Hallgasd meg!
Az első zsebpénzen kiflit vettem,
a forintos nagy kifli volt a divat,
majd sóvárgó szemekkel néztem
az uzsonnára csomagolt csokidat.
A kiflicsücsök volt a csere tárgya,
te boldogan nyújtottad érte a csokit.
Önfeledten tömtem magamba,
s te nevetve adtad az első puszit.
Meghökkentem, ráztam a fejem,
majd elpirulva szégyelltem magam.
Ötéves korában egy gyermek
másként látja e komoly dolgokat,
később már a hajadat is húztam,
s te innen tudtad, tetszel nekem.
Papás-mamást játszottunk titokban,
és te kerested szemeddel szemem.
Jó volna tudni, mit láthattál benne,
mit gondoltál, mikor fogtad a kezem.
Én szerelmes lovagként néztelek
és a buszon is átadtam a helyem,
azt hiszem, kicsit túlzásba vittem,
de úgy gondoltam, ez így helyes.
Majd egy hét múlva láttalak újra,
s a kezedet fogta egy másik gyerek.
A féltékenység sárga ördöge
egy világot rombolt egy pillanat alatt,
és sírva futottam hazáig,
ne lássa senki könnyes arcomat.
Az első csalódást követte a többi,
és tíz évesen mindent tudtam én:
A női mosolynál nagyobb kelepce
nem létezik e sáros földtekén!
Legutóbbi módosítás: 2019.06.20. @ 10:42 :: Adminguru
