deeplomma takarítónő lett. szilveszter éjjelén felzokog. megszüli deeplommáját. az anyaságot: templomi remetivás…ívást. egyetlen szabálya: örökmozgó elme? a világ képzelete nem…radírozza ki homlokán. a vajúdást. nem értelmezi szalmazsákja lótetveit. bolhából csinál elefántot? üreges füleiben nappali fény lett várakozása. mint vakond, vakon [… Tovább]
ki figyel a filmre*, saját emléket tisztogatni sem kell, mindig fényes helyére tenni magunkban, ugyan pont itt a lényeg, magától oldódik: magától motivál, engem meg se kérdez mégis él – a jelenben is -, elhagyni nem tud, emlékkatarzis, vízesés, [… Tovább]
Hajad tincsei közt ujjaim rálelnek tisztásodra. Tapasztalatlan ösvényeken sugaras erőd megiramodna. Mint elcsitult csónak ringása, forgó virágölünkbe értelmetlen ősi nyelv csengő szavai lepotyognak, és mi, fénywattos megistenült izzók beolvadunk-e égi otthonunkba?
Csak egy tanítvány voltam, könyvekből tanultam vagy életet mi megtapasztalható; egy embertől: sokat. Csak egy nő voltam, vártam nagy szerelemre, téglákból hétköznapokat építget, ne, hagytam a pasikat a francba, majd… Csak egy ember voltam, szenvedéseimben is magamban hordva azt, [… Tovább]
Érvénytelen v betű ajkáról felvértezetlen vér színű ajkam ha-ha-hó testem ürességed ritmusa a part tengernyi kavicsát tejcukorrá morzsolja a talp elfolyt vizeink színeit mégis fényem ékesíti
van hogy a hold eltelik aztán karcsúbb mint a Kedves kékszárnyú angyalok a fákra deret permeteznek derűnk is ez hiszen a napi lábmosáshoz tellett de tudnod érdemes hogy bízom benned
Minden szemszög jelenet, de érik a bölcsesség az arcon. Mosolyban immár több tisztaság mint a harc most. Ezért fut középen már – szemgödreink zsákja bebarnult – két finom fonálként spirálja. Mentegetőzni képes(-e), a szerelem örökös hála, gyógyír, mert van még [… Tovább]
Naplójegyzet 2020 01 01 Mennyi izgő betű fut, szalad – mondjátok? Három regény, három regényhős? Sok statisztámmal vagyok csak Én? Spirituális egómmal jártasan. Szomorú üres fejem? Bőgőmasinás bátorsággal szembejön olykor a (az aki a) épp a legrészletezőbb irodalmam.
Árnyék sziluettje se voltam. Mindenhonnan forró nap közeledhetett, vakon, elhittem, ha turisták, úgyis mást szúrnak ki fordítójuknak, de távolabbi integetősben bízva, csak-csak felkaroltam magamban azt, földig koptatott orral, lenn forrósággal, ki izzadtan magommá haladt. A horizont szárítókötelékén, még az is [… Tovább]
Adni kristálykönnyeket, boldogan megszülte érzelem. Adni mit a csend minden hajlatodba most is odacsent. Adni hosszú kihagyás után, odatévedni kobolddus hite. Adni, szerénységen varrott foltként szívünk, egy az egy. Adni, felmérhetetlenség meglátni saját kis csillagunk… Adni, alázatos hálaimával köszönni minden [… Tovább]
