Nap: 2014.09.09.

ahol a vörösborban megfuttatott bikahere extra-nagy ínyencség éjszakák mélyén zsarátnok cikkan át apró melleket bizserget csitri vágy valahol egy ribizli elgurul piros csíkot húz egy szűzlány vérrel írja meg első levelét   desperado* szelek szárnyán vitorláz  héja gondolat – ha [… Tovább]

                                                     a lapos hazugságon, mint szitán, majd                                                     a cselvetések bevett fondorlatain,                                                     mézen-mázon, burjánzó szóvirágon, a tiltott                                                     határ szögesdrótsorán, a frontvonalak                                                     féltve ápolt lövészárok-romantikáin, végül                                                     magán az ármányon — az idegen palástok                                                     nem rejthetnek tovább benső hiányt, be nem töltött                                                     vágyat. [… Tovább]

      Lennék tenyeredben a redő,a valahonnan eredő,s messzi titkokba mutató vonal.Érintéssel vakon is megfejthető,eggyé fonódó saját sorsoddal.   Egyetlen pillantásodezernyi csillag fényénekszikrázásával együtt ragyogó.Lennék álmaidbaörök, világosságot hozó. Lennék… Vagyok…     2013. december 20.

      Legyen igazatok, ti Istenutánzók, hisz szabadon ítélkeztek felettem, és hányszor, és mint… jobb, ha elfelejtem, de ha már így adódott, egy pár sort itt hagyok, emlékeztetőül: nem zavar, ha elfelejtitek a sok mozzanatot, amikor hitemmel emeltelek benneteket [… Tovább]

Csak liszt, tojás, tej, csöpp só – tálba merve, kikeverőzve, csöppintősre, nyersre, s a dolog végén addig-addig párszor, hogy csurranózzon a merőkanálból, majd forrós zsír a lobbant nyéledénynek, a tűz örült, a szikrák fütyörésztek, és anyám merte ősült mozdulattal, kört [… Tovább]