Apáti Kovács Béla Szerző
Vezetéknév
Apáti
Keresztnév
Kovács Béla
1 hét 7 komment

A Mikulás házában minden készen állt az indulásra. Az istállóban a rénszarvasok már türelmetlenül várták, hogy befogják őket a szán elé, amely telis teli volt mindenféle játékkal, csokoládéval, cukorkával, amit a Mikulás elvisz minden jó kisfiúnak és kislánynak. A Mikulás [… Tovább]

2 hét 5 komment

Volt egyszer egy ház, s annak volt két ablaka. Az egyik állandóan nyitva volt, és aki kinézett rajta, az csodás tájat látott boldog emberekkel. A másik ablak mindig zárva volt. Vastag zöld üveg takarta, amelyen nem lehetett kilátni. Az egyik [… Tovább]

1 hónap 5 komment

Volt egy nagyon távoli ország, ahol a rózsák emberi alakot öltöttek, és jártak – keltek ugyanúgy, mint mi. Volt kezük és lábuk. Nem kellett egy helyben állniuk, mehettek, ahová csak akartak. Gyönyörű házakban laktak, amelyek szobáiban rózsaillat terjengett. Hatalmas és [… Tovább]

2 hónap 9 komment

 Nagy szárazság volt. Már hetek óta a környéket elkerülték az esőfelhők. A földek vízért rimánkodtak, s rajtuk a növények szinte élettelenül hulltak alá. Mindenki az eget kémlelte, vajon, mikor nyílnak meg az ég csatornái, és varázsolják újból üde zölddé a [… Tovább]

3 hónap 8 komment

( Sün Laca kalandjai meseregényem ötödik része) Véget ért a meleg nyár, s egy nap a falu felől különös csengőhangra lett figyelmes Sün Laca. Eddig még sohasem hallotta ezt a csengettyűhangot. Sokkal más volt, mint, amikor harangoztak a faluban. Ennek [… Tovább]

3 hónap 6 komment

( Sün Laca meseregényem negyedik része) Egyik nyár-végi nap délutánján Sün Laca engedélyt kért édesanyjától, hogy meglátogassa barátait a kerítésen túli, közeli kertben. A ház bejáratánál lévő lépcsőn furcsa dologra lett figyelmes. Még ezt sohasem látta itt. Pedig már néhányszor [… Tovább]

3 hónap 1 Komment

(Sün Laca meseregényem harmadik része) A süngyerekek kint az udvaron játszottak. Szép, augusztusi délután volt. Egyszer csak Sün Laca édesanyjához szaladt, és mondta: –   Édesanyám, az emberek gyakran kirándulnak. Mi miért nem? Olyan jó lenne egyszer, ha mi is elmennénk [… Tovább]

4 hónap 2 komment

( Sün Laca meseregényem második része) –  Édesanyám, elmehetek játszani a szomszédba a cicakölykökhöz? – kérdezte Sün Laca, amikor elfogyasztottak egy jókora almát, amelyet apja hozott a hátán tegnap este. –  Igen, elmehetsz, de jó süni legyél. Hadd nézzem, hogyan [… Tovább]

4 hónap 4 komment

( Unokatestvéremnek, Pirinek emlékül) Az egyik szép, nyári délután Sün Laca szülei megkérdezése nélkül, elindult, hogy felfedezze a világot. Még sohasem járt a vackukon kívül. Mindig édesanyja után bandukolt, aki óva intette, hogy nem szabad elcsavarogni, messzire menni a vackuktól. [… Tovább]

5 hónap 10 komment

Hol volt, hol nem volt egy kicsike tó partján a sűrű nádasok között élt egy béka. Állítólag olyan szépen tudott énekelni, hogy mindenki megcsodálta. A közeli faluban élő emberek, nyári estéken, kiültek a házuk elé a kispadra, és ott hallgatták [… Tovább]

Apáti Kovács Béla Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.