Vers

Lobbanás

        alkonyat nyakábancsendf?zér fityegkert sarkában lobbannak színekmiel?tt úrrá lesza tompa szürkület (itt araszol máraz esti félhomály)

Vers

Tavasztáncban

kívülr?l kezdeni: falevelen csorgó szerelemmel, méz kapaszkodik bogáron, porzót pofoznak méhek, sárga már az egész világ, zöldek, pirosak, kékek; és a lepkék – részegjei a földi bálnak; kiismerhetetlen – csupán a társa látja, lepent?cske tánca merre tart, majd aggódnak gyerekszobásan, [… Tovább]

Vers

Édes álom

        Két csillagod engem megigézett! Ifju lelkem villám járta át! Érintése telt ajkadnak végzet, óhajtom az édes italát!   Mámorító tested közelsége! Fölém hajolsz, és hozzám simulsz. Szerelmünknek égi teljessége, hogy ha végre néha elcsábulsz.   Rózsaillat [… Tovább]

Vers

Ajándék

    “Valamit mégis kéne tennem”: Keretbe foglalni magam, apám, hogy büszkén nézegethess (legalább onnan), és ne várj annyira.   Énekeltem neked gyakran, de a szíved rám se hederített, csak képezte a vérvirág-rögöket.   Nem tudtam. Sajnálom, sakkozni se veled. [… Tovább]

Novella

Örömház a „Vidám vitézhez” 3.

Zita királynő meg a Fedák Sári cigarettát hoz… *   A negyvenkettes mozsárágyuk nem várták meg a káplár válaszát, hanem, ahogy már előre megbeszélték, égrepesztő dörgéssel berobbantak a tömegbe egy hullahegyet rakni. Rengett a föld és vele remegett az erdő. [… Tovább]

Vers

Lelkembe tiportál, Isten!

Szívemre markolom kezem, Nem hallod fuldokló szavam. Nem látod? Könnyes a szemem. Itt vagyok egyedül, magam.   Lelkembe tiportál, Isten! Halld meg hát vádoló szavam. Elvetted, s odalett minden. Itt vagyok egyedül, magam.   Lelkéért lelkemet adom! Halld meg hát [… Tovább]

Vers

Rétes

Romlás lett az unoka, ? kapja a süteményt. szép emlékek f?znek nagymamám házához -ma félve járok arra- régi otthont penész enyész-megcsap egy ismer?s illat- rétes sül mindjártde nem engem illet romlás lett az unoka ? kap süteményt

Vers

Írói arcképek

Illyés Gyula   Haza a magasban. Népet ha széthúzás b?ne ront s zsarnok ellen mit se tehetsz? Légy igazodási pont!   Sinka István   Juhokat ?rzött. Az id? karjára kérte magát. Jogosan! Úgy írt, ahogy anyja táncolt balladát.  

Vers

Idejét sem tudom…

                                                      Idejét sem tudom,                                                       mikor fordultam hozzád,                                                       én, a feledékeny szolgád,                                                       járt utamat elhagyom;                                                       búcsúzom a csupasz fáktól,                                                       száraz levelek harsány hadától,                                                       benőtte vastagon a gyom,                                                       bekövetkezett a nagy alakváltás,                                                       hangos ricsaj, [… Tovább]

Vers

Irány az Univerzum!

(Ã?Å¡jsághír: Elkezdték tervezni az els? ?rjárm?vet, amely már a naprendszerünkön kívül is képes felfedez? útra indulni. (…) Ha a hajó elkészül, egy ilyen kiruccanás 100 évig tart majd.)         Hiába minden. Nagyon belül nem egyezünk. Látjuk pedig [… Tovább]

Vers

Ágyas

  Összekuszálnak az álmok, álnokul ül meg az est, csendben a tegnapi lángot szítja a lám sose rest dalcsiholó konok óra. Elmaszatolna a fény, kénytelen árny ma a szolga, ámulok szénfeketén. Csillagot őriz a felhő, gyermek az éj, de ha [… Tovább]

Vers

tisztuló

    eső kopog ereszaljon zuhogó bús fakérgek verejtékben fej a földre lóg   kulcsra zárt kezeinkben elbújik az emlékszilánk vérző szem dudorog szívek lüktetésben   nyitnikék kezeim széttárom itt állok páraháló fák sziluettje   élesednek kontúrjaink mesévé mosódik a [… Tovább]

