felépített díszlet. Most csak én s Te. Hányszor álltam már itt, Némán fejet hajtva. [… Tovább]

Vers

Előbb a tél jön

A misztikus világ felett milliárd szikrázó hóangyal kereng ablakra dőlve fáradt napfény dereng és a hosszú tél előtt vágyón arra gondolok milyen meghittek voltak a teaillatú tavaszi hajnalok anyám arcán sejtelmes remény boldogságmosolyok a konyhában frissen sült kalács illatozott olyan [… Tovább]

Novella

Karácsonyi ajándék

Mióta visszajött a repülőtérről egy leendő kliensre várt, és úgy találta, hogy nem egy karácsonyhoz méltó az üzlet. A járda szélén várakoztak a taxik, és az ötödik helyen sokáig várhatott. Ha csak egy csoda… Idén a karácsony kivételesen enyhe volt. [… Tovább]

Vers

Te

Mindenem meglenne, mondta. S szívét egy kopottas tálcán karnyújtásnyira tolta át az asztalon. Nekem elég,ha a tied dobogását hallhatom. Majd lenyaltam szájáról a keserű cukrot, s láttam, amint szemében a csók vágyat, a vágy félelmet bontott, míg pupillája írisszé nőtt. [… Tovább]