Árnyék sziluettje se voltam. Mindenhonnan forró nap közeledhetett, vakon, elhittem, ha turisták, úgyis mást szúrnak ki fordítójuknak, de távolabbi integetősben bízva, csak-csak felkaroltam magamban azt, földig koptatott orral, lenn forrósággal, ki izzadtan magommá haladt. A horizont szárítókötelékén, még az is [… Tovább]
Adni kristálykönnyeket, boldogan megszülte érzelem. Adni mit a csend minden hajlatodba most is odacsent. Adni hosszú kihagyás után, odatévedni kobolddus hite. Adni, szerénységen varrott foltként szívünk, egy az egy. Adni, felmérhetetlenség meglátni saját kis csillagunk… Adni, alázatos hálaimával köszönni minden [… Tovább]
meditálunk jóga közben koordináljuk légzésünket bármit látni placebo csak mire vágy madárszárny az kincsünk feltétlen szeretni és szívcsakrákat összejárni
Saját tisztaságomat benned találtam meg, tudatalattim kiválaszt; démoni külsőmből szűkület felbukkanásod. Élsz, feledlek. De álmaimban álarccá lettél; azé, ki mentál-is testünk, beszűkült vágyainak birtokában is tud már mindenkori egyediséget. Á,…men.
Te tudnád mit érzek sűrű hajamat ismét sátorrá növesztve. Ismét csak elbújva, keresem elengedésem egy testben. Futnék/szaladnék, miért roskadok látszólag árván? Pedig a mindenség valamiért nem fojtja belém a szót. Talán szívmegállás.
vagy picit még/is figyelem részletek egészsége önvaló helyettesíthető-e tárgyalsz helyesen elmélkedni sem tudunk mars tovább miért vagy mind/újra egy idegen
hasztalan fegyverkeznek szavaim mert szívből jövő merszem a jelen egy erdő egy táncoló sámán egy fa látomás-e gyökér-búb hajladozása várakozás az elengedés közép az út
Tenyered fészkébe fejem helyezem, bent szelíden ül vagyban a gond. Gyógyítva kisöpör kristálykék huzatot, űrbe mártózik bambán szép tudatunk. Ugratlak lágyan, mert hiányt pótol e fény, szemben a léttel kezed éke: Te vagy én.
dalolni volna jó lélekteli változás-e ha tiszta egyensúlyban ringat az ég belelátok a felhőkbe és tenger alá kitörlöm-e harmadik szemem sebes folyású virágait vagy egyszerűsödés elengedései a szerelemé
