Vers

BÚCSÚ

Saját fotó         Amíg szeptemberbe átfordult a nyár, hanyagul itt felejtette sugarát, maga mögött hagyott bűneivel, most a felhőket dúcolja alá.   Nemrég ezüst csillagokat hullatott, ma lombok közt bágyadtan támolyog. Emléke átzúg, mint szél a kerten, [… Tovább]

Vers

Valóm-kérdés

Zengő/ritmus Gyűlöllek, te alaptalan,kártékony szerelem! Tudd, ami szívemens ily’ formán feszül, azt imák– úgy, mint kedvgyomot – oldják. Milyen élet az, hogy bánat terem ott, aholgazdát lelhet a vágyíz – aromája méz –majd lelkébe vigaszt csal, ésösztönnel születik meg, mi [… Tovább]

Vers

Jázminok

Zengő, zene Jázminok szirma véres,alkonyat harapja az eget,bíbor-rózsákra megalvadt éjtapad, tövise szúr, nem vagyok veled.Verseket hullajt a jelenés Isten tenyerén remény,bennem van hinni-akarás,mégis fáj némely költemény.Jázminok szirma fehér,mind egy-egy csillagéjjelente körbefonszorosan, egy-két itt felejtett illat.Fekete ruhámon foszlás,krizantémokat virágzik az ég,még [… Tovább]

Vers

Petúniák

Zengő, http://www.youtube.com/watch?v=uNBKfNo9Pu0     Petúniák a kertben, fehérek, lila és kék szegéllyel, trombita-formás alakjukba szél fúj, azt hiszi vissza riadózhatja a szökni messze készülő nyarat.   Fehér petúniák széjjel a kerten, vadméhek szállnak rájuk, birkóznak bibékkel, zümmögésük egyenetlen csendet igazgat, [… Tovább]

Vers

Bökvers

Zengő, ritmus     Nógathatsz, Tibor! Óh, a vers – hát erről lehet egy életen át vitánk, ám tudd, én nem a kedvedért írok s engem elismerhet a szép jövő!        

Mese

Fecskék

Kása Terka meséjét és filctollrajzát hoztam előre eme jeles napon, rá is emlékezve, akinek a billentyűk kezelése is fájdalmat okozott, nem beszélve a filctollakról… Mégis sok-sok örömet adott/okozott műveivel.      

Hírek

Benedek Elek

Benedek Elek, “a nagy mesemondó” születésnapján ünneplik Magyarországon a magyar népmese napját.       Benedek Elek (1859–1929)   Ő az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő. A világról alkotott értékrendje, [… Tovább]

Vers

Dalol az erdő

      Hullámzó dombok illeszkednek talpam alá, odébb az erdősuttogva hív, és én eljutokhozzá bolondosan kanyargóútjaimon. Megyek, lombos erdő a tanyám,zengő, zöld énekét hallgatom,öreg fák csöndes árnyékábanfeltöltődik fáradt lelkem, ottmegpihenek.

Vers

Őszutó

  Zúgolódó  hársfakoronák  búcsúznak  a  haldokló  napfénytől  –  zöldezüst  gyásszal  s  bezárt  ajtók  elé  rőt  szőnyegek  úsznak,  mikor  az  elmenekülő  ősz  levélszeméttel  házal.    Élelmes  mókusok  jólelkű  szatócsa  a  ruhátlan  fák  alatt  didergő  avar,  út  melletti  árkokba  költözött  tócsa  vizébe [… Tovább]

Vers

Létem a nevemben

    Bordacsontokba rekedt elmúlásAggatja körmét véresre belém,Kifakult napok között régmúlt gyászOstoroz, létem nevemben ez tény.Súlya vagyok az időnek, elkoboz. Engedjétek hozzám a szerelmet,Rám dőlni készül magányom fala,Intő jelek a szemembe dermedtKönnyek, megtelik sorsom pohara.Arctalanul szétfolyok köztetek.

