Tiszai P Imre : A pillanat felsejlik /haiku/

*

 

 

 

 

hangod még itt zsong,

érintés a lelkemben,

emlékeimben

 

bennünk él vágyunk,

a pillanat felsejlik,

még félve várunk

 

áll a mozdulat,

az út régen elfogyott,

isten elhagyott

 

szemedben tűz ég

szavadban a hang dalol

velem létezel

 

isten törvényét

ma emberként megszegjük

értem vétkezel

 

tegnap még nem volt

holnapunk már nem lehet

Te temetsz majd el

Legutóbb szerkesztette - Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 388 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén