Portré

  Anyám naphosszat ült a fotelben, és nézte a tévét. Kilencven év görnyesztette hátát, gyötörte ízületeit, sorvasztotta izmait. Vékony, kis madárka testű, akár egy gyermek, de annál erősebb akarat lakik benne. Naponta legalább tíz alkalommal elbattyogott a toalettig. A támaszkodó [… Tovább]

Az időszakos áramszünet miatt jó ideig két mécses és egy sercegő gyertya félhomályában beszélgetünk. A kávézó emeletén ülve lentről hangos beszéd üti meg a fülünket, mintha mindenáron válaszolni szeretne a mindkettőnkben rejlő csendességre. Két órával később, mire felgyulladnak a lámpák, [… Tovább]