Hírek

Mihail Afanaszjevics Bulgakov

ââ?¬Å¾Ã¢â?¬â?? Ha hozzám jöttél, miért nem kívánsz jó napot, valahavolt vámszed?? ââ?¬â?? rivallt rá Woland. / ââ?¬â?? Mert azt szeretném, ha leáldozna a napod ââ?¬â?? válaszolta a jövevény orcátlanul.ââ?¬Â (M. A. Bulgakov)   Ha egy társadalmi rend, egy stílusirány, egy [… Tovább]

Média

Kópia

(meghallgatom) Visszakérem minden „hozzádírtam”, s a születendőket is,  súlytalansággal sújtottjaimat,  az egymást kölcsönösen feltételezőket, hisz’ anyjukat vesztik… ha nem szeretsz. – Cserebere fényekre nem vált az odaát, a jog feltételezi igazát, s ha ringó bölcsőre lel, mint elhangolt gitár, hamisan [… Tovább]

Vers

mélységek

…s egyre jobban elveszel bennem…     mélységeksosem változnakegyre jobban elveszel bennemés pihekönny? kezedmotoz a hajambanegy hullámbenned és bennemakkor és mostfelkapmélybe rántelsodor hallgatokhallgatsz

Vers

Az a nap

    B. G.-nek szeretettel   Az a nap elmúlt, ám emlékeimben gyakran visszatér. Újra és újra örömmel fedezem fel a vasúti aluljáró betonlépcs?jén lefelé tartó tömeget izgatottan figyel?-kutató szemed. Így utólag is, mikor már terv, cél, és ok nélkül [… Tovább]

Tanulmány

M?helyforgácsok 2

    Vajon használta-e életében Faria abbé a hipnózis kifejezést? – Bizony a legtöbben azonnal rávágnák, hogy természetesen nem, hiszen nevezett személy fiktív alak, id. Alexandre Dumas leghíresebb regényének, a Gróf Monte Christo cím? remekm?nek egyik – kulcsfontosságú – mellékszerepl?je, [… Tovább]

Vers

Találós

Szívforma tenyere zöld, kamrája feketeföld, virága nevet a világra, hívsága egyetlen hibája.   Fészkében nem lakik madár. Csalfán a Nap után tekereg míg szára engedi, magját melengeti utoljára, cinkéket vár télen vacsorára.                                               (napraforgó)                             *   Irulok-pirulok mákonyos [… Tovább]

Vers

Sirámok kamaszra

Lélek nincsen, de helye fáj – az a lélek. kamaszok tizenévvel, d?l bel?lük a lélek. az gy?z, ki utoljára szólt – (gy?zelmét siratja).   kamaszok beszélnek. mi a szavak súlya? fáj egy, fáj másik. hallgassak? szóljak?   feln?tt vagyok – [… Tovább]

Vers

Escape

    Csak pillanatokra oldódom fel, míg az emberiség túlcivilizál és tudom, merő véletlen volna, hogyha titkom osztanám.   Nem hívtalak soha, a sóhaj térerő hiány. Nézd csak ábrázatom, azon mi áll; Működik a szívbillentyűzár.  

Vers

Éjfél

Percelget a ma, még ölbevesz, leveti elnyűtt köntösét. Lassan hunyorít fáradt szemem, függönyt ereszt rám a sötét. Széthullt könyveim az asztalon, tollak, elsárgult füzetem lapjaiba befordult a csend. Összezuhant lélegzetem. Elnyúlnak a betűk a kézben, szétfolyik minden gondolat, lassul a [… Tovább]

Novella

Rágyújtanék…

  A férfiak büdösek, heten vagyunk. A régi orosz tv recsegve szól, de mi ennek is örülünk. Az asztalon nincs terít?, úgyse takarna semmit. Ilyen a csurma. Az ágyon fekszem, ahogy mindenki, fejem mellett kép: asszony és gyerek. Igen, csak [… Tovább]

Novella

MONOLG

ââ?¬Å¾Azt hiszem nem túlzás, ha azt mondom, a magam fajta fickóknak igen nehéz dolguk van. Ülök itt a többiekkel, akik bambán néznek rám, és legszívesebben sikítanék. Kik ezek itt körülöttem? …      … Próbáltam beszélgetni velük, de válaszra sem méltattak, [… Tovább]

Vers

Az végtelen

    Van úgy, az ember folyton gy?jtöget és végül rabságává lesz a kincs, amiért hajolt, legörnyedt, térdelt szüntelen s, ha összefolyhatnának kiizzadt cseppjei sóspatakba lógathatná fáradt lábait. Egy kincs, hát, mit sem ér, különben életfogytig azt csodálná, csak ?t, [… Tovább]

Vers

Viharzó

távolról zsongmeredek hegyekenborzongh?s érintéslágy futamot suttog a szél– égre rajzolt álomarcél –nemrég még dombhát égettnap forró lehelletén majd egyre hevesebbenrebben – vihar készül? titkos labirintus a tájgombolyagot görgetszellemkéz végig a völgyöngy?l égen-földönsíri homály haragvó napunk most mérgét zúdítjaátkát szabadítja a [… Tovább]

Vers

Májusi csoda

Borult az ég, esőre gyűjt a május, dús nektár íztől duzzad a virághús, és kiszívják a mérhetetlen éhet a virágszirmok öléből a méhek, elképesztően egyszerű a nász itt, a levegő a levegővel párzik, a zöld kilép egy táncra önmagából, és [… Tovább]

Vers

leginkább

  Leginkább tüd?t, Keser? epét köp, Reggeli edényébe, Az ébred? tudat, Elvisz az ördög, Gondolom akkor, Pokolszer? otthonomba, Vagy meghozat, Programján kattintva, Inferno- doawnload, Félszarvát letörve, Dühödten kutat, Csontról a húst, Fejt le a lélekr?l, Lágy rongyokat, Szorongó órákban, Kérdezném: [… Tovább]

Vers

Táguló

kép: Papp Norbert – Közteherviselés     kor dobbanású időgörbémen öregedik s tágul bennem belém fér sok ez meg az   hétköznapi színezetű nyögés álom cukrozott avas joga a kiluggatott “történ(tv)elem” ahogy lyukká fúródik mi másnak hiedelem   vérző elnémulás [… Tovább]

Vers

Madárijeszt?, kabátban

Kibontott hajú, kócos a hajnal: szeret?k sárguló hitét hozza. Madárijeszt? vagyok, kalapom kosz és penész, kabátom szalma. Az emberek karókat vernek mellém, hogy egyenesen álljak… Arcomon zsák, virrasztásom örök: verset írok madaraknak, fáknak.   Szénfolt szememben az éjszaka ring… Azt [… Tovább]