Vers

Hallgatózó vágy

Zengő https://www.youtube.com/watch?v=uNBKfNo9Pu0 virágok kettesben fűszeres éj csalogány visszatérő dalát legyezi lengeti a szél merre van az odaát pillangók a bibén virágok kettesben fűszeres éj összehajolnak félve forró a nappal salakja éget kertész jön-e nála az olló hidd el illatom méreg [… Tovább]

Vers

Te lány, én ájulok a vértől*

  Ereidben vér csörgedezik Képzetemben Saját színével Záporeső ízével Mint pipacsos mező Ázik   Valami kedden azt súgta Ha pipacsok kínja marna A vér bennünket Csütörtökön is Összevarrna   Ám Amikor szerdán egymás húsába téptünk S ajkunk csupa vér lett Szívemből [… Tovább]

Vers

Felöltözködöm

Eszmékbe bújok – s nem találsz, így ildomos – úgy vélem – megsimogatlak – nem érzel, jó lehetne nékem is – a meztelenség eszméjét öltöm magamra közel kerülni – hisz mindig is ezt akartam: hozzád közel uraljon a természetesség, ne [… Tovább]

Elbeszélés

Bemehetek hozzád?

Ugyan az, mint a régi, csak néhány apró javítás történt és némi kiegészítés. Az asszony a csengetésre lassan lecammogott a lépcsőn. — Jövök már, jövök! — dörmögte magában, miközben bedugta a kulcsot a zárba. Egy tíz év körüli gyermek állt [… Tovább]

Vers

Egyperces

      A ráncos föld felett üveggömb a nap, mögöttünk mezítelen délutánok csukódnak. Megrajzolt világunkban megfejthetetlen várakozások, csupasz percek zsibongása szádon, számon. Szédület. Valóság. A szív és az idő káoszán át, nádsuhogás, mohafinom nyár…   Hátam mögött állsz. Körbejárlak. [… Tovább]

Vers

törlesztő részleg

  hang nélkül mentem be az ajtón feketén meztelenül kezemben ezüst jellegtelen ötvözet nem néztem szét egyenesen hozzád mentem fejed körül gomolygott a füst szemedben érett mohóság az asztalon toll és papír az ezüstöt a kutyáidnak dobtam marakodjon az aki [… Tovább]

Vers

de jó is lenne

    szemeid villanó fények és én csüngök rajta mint égi kötélen várva a csillag-zuhanásra mint ígéret a parazsas  nyárban bár lennék húszéves de jó is lenne csillagként  feszülnék föléd az egekbe

Humor

Mozi

 Ó, ha egy alaindelon fogja kezem, borostás arcéle súrolná vásznam, mozi lennék, ha most nem is lehetek más ma. Ráfeszülve már legyintek is, hisz pápaszemes, szeplős kétszázkilós bálnaként, mozim előtt pattogat kukoricát egy filmkukac. De sebaj, a happy end után [… Tovább]

Vers

csalamádé

KÖLTŐ egy az ezerből írt valaha néhány sort értékelhetőt   MEGOLDÁS tóparti sásból szúnyogcsapat közeleg nem nyitok ajtót KUKORICA nem telik el nap hogy gyarló vágytól hajtva ne szemezgetnél   HIPOCHONDER az interneten találhatsz betegséget ami illik rád BAGOLY komolyan [… Tovább]

Vers

Szüret

Ragacsosak, édesek a fürtök, viaszölben mézellik a szőlő, a hajnali dombra települt köd, és a hordót őrző pincebölcső,   hírnöke az őszeleji szépnek, félő gondnak, aggódó mosolynak, gyors kezeknek, jó dologtevésnek, nagy várása a jövelő bornak.   Jár a munka, [… Tovább]

Zengő

Szemszögek

Zengő       a víz épp részegít hagyj leléptem az egészet előre sokszor izzad a kezed basszus szerető hogy lehetsz normális tépem gondolatban mellkasszőrödet csupasz halottak játszanak a sikátorszagú reménytelenségbe fúl az életből kitépkedett képzelet is hagyj ne vonj [… Tovább]

Egyéb

(Nyelv)öltések

  Sokat nevetek, mert szomorú vagyok, és ez nevetséges. Ha vagyok – szomorú? – s ha nem leszek, vidám akkor lennék?   Ezt a közbeeső nem-lét-tagadást fölcicomázta Isten – illene észrevennem.   Elég jó szülő – olvastam a legzseniálisabb címet, [… Tovább]