Japán versforma
Őszi haikuk
Elolvasta:
204
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Őszi haikuk
Koosán Ildikó
vértócsába fúl
az ég bevérző kékje
ha alkonyodik
lombtalan fák közt
egyre messzebbre lát a
merész tekintet
aki szeretné
látványát élvezni még
érzi a halált
az idő teste
bukik kivérezve a
horizont alá.
október 25.
Őszi haiku csokor (Próbálkozásaim)
Elolvasta:
191
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Hervad az erdő,
csípős a hajnali dér.
Lomhák az esték.
Harmatos fűben
lassan poroszkál a méh.
Zárul a kaptár.
Rövid a nappal,
elpihennek a tyúkok.
Nyárutót érzik.
Falusi csendben
halk tücsökkoncert szól bősz
szarvasbőgéssel.
Őszi haikuk
Elolvasta:
140
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
szél gyűrte felhők
palástja lóg az égről
sírdogál az ősz
x
gyengülő fények
fakó levélre hullnak
késő üzenet
x
indián nyarak
emlékét felidézi
úszó ökörnyál
x
ködös hajnalok
fátylaiba burkoltan
közelít az ősz
x
rőtarany fények
lobbannak rózsa szirmán
utolsó esély
x
arany avaron
átfutó esőpatak
álmokat sodor
Haiku-töredékek
Elolvasta:
702
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }(Amikor sok 17 szótag…)
Kagylóéj-csillag.
Mindenség gyöngyszeme:
hazám.
Lepke árnyékban
monitor. Billentyűkön
ujjak.
Időtlenségbe
hulló pillanatok.
Zuhanójelen.
Egy emlék
hányszor gondolható
újra?
Múzsám újabban
klaviatúrával jár
táncot.
Fülemben csend,
szavakban szárnyak —
egyként szeretnek.
Mértani haikuk
Elolvasta:
710
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Síkban fekvő test
Domború körvonala
Konvexet alkot.
Bezárul a kör
De közepére vetül,
A Reménysugár.
Emberi tömeg
Konformista halmaza
Az egész része.
Üres a lélek,
Űrtartalmat nem mérnek
A csalódáskor.
Szerelmi tétel:
A háromszög két véggel
Labilis éder.
Ökölnyi a szív
De az elmúlás küszöbén
Grammnyi a lélek.
Végtelen sorszám.
Egymásnak háttal, bambán.
Várva a juhászt.
Fényjáték (haiku)
Elolvasta:
361
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Napfény és eső
szerelméből szivárvány
szökik az égre.
Haikufüzér
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Üveg
Belehelt ablak
vagy. Titokzatos? Inkább
csupán homályos.
Mese
Kacsalábú vár.
Egy Hétfejű. Sás között
királyfi-béka.
Rejtekhely
Szétfeszítem a
virágot, melyben lakom.
Ollócsattanás.
Lehetőség
Lehettem volna
darázs, de ember lettem.
Fullánkom a szó.
Tavasz
Érkező fecskék
operálni kezdik a
téldaganatot.
Ősz
Pókhálón dérgyöngy,
alatta őzagancsra
akasztva a köd.
Aluljáró
Huzat köszörű
szikrázik. Élesednek
sorsok kései.
Felfedező
Térképek fehér
foltjai szállingóznak.
Szánkó vagy hajó.
Kosár
Barkátlan fűzág
kosárrá-kényszerítve
hiába jajgat.
Őr
Udvart vigyázó
akác zubbonyán gerle
fészek-rendjele.
Büntetés
Éjfélsarokban
csillagokon térdepel
a holnapi nap
Csíny
Mint egy rossz gyerek,
ez a tavasz kertünkre
tulipánt pingál.
Éjszaka
Belevéste már
az árnyékokat a csönd.
Sírkő lett a táj.
Árnyék
Hiába sietsz,
az árnyék mindenképpen
sorsodra omlik.
Zene
Megpróbáltam egy
húron pendülni veled,
de hamisan szólt.
Hajnal
Piros keszeghas
égbolt.Ficánkoló kedd.
Fűszálon gyöngysor.
Aszály
Nem csobbanó kút.
Tükörképét kereső
riadt almafa.
Sors
Félig-kész hidak
alatt sóhajtás-folyók.
Sodródó sorsok.
Vers
Minden vers sebet
ejt benned, hogy másokat
meggyógyíthasson.
