Havas Éva : Viharzó

távolról zsong
meredek hegyeken
borzong
h?s érintés
lágy futamot
suttog a szél
– égre rajzolt álomarcél –
nemrég még dombhát égett
nap forró lehelletén

majd egyre hevesebben
rebben – vihar készül?

titkos labirintus a táj
gombolyagot görget
szellemkéz végig a völgyön
gy?l égen-földön
síri homály

haragvó napunk most
mérgét zúdítja
átkát szabadítja a földre

kint fergeteg harsog
beleroppan az égbolt
– mint porckorong reccsen –
villan félelmetes éteri fény
– ömlik már ezer indán –
hasogat villám
összeszakad tán a világ

Legutóbbi módosítás: 2010.05.14. @ 06:53 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))