Nap: 2014.09.04.

  Kezeidtől néma lettem s ingatag, csókodtól megbénult az agy, s ki tudja, hány törvény bomlott szét, mocskosak lettünk és éjsötét, mégis tisztán látlak, hófehérnek, s így is szólítnálak enyémnek, hisz nem vagy tőlem rosszabb, se jobb, s míg csókomtól [… Tovább]

      Utolsó szeretődben  keresed az elsőt  ahogy  szédült pillanatát  keresi  az összetört álom  mikor dér rezdül  emlékek vészjósló  hajnalán  Érzed  teste csillagillatát  tüzét hevét  lángoló felhők közül  kiszakad  mint a Nap  karodban elalél  s te holttá válsz ott  [… Tovább]

  ( dadaista álmok )   Lefeküdtem egy hó-angyallal velünk aludt a napsugárcsillanás s genetikailag megoszlok magam között mert  eltapos a szembe rohanás rengeteg Ábel bolyong a rengetegben s szememben puskát ragad a kék és másodikra mindig is eltalálom lábamon [… Tovább]

    Koszos szívem csak téged vár,fekete hiányod ollója életből kivág. Mint gyűrött matricátdédi lencséjében gyűlőkoncentrált napfényéget el. Hamu marad utána,min nem látszik gyűrődés. Fekete illatot áraszt,s mélyen maró fájdalmatfoglyul ejtve porladszél által szét,hogy fájdalmát többé ki ne engedje.

Zengő   Ad, és ad míg él, vajon ránk fér-e ennyi érzés? A szív terhein kacagva szalad át a szó, lelkem balettozva válaszol.  

                                                   Lehetséges, hogy éppen itt ér majd véget.                                                   De nem most, amikor moccannod sem szabad.                                                   Éleden állsz. Tévedhetetlenül érzed:                                                    latolgat. Tehetsz-e mást? Rábízod magad                                                   míg dönt, s eldöntetlen gurít tovább. Téged.                                                   Mikor, melyik oldaladra — nyitott marad.                                                    Több [… Tovább]

    Koravén gyermekem szelleméhez szólok: Oh, hogyan boldogulsz, míg fejed zsong a gondtól? Loholsz álmatlanul, olthatatlan szomjjal; Mert magad vagy te a vágy és a forrás. Finomult érzékid csodálhatnák grófok; Elméd élén pendül egy üveg egri óbor… Leánnyal játszanál, [… Tovább]