1-1-3 haiku-vaka-haikuk (persze nem klasszikusak)
Elolvasta:
80
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
haiku írhattam
volna de elrettentett
hogy annyi volt már
*
legyen hát vaka
hízelegtem magamnak
ilyet még sosem
írtam el kell kezdeni
legföljebb eltolhatom
*
életigenlés
tudni nemet mondani
vagy csöndben lenni
*
Istenhez melyik
vallási fanatizmus
áll legközelebb
*
szavadon foglak
tekinteted átható
ittléted hol van
Családi(as) haikuk
Elolvasta:
65
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Farkasok között
Fekete bárány vagyok.
Éhes a család.
Közös kenyérből
Morzsát szórnak le elém.
Ne nézz madárnak!
Fáradt örökség,
Mellkasunkon szunnyadna.
Csak én mesélek.
Vidám testvérek
Mosolyt varrtak a számra.
Bomlik a cérna.
Lelkem pólyába,
Testvérek ringatják el.
Rémálmok várnak.
Szikes torkomban
Elnyomott szavak nőnek.
A múlt locsolja.
valamiféle haikuszerűségek egymásutánja
Elolvasta:
57
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Minek félnetek,
úgyis tudjuk a végét,
addig nem lehet.
*
eget faragnék,
felhőt, esőt cseppenként,
máris kiderült.
*
átrendeződés.
vajon nézi valaki?
s az változatlan?
*
fények csúcsain,
ég nyakán madár nyakék
dísz: elröpülés.
*
festőecsetem
oly nagy ívekre képes
de mindig mártom.
*
belégzés, tartom,
oly jó megszabadulni,
kilégzés végül.
Haiku
Elolvasta:
86
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Könnyem száraz folt,
egómat felfalta a
rút pszichopata.
Haikucsokor
Elolvasta:
73
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }A kép forrása az internet
Akácvirágzás
idején szerelem dúl.
Zümmögés fűti.
Arany mézsugár
méh munkáját dicséri.
Lépünk megtelik.
Béke szigete
mit birtokolni vágyom.
Felüdítene.
Alszik a Bodri,
húsos falatra gondol.
Horkolva remél.
Erdő szele zúg,
villám sistereg halkan.
Esőt vár a pinty.
Halk morajlásban
fénylő hold világít ránk.
Pihen a tenger.
Izzó napkorong
melegíti a földet.
Hűs esőre vár.
Egy fűzfapoéta kínhaikui Poligráf témára
Elolvasta:
93
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Ha már a lírások nem ragadtak tollat (tisztelet a kivételnek) Kénytelen voltam felvenni a kesztyűt… Hátha ez motiválja őket. Utolsók már nem lesznek…
Egy fűzfapoéta kínhaikui Poligráf témára
Gizi rátalál
A neten egy fényképre
Poligráf indul.
Fémpadon fekvő
Fekete ruhás kislány
Tornyunk múzsája.
A prózásoknál
Ihletben nincsen hiány
Van fantázia.
Humor és terror
Vámpír, drog és erőszak
Minden belefér.
Költőknél csend van
A lírások hallgatnak
Zengőre várnak.
Nekem kell írnom
Így kínrímek születnek
Fűzfapoézis…
Jujj ez de rémes!
Ilcsi fogja a fejét
Meg se jelenik…
Rózsa haikuk
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
harmatot gyöngyöz
korán kelő királynő
szomjat olt a nap
*
rejtőző bimbó
szemet csábítva nyíló
illatfelhő száll
*
harmatot iszik
szirmán napsugár táncol
bódító illat
*
színekbe zárva
szól a titkos üzenet
ismerd a kódot
*
szerelemre hív
tüzesen vörös démon
érett kapcsolat
*
tisztaság hűség
hófehérben tiszteleg
sort zár a búcsú
*
bűbáj varázslat
mikor lilát virágzik
lélekemelő
*
sárga szoknyában
alul maradt szerelem
miértek sora
*
rózsaszín szirom
az anyósnak tisztelet
vajon megszeret
*
narancsban nevet
a lélekben szít tüzet
ingathatatlan
*
szépsége ragyog
óvatosan közelítsd
fájóan sebez
haiku füzér
Elolvasta:
81
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
álruhád lehullt
a jelmezed ócska múlt
arculatváltás
*
hiány ölén ring
rongyokba bújt kétség
reménytelenség
*
hangtalan imám
az éteren hozzád száll
szárnyat bont a szél
*
Izzó tegnapok
jeges éjszakát szülnek
válnak a mától
*
megfáradt lelked
égi mezőkre vágyott
örök fényesség
tegnap sóhaját
legombolod a máról
szerelem sarjad
*
tétova percek
szülnek érzéki csendet
kéjes sikoly száll
*
taktust ver a nincs
kővé dermedt holnapok
ringat a homály
HATÁRTALAN HAIKUK – TNG / UNALMAS
Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Egyszer lent, aztán
fent helyett örökre lent
hidd, dögunalmas.
