Bohém élet (La boheme)

Charles Aznavour emlékére hoztuk újra –

Ismét egy francia sanzon. Aznavour az egyik legkiválóbb alakja a francia sanzonnak.

(meghallgatom)

(YouTube video)

Piaf tanítványa. Egyik legszebb dalát igyekeztem magyarul megalkotni, nem volt könny?, hiszen egy egész élet történet mesélődik el ebben a dalban. Remélem sikerült elég hüségesen visszaadni az eredeti hangulatot és történetet.

Charles Aznavour                 Nyersforditás                         Kováts Péter

La bohème                                                                         Bohém élet

 

je vous parle d’un temps                  Egy olyan időről beszélek nektek               Amiről mesélek
que les moins de vingt ans                Melyet a 20 évesnél fiatalabbak                Azt nem ért heti meg
ne peuvent pas connaître                Nem ismerhetnek                                      Az ifjú s a kis gyermek
montmartre en ce temps-là              Akkoriban Montmartban                           Milyen volt akkor még
accrochait ses lilas                          Az orgonák                                                A Monmartr csodaszép
jusque sous nos fenêtres                 Egészen az ablakikg futottak fel                 s egy tündérszép lány
et si l’humble garni                          S szerényen árnyékot nyujtottak               A lila orgonák
qui nous servait de nid                     Menedéket                                                Lombjain át
ne payait pas de mine                      Semmit sem kérve érte.                           Énrám kacagva nézett
c’est là qu’on s’est connu                 Ott ismertük meg egymást                       Gyönyörű volt a kép
moi qui criait famine                        Én kiéhezve                                              Amit a vászonra

et toi qui posais nue                        Te mezítelenül                                           Álmodtam én

la bohème, la bohème                      A bohém, a bohém                                  Bohém évek, ifjú élet
ça voulait dire on est heureux           Ugy is mondhatnám boldogok voltunk      A szerelem nyíló virág
la bohème, la bohème                      A bohém, a bohém                                  ifjú évek, bohém élet
nous ne mangions qu’un jour sur deux   Csak egyszer ettünk naponként           Előttünk állt egy szép világ

dans les cafés voisins                      A szomszédos kávézóban                          Hittem híres leszel
nous étions quelques-uns                Olyanok voltunk mint aki                            Nagy színésznő leszel
qui attendions la gloire                   Dics?séget várnak                                        S te hittél énbennem
et bien que miséreux                      S mégis nyomorultak voltunk                      Álmodtunk jövőről
avec le ventre creux                       Éhes gyomorral bár                                    Sikerről, sok pénzről
nous ne cessions d’y croire              De mégis reménykedtünk                          S a kis toronyszobát
et quand quelque bistro                  S ha néhány bistró néhány kép                    llatod járta át
contre un bon repas chaud             fejében meleg étel és italt                           Bódító szép varázs
nous prenait une toile                     Fed?t adott nekünk                                    Ahogy álltál a fényben
nous récitions des vers                    Verseket mondtunk                                   Fáztunk és éheztünk
groupés autour du poêle                 A kályha körül ülve                                     De mégis boldog volt
en oubliant l’hiver                           A telet elfelejtve                                          Az életünk

la bohème, la bohème                     A bohém, a bohém                                    Ifjú élet, bohém évek
ça voulait dire tu es jolie            Úgy is mondhatnám, hogy szép vagy               A kék madár vállunkra szállt
la bohème, la bohème                    A bohém, a bohém                                     Bohém élet, ifjú évek
et nous avions tous du génie           S mindketten okosak voltunk                     Minden perc hord egy új csodát

souvent il m’arrivait                        Gyakran megtörténik velem                        Egy-két ecsetvonás
devant mon chevalet                      Ahogy                                                        Csípő lágy vonalán
de passer des nuits blanches           Fefér éjszakékon virrasztottam                  S a mell merész ívén

retouchant le dessin                       Hogy ujrafessem a képet                            A festmény máris kész
de la ligne d’un sein                        Egy mell vonalait                                         Cserébe lesz ebéd
du galbe d’une hanche                    Vagy a csíp? domborulatait                          Puha meleg kenyér.
et ce n’est qu’au matin                    S csak reggelre mikor már                         S az egész éjszakát
qu’on s’assayait enfin                       az ember végre megpróbál                       Együtt mulattuk át
devant un café-crème                     Egy habos kávé elött                                 Vágyak tüzében égve
epuisés mais ravis                           Kimerülve de mégis bízva                          Várt ránk a nagyvilág
fallait-il que l’on s’aime                    Elmondani, hogy szeretjük egymást           S csak nekünk nyíltak ki
et qu’on aime la vie                        S hogy jó élni                                             Az orgonák

la bohème, la bohème                    A bohém, a bohém,                                   Ifjú élet, bohém évek
ça voulait dire on a vingt ans       Ugy is mondhatnám, hogy húsz évesen         Egy egész élet várt még ránk
la bohème, la bohème                    A bohém, a bohém                                    Bohém élet, ifjú évek
et nous vivions de l’air du temps      Élvezzük az életet.                                    Miénk volt az egész világ

quand au hasard des jours              Ha véletlenül néha                                  Elmúlt sok hosszú év
je m’en vais faire un tour                Körbejárom                                            Ide eljövök még

a mon ancienne adresse                 A régi címeket                                        Hol szép volt az élet
je ne reconnais plus                      Nem ismerem már                                   Idegen ez a kép
ni les murs, ni les rues                   Sem a falakat, sem az utcákat                 Csillogó neonfény
qui ont vu ma jeunesse                  Melyek látták ifjúságomat                        Megtört a szép varázs
en haut d’un escalier                     Egy létra tetejér?l                                     A kis toronyszobát
je cherche l’atelier                       Keresem a m?helyt                                    Keresem én
dont plus rien ne subsiste              Melyb?l már semmi sem maradt               Hol álltál a fényben
dans son nouveau décor                Uj dekorációjával                                    Nyoma sincs mára már
montmartre semble triste              Montmarte szomorúnak t?nik                  És meghaltak
et les lilas sont morts                    És az orgonák meghaltak                         A lila orgonák.

la bohème, la bohème                   A bohám, a bohém                                  Ifjú élet, bohém évek
on était jeunes, on était fous        Fiatalok voltunk és bolondok                     Az ifjúság a múlté már

la bohème, la bohème                   A bohém, a bohém                                  Bohém élet, ifjú évek
ça ne veut plus rien dire du tout    S ez nem jelent semmit                            És mindez csak emlék csupán

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

Szerző Kováts Péter 69 írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.