Bojtor Iván Szerző
Vezetéknév
Bojtor
Keresztnév
Iván
Ország
Hungary
3 hét Nincs Komment

Felreppentek a madarak. Mi történhetett? – Kerz kuit! Kerz kuit! „Takarodjatok! Takarodjatok!” – vijjognak a sirályok. – Tec’h kuit, tec’h kuit! – csatlakoznak hozzájuk a maguk hangján a skawikok. Jön valaki! Egy csónak? Innen, a világítótorony tetejéről is alig látni. [… Tovább]

2 hónap Nincs Komment

A sportcsarnok felhördült, egy pillanatnyi néma csend követte, majd kitört a hangzavar. A meghívott újságírók, akik a lelátó kétharmadát töltötték meg, felpattantak a székekből, és ki-ki a maga vérmérséklete szerint próbálta tájékoztatni állomásának nézőit az újabb katasztrófáról. Mindaz, amit a [… Tovább]

3 hónap 5 komment

Visszavittük. Persze, hogy visszavittük. Mit tehettünk volna? De azt megfogadtuk, hogy annak a beképzelt, nagyképű Langnak nem dolgozunk többet. Szemét egy alak, még a költségeinket sem fizette ki. Most meg játssza a nagy bölcset, össze-vissza hazudozik mindent. Láttam a híradóban. [… Tovább]

4 hónap 2 komment

Ülök itt a széken és bámulok magam elé. December huszonharmadika van. Holnap Karácsony. Már vagy három órája, hogy két kitömött szatyorral a kezemben beügyetlenkedtem a kertkapun, és megláttam a frissen hullott hóban a bejárati ajtóig vezető lábnyomokat és keréknyomokat.   Idebent, [… Tovább]

5 hónap 2 komment

Végre elérkezett a szombat, a már sokszor megígért, de addig mindig elhalasztott kirándulás napja. Apukám péntek délután minden szükséges holmit becsomagolt, és berakott a csónakba. Mi, mármint a húgom és én, nem segíthettünk neki, mert azt mondta, hogy gyerekeknek az [… Tovább]

5 hónap 2 komment

A kód itt volt. Itt volt évszázadok, évezredek, vagy talán már évmilliók óta, de senki sem ismerte föl. Időnként véletlenül néhányan már a közelébe jutottak, de mivel nem azt keresték, átsiklottak felette. Elhessegették maguktól azt a gondolatot, amely az egyetlen [… Tovább]

5 hónap 7 komment

    Szóval a Gyuri is… Ma hallottam. Nem hiszem el! Én meg… állok itt az esőben, bokáig a sárban, és várok valamiféle csodára. – Na! Mondjon már valamit, kollega! Ennek a szivattyúnak is vége? Értem. Se alkatrész, se ember. [… Tovább]

10 hónap Nincs Komment

Robert egy ideje nagyon hallgatott. Amennyire ki tudtam venni, agyában ilyen mondatok kavarogtak: „Már megint a dimetil-szulfoxid! Azt már hányszor próbáltuk!” „Glicerol? Még mindig itt tartanak?” „Na, még a kénhidrogén is? Ezek tényleg megbolondultak!” Nem mintha túl sokat értettem volna [… Tovább]

10 hónap 2 komment

Hahó!! Hahó! Valaki! Hiába hallgatózom és bámulok magam elé, se kép, se hang, csak a sötétség, és ez a rémisztő csend. Hogy mióta lehet így? Nem is tudom. Miért? Mert tényleg nem tudhatom. Lehet, hogy két órája? Lehet, hogy két [… Tovább]

1 év 4 komment

Az első pillanatban még képtelenségnek tűnt… Az első pillanatban még képtelenségnek tűnt… Szóval, úgy írjunk egy novellát, hogy az egyikünk elkezdi, a másik pedig folytatja, esetleg be is fejezi? Eddig ezzel nincs is semmi baj: ez a round-robin. Csakhogy az [… Tovább]

Bojtor Iván Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.