Másszor fent, aztán
lent helyett örökre fent
vonzó képzelet.
Lent egyszer, majd fent,
mosoly és könny kavalkád
embernek lennem.
—————————
Illusztráció?
Haiku-csokor
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Hogy utad lettem,
járj rajtam emelt fővel,
mindig kecsesen.
* * *
Lelked lett lantom
míg szerelmi dalt játszok
csábos testeden.
* * *
Öledben fejem.
Kezed hajamba túrva
vallott szerelmet.
* * *
Jégmadár villant.
Egy kis compó szemében
megtört a fény.
* * *
Dongó orgonál
a kertben. Mindegy neki,
fehér vagy lila.
* * *
Pitypang matricát
ragasztgat Tavaszunk az
aszfaltrésekbe.
* * *
Felhőt tetovált
az égre egy szellő és
vígan kergeti.
Haikuk
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Haikuk
Didergő…
didergő fagyot
sóhajt a ködös reggel
itt a november
Rózsák szirmai…
rózsák szirmai
a szélben keringőznek
az őszt üdvözlik
Bíborfényt…
bíborfényt csókol
az ébredező hajnal
mégis hideg van
Üres tegnapok…
üres tegnapok
álmosan köszönnek rád
életed hervad
Búcsút int…
virágos kertek
a mosolyukat vesztik
búcsút int a nyár
Őszi eső…
az őszi eső
gyöngyöt szül az ablakon
majd tova gurul
Haiku csokor
Elolvasta:
65
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
ringatja a dér
a dermedő fűszálat
takaróra vár
*
kérges tenyérben
sarjad az élet magja
repedés nem fáj
*
tétova csókod
ízlelem ébred a vágy
megszűnt a világ
*
rostokol a perc
büszkeség porban hever
arcon torz mosoly
*
halkuló hangok
sarokban csend vergődik
hiányod síkit
*
sötét tegnapok
botladoznak a mába
merre van kiút
*
Haikuk
Elolvasta:
64
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
szégyenlős percek
vajúdnak szerelemmé
ragyog a holnap
*
derengő bíbor
koronázza a fákat
szemérmes hajnal
*
felhőket borzol
napnak lágy sugara
ősz kacérkodik
*
kacagó élet
szikrázva gyújtott tüzet
megperzselt a láng
*
kilencven éved
csoszog háznak küszöbén
féltve őrizem
*
magányom kiált
vacogó néma órák
hol a kijárat
HATÁRTALAN HAIKUK – TNG / KEZED
Elolvasta:
59
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
kezed most pihen
kezemben gyűjtve erőt
mondani igent
kezed ha indul
testemen zongorázni
küldsz-e dallamot
kezedet vágyom
s dalom már kész ha maradsz
dúdolni velem
HATÁRTALAN HAIKUK
Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
talpra magyarként
szabadság joga enyém
ne rabold vissza
ne akard hogy én
rabszolgasorsban nyaljam
kezed kutyaként
*
erőt adj s hitet
elfeledni Istenem
harcok zenéjét
HAIKUK
Elolvasta:
57
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
1.
Tavasz illata
csábít táncra darvakat.
Köd ül a lápon.
2.
Az est nászt ígér.
Ledér légyottra hívja
a varangyokat.
3.
Virágok esdő
imáját megkönnyezte
egy kósza felhő.
4.
Ízzó alkonyi
fény kreált málnaszínű
giccset a tájból.
5.
Alkony vérével
festett felhő-álarcból
kandikál a hold.
Csupán egy haiku…
Elolvasta:
48
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Megolvasztottad
lelkem. Most gyopárt nevel
jégvirág helyett.
