Vers

elfogysz

kristályhegy? hópihék utaztak velem szótlan áttetsz?metszett anyagok olyan hidegek mint én voltam mindigés olyan szépek mint lenni akarok most hirtelen kelleneegy tükör ellen?rizni hogy változott-e arcom mialattmegint összetörtem mindent de nem lettem ráncos ésmiközben fájdalmat okoztak vagy én okoztam megállt [… Tovább]

Vers

Kompasz

      A maszatos buszablakra lehelő hajnal ébresztett ma is.    – újabb végállomás…   Vállamon érzem a tegnapi ellenőr hideg ujjait … foghíjas sziszegő bűze keltett…   Nyomaszt az utazás.   Kuporgó jöttment hexagon a lelkem, hátamon cipellek [… Tovább]

Vers

REPÜLŐ SZŐNYEG

  Amikor még kicsi voltam, bizony akkor azt gondoltam, minden szőnyeg tud repülni, egyszerűen rá kell ülni. Akkor én most kipróbálom, valóság ez, vagy jó álom. Itt egy kicsi szőnyeg darab. Na! Lássuk csak, hogyan halad! Gyí, te szőnyeg! Gyí, [… Tovább]

Vers

Szelek szárnyán

Homály és zűrzavar összefoglaló nevén jelen elválaszthatatlan mi helyes, s mi helytelen képzelet szülte törvény magasztal törvénytelent hon ítél a hontalan felett kérdésre kérdés – megválaszolatlan néhol a homály néhol a zűrzavar véleményt magadról magad írja arcod darabokban gyűjti fésűd [… Tovább]

Vers

Napom

Kép a falamon Nem hagytál el végleg, itt maradt hited, bízzak önmagamban, ma is építed,  csiszolsz gyémántgúlát, fényed földig ér, sugárzásod tiszta,  kapumig kísér. Már születés után kopnak a napok, mind több üres széket néznek asztalok, mint fonott kalácspánt, kérlek, [… Tovább]

Vers

Mégegyszer

Ajánlás helye…     Játszd még el újra az életem, túl az első döbbeneten! Ismerem minden mozdulatod, akarom ezt a játékot… Pont, mint te olyan komoly vagyok…   Lélek-fehéren várok, hogy boldog aranyszínre fesd nekem a világot…   Ha véget [… Tovább]

Vers

A hetedik

alkalomadtán szültem a tolvajt. árnyéka körbevesz, eltakar. perceknek t?n? éveket loptam. nincs-mi melegével ölel. sz?nyeg alá söpört titkaim szöszeibe süppedek. asztmás rohamnak vélem, pedig csak refluxomtól dobog gyorsabban a szív. alea iacta – önz? leszek. ma csak magamra gondolok.

Elbeszélés

Betty Koleman

Krimi, vagy krimi paródia? Döntsd el magad! *     Lélekbemarkolóan felemelő, egyben félelmetes pillanat volt. Ott állottunk kéz a kézben kis menyasszonyommal a First Rolyal Central Bank devizaosztályának oltárként felmagasló hatalmas trezorja előtt, és a fél méter vastagságú tűz-vízálló, [… Tovább]

Vers

Túl

Egymás szavába vágva, megannyi tágra nyílt szemű gyerek, zsoltárok szaladtak elébem, a lombok napot szórtak, s az aranyfoltos járdára hulló százszínű trilla kedvemre ült, ha szóltál. S igazat mondott akkor mind az ének, kerekre faragott esték ültek csendben az eresz [… Tovább]

Novella

Önvédelem

      – Itt döglesz meg, Czakó Gáspár! A falu esti csendjét kapatos legények csöppet sem békés lármája verte fel. Czakó Gáspárt a zsákutcában, egy sarokba szorítva vagy tizenöten püfölték. Az emberek mind aludtak, vagy úgy tettek, mintha aludnának. [… Tovább]

Vers

Ha minden más

  Ma minden olyan, mint az ég, egér rágta krumplihéjnak képzelem és ózonlyukkal számolok, mit felhő foltoz szüntelen. Ma minden olyan, mint a tó, pannal fogta kaptatóba ágyazom magam, sár a lábam, kő szívem, iszapnyakamra hullik fűcsomó hajam. Ma minden [… Tovább]

Egyéb

Testamentum

Hamvasszatok elés szórjatok széjjelnem járok majd visszase nappal se éjjelne hozzatok gyertyátkoszorút sem kéreknem kell a fakereszteresszetek szélnekbúcsúzásként majdvisszanézek rátokcellaajtóm nyitvaszállok csak szállok…  

Vers

Éjjel

* Éjjel néztem a végtelent. Milliárdnyi csillagkristály szórta szét az égi jelet. Földhöz ragadtan vártam tűnődtem, csodáltam, fentről üzenet érkezett. Vajon ki érti meg? Kicsit féltem, talán fáztam, testem-lelkem megremegett. A szemközti szürke házban néhány ablakban esti fények, benn a [… Tovább]

Vers

Töpörtyű

  Egy friss sóhajlás szakadt ki az égből a frissen sajtolt töpörtyű ízéből, a zsír még forrón hullámzott alatta, de kiszívott szülejét merni hagyta, és mintha minden forró falat barna- nagy nyeldeklésnyi örömöt akarna, úgy tömörült a szűrön harapásra, egy [… Tovább]

Vers

PERPETUUM MOBILE

TETTENÉRÉS   hol itt hol ott – fölbukkanva – úgy járkálsz bennem mint a huzat tulajdon lépcsőházában   *   EMLÉKSZEL?    – hívtál – fölfelé fordított tenyérrel – így ahogy mutatom – mint aki kér s vár egy maréknyi [… Tovább]

Vers

éjféltájt

az alkonyat a küzdelmet feladvaa hegy mögé, a völgybe költözött,majd besurrant a könny?lépt? este,s lassanként éjfélbe öltözött ilyenkor már szárnyuk n? a fáknak,susognak régi messzetünt id?t,ijeszt? formát rajzolnak az árnyak,lebeg a lélek ég és föld között

Vers

Kidobott magából az idő

* A semmiben jártam, a rég-múlt fagyott mezején emlék kórókat szaggattam, remegő kézzel széthullott perceket pakolgattam sorba.   Csikorgott a múlt-idő meztelen talpam alatt, tévedéseim tüskéi szaggatták kérges bőröm, fekete vér folyt, halott vér.   Villám hasított az égbe, dörgés [… Tovább]

Vers

Kilométerköveket keresek

Kilométerköveket keresek. Bizonyosságot: jó úton vagyok. Szeret?m csókja g?zölög bennem, kopott batyumon hímzett csillagok.   Az éjszaka ólmos, felh? sepri tisztára: hófehér lett a tejút. Hosszú mérföldek fájdalma bennem, fényl? végtelenbe vezet? út.

Vers

Lázálom

Reped az ég, felhők gyűlnek nyitott könyvből dőlt betűknek.   Sorsnyi létben magam lakom, nincsen ajtóm, se ablakom.   Lángszekéren, teveháton árkon-bokron visz az álom.   Jéghegyek közt testem lázban érik, mint mag a kalászban.   Könnyek hullnak nyitott sírra [… Tovább]