Hírek

Új Szerkesztő

  A mai naptól a Ver?-díjas Rossner Roberto is segít az igen csak megnövekedett számú versek lektorálásában.   Köszönöm, hogy vállalta ezt a nem éppen hálás feladatot. Serf?z? Attila

Egyéb

Metamorfózis

Éreztem, amint rothadó fogaival feltépi a b?rt a nyakamon és a húsomba váj.       A bedeszkázott ablakon, csak gyér fénycsíkok jutottak át. Kavargó port vetít nekem a pillanat. Magatehetetlenül fekszem, ülök, az ajtóval szemközti falnál. A nyakamból vér [… Tovább]

Vers

?szi változat

    (Ady emlékezete)   Amióta megírta a Párizsba beszök? ?szt, felénk is francia mintára vetk?znek a fák. A helyszínt viszont én hozom helyzetbe. Most épp a gesztenyesoros Tisza-parti sétányt. Egyik padján ülve, mellettem hátizsák. Ifjúságom valahol erre szökött el, [… Tovább]

Novella

A rettegés (f)oka

  1976 ?szén – nagyszünetben -, a büfében megvásárolt két darab isler és a poharas tej társaságában sétáltam egykori középiskolám folyosóján a két legjobb barátn?mmel. Ügyvitel-technika óra következett a keresztfolyosón lév? teremben. Vándorosztály lévén a hátunkon vittük az összes batyut, [… Tovább]

Vers

A kút

Bertók Mihály festménye     újszilvási alföldi tájon gémeskút délibábom   napfény csillan kútkáván újabb emlék rezeg oly édes a víz mi szomjamat oltja teletöltöm újra és újra szerelemben már nem merítkezem ma már éretté szagosodó kútfejem színültig a holnapba [… Tovább]

Vers

tripp 2

  Mocskos ez a lap, Már azt én hiába dörgölöm, Gyászradír ujjamon földköröm, Pedig hát írnék valami szépet, Olyan igazat, vagy egybevalót, Vagy mutatnám a mesterséget, Hogy lehet papíron írni valót, Hajlítani édest, szépet, Anyjáért fekv? magzatot, Epeked? gyermeki szemérmet, [… Tovább]

Hírek

Elhunyt Békés Pál író

ââ?¬Å¾Néma volt a környék, mintha a baglyot gyászolná, amely tett egy búcsúkört, mindenlátó tekintete még egyszer végigsöpört az egyenes utcákon, tet?kön, gangokon, azután végleg magára hagyta a Csikágót.ââ?¬Â   (Az idézet Békés Pál Csikágó cím? gangregényéb?l való)   2010. május [… Tovább]

Vers

Ott vagy velem mindenhol

Ott vagy velem mindenhol A mellemen nyugvó kezem alatt, A tájon vadul nyargaló szélben. Az alvó hegyek aranyló lábánál, S a Naptól, fényben úszó Égben. A párnámon száradó könnyben, A kimondatlan szavakban, Az erd? suttogó s?r?jében, S a lehullott avarban. [… Tovább]

Vers

Tájkép és én

Kelt: 1995 Karácsony “S felt?nik egy kép: meggyötört szemünk örök érdeme” Iszlai Zoltán “…gyümölcsök íze is megsavanyodott a nyelveden” Kiss Anna         Duzzog kietlenségbe vesz? szürke teremVillanyoszlop sorsú magány mellett megyekSötétkéken rámnéz rongyos éjnek fejeLépteim zörg? modorában menetelek [… Tovább]

Vers

HomokSzemek

          Némán botorkál az est talpig feketében, könnyezik a remény széparcú csillagok szemében. Fény búvik a sarokban, a falon árnyként kúszik az idő, kérlek, ne üvöltsd szét a csöndet, hagyj most hallgatásomban.   Ma temetetlen haltam. [… Tovább]

Vers

elmúlás

ablakokbanmuskátlik könyököltek,szell?szökdécseltgizgaz között – majdaz úttestre szökött – ujjaivalport kavart,s r?t avart,hirtelen felkaptapördített is rajta,kés?bb ráunvasorsára hagyta – nyargalt tovább – a muskátlikcsak néztékhogy t?nik a meleg – sziromkönnyük pereg –