Fotó: Szalay Fruzina – Havasi gyopár
Határtalan haikuk – TNG / Mocsárból feléd
Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
messze már mi volt
közel s kezed vesztettem
hisz nem érem el
lelked a távol
mit belát öreg szemem
mocsárból feléd
Ké: web
Haiku páros
Elolvasta:
66
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Rutin
Rutinból nézel
vagy látod is értelmét
még, mi köztünk van?
Szavak nélkül
Közelebb ültem,
hogy te is meghallhassad
csendes magányom.
Taréj haikuk
Elolvasta:
56
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
„Taréj”
hegyek taréja
csipkézi az égboltot
napcsodálkozás
tavasz közelít
lecsúszik a hó paplan
háztaréj villan
hullámtaréjok
harsogva vitatkoznak
kié is a part
felhők taréja
eget ostromló lovak
csatakos háta
felhők taréja
tó vizébe zuhanva
koptatja élét
utat –rikkantja
rőt tarajos peckesen
kot kot a válasz
kedves tarajos
látogasd oldalunkat
kot kot kot pont tyúk
tudja magáról
jól áll neki a taréj
peng a sarkantyú
hegykúp a vízen
csipkés taréjjal ékes
úgy tükröződik
tarajok hátán
kifeszülve kilépni
a végtelenbe
tarajos felhők
mohón falják a napot
mi marad nekünk
a lagúnába
méltósággal beúszik
egy arany taréj
taréjos habbal
elbájol és csábítgat
mérgezett pohár
a nap taréja
sikkantva végigcsúszik
tavunk kék jegén
hunyorog a nap
rőt taréj rikoltozik
újra reggel van
bőszen hoz létre
taréjos szavaival
szédítő örvényt
száguldó taréj
szétválasztja az udvart
végérvényesen
bokrok taréja
víztükör csillámában
éggel összeér
hullámtaréjok
kaszabolják az eget
felhők rebbennek
ordító hullám
taréjokra robban szét
éles sziklákon
tetők taréja
kihívóan felesel
a kelő nappal
4 Haiku
Elolvasta:
57
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Illusztráció: saját kép; anyaga: vászon-akril; mérete: 40 x 40 cm
Öregedés
vakító szépség
mosolytalan világban
ráncos ébredés
Múzsa
költő szerelme
múló ábrándos álom
elfújta a szél
Augusztus
hulló csillagok
íriszemben villanók
tetézik a nyár
Újrakezdés
hogy éljen lelkem
porrá zúztam magamat
hamuvá lettem
Természet és pillanat… (haikuk)
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Kérdés
Megállsz-e egy kő
előtt, hogy megsimítsd és
csodáld alakját?
Tavasz
Tavasz lábnyomán
fehér, sárga virágok
nyílnak. Csodálatos!
Tavaszvárás
Jöjj! Hints virágot
kint és bent a szívekbe,
örömet végre!
Szellőrózsa
Szellőrózsa leng,
szirma kereng a szélben.
Alá hóként hull.
Júniusi éjjel
Nyár pörzse hűl az
esti záporral. Frissít.
s a vágy lángja kél.
Lestem
Bagoly bújik a
fatörzshöz. Titokmadár.
Csendnek ad hangot.
Szép napot!
Isten tenyerén
meleget fénylik a Nap.
Újul az élet.
Tóparton
Vízszagú éjen
kezed kezembe rejtem,
loccsan a homály.
Jön a vihar
Levél libben, gally
rezdül, ág hajlik, lomb sír,
zúg, zokog az erdő.
Születés
Hajnali párát
lehel a hegy. Majd fölé
mint felhő lebben.
Hőség
Perzselt fű zizeg.
Reszket remeg a lég is,
mert tombol a nap.
Érik…
Súlyosan hajlik
az ág. Egy hajtáson hoz
öt málnaszemet.
Vén fám
Diófa áll a
perzselő napban és ont
illatos árnyat.
Pillanat
Mint egy illatos
pille hull le a földre
a rózsaszirom.
Elcsendesedve
Hátam vén fának
vetem. Arcom nap süti.
Lelkem Istené.
Vén fa
Kéregbőrén év
évre metsz ráncot. Százéves
varázsos táltos.
Famatuzsálem
Ó, mit láthatott?
Róla szellőbárd zeng dalt,
lomblant kíséri.
Ébredés
Hajnal vacog a
dermedő csendben, ködöt
lehel az erdő.
Oszlik a köd
Nap faragja ki
a ködből a tájat. Hegy
emeli fejét.
Hajnal s reggel
Holdezüst folyik
Nap bíborlángja pirkad,
menekül az éj.
Szürke…
Szürke köddel óv
a föld. Titkot rejteget:
kedvesem jön-e?
A pillanat
Párába burkolt
erdő. Fenséges szarvas
lép elő. Csodás!
Ég csapja…
Ég csapja csepeg,
kint megkoppan az eresz
Frissül a föld már!
Hajnal
Lobban a Nap. Már
messzire űzi az éj
rideg homályát.
Augusztus
Forró a lég még,
a haldokló nyár hangja:
tücsök pirregés.
Októberben
Dermed a hajnal.
dérgyöngyöket dajkál a
remegő fűszál.
Ősz
Őszi harmat hull.
Súlya alatt szakad a
gyöngyös pókháló.
Búcsúztató
A nyarat az ősz
száz színnel siratja. A
tél gyásza fehér.
Álmomban…
Álmomban őszi
tájra varrtam hópaplant.
Szunnyad már hegy, völgy.
November
Köddel terhes lég,
ólomszürke ég. A szél
a télről regél.
Téli hangok
Nyúl fut el, madár
reppen. Fákról hó potyog,
és a tél az úr.
A cser télen
Száraz ágon szél
zörget barna levelet.
Rideg téli hang!
Tél
Szélhangon jajong
az erdő. Riadtan várja
tavasz melegét.
Patak télen
Nem alszik a jég
alatt. Száz formát csillant s
fecsegve folyik.
Téli hangulat
Kénsárga lámpák
vetnek a hóra pásztát
fényfirka készült!
Múló kincs
Zúzmarakristály
csillog, ragyog, szikrát vet.
olvadó gyémánt.
Fagypont alatt
Roppan a hó és
Pattan a fákon az ág.
A fagy parancsol.
Panasz
Nincs rügy, nincs levél!
Sóhajt, nyögi az erdő.
Varjú felel: kár!
Téli kincs
Ablak loccsantja
aranyát a hóesés
ezüstjeire.
Gyász
Hóban gyászolt nap.
Fagymarokban az erdő.
Jeget síró fák.
Decemberi ékszer
Zúzmara csillan,
dermed a fákon. Múló
ékkő-ragyogás.
A tél szava
Hótiszta hangon
szólal a tél most. Dermedt
madarak félik.
Fagy úr
Ha roppan a hó,
félve riad a világ,
dermed az élet.
Alszik
Hóba lepett a
fagyteli éj. Csillagok
őrzik az álmát.
Havazik
Hó hull suhogva.
Fenyőrigók ülnek már
a dermedt fákon.
Emlék
Ó, gyertyalángok!
Ó, szerelmek! Égtek még?
Éltetek boldog?
Napkelte télen
Éj jege marta
táj színesen tündököl
újra, ha nap kél.
Emlékpor (haikuk)
Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Jazz
Húr peng, érc recseg,
dob dobban, klarinét sír,
ritmus énekel.
Magyarként
Parányi népem
nagyságán át semminek
érzem magamat.
Kicsiben
Cseppben a tenger.
Így látod egy tettedben
egész életed!
Gyerekjáték
Mosoly önti el
arcodat, ha gyermeket
játszani látsz.
Pillanat
Mint egy illatos
pille hull le a földre
a rózsaszirom.
Intés
János bogarat
meg ne ölj! Mert Isten fénye
alszik ki vele.
Álmodtam
Az est árnya a
csend lebbent szobámba és
lágyan betakart.
A sötét piktor
Az est korommal
fest. Holdsugárral fényt ad
a lényegesnek.
Majd
Létem – mint évek –
percekké, porrá, magam
emlékké válok.
Játék
Pattog a labda
apró kéz ami kapja:
gyermekem játszik.
Szomjúság
Éget a hőség.
Csillanó víz a vágyam,
harmatos pohár!
Lepketánc
Élted csak röpke
lepke röpte! Élj hát, mert
lehull a hímpor!
Harangszó
Hangja széllel száll.
Kíséri születésed,
És temetésed
Emlék
Ó, gyertyalángok!
Ó, szerelmek! Égtek még?
Éltetek boldog?
Fáradok
Fáradok. Messze
Még a megváltó halál.
Meddig kell bírnom?
Természetes
Éltem éltedbe
Fonódik: természetes,
Mint a légvétel.
…és vége!
Minden gyerekem
Helyét, párját találta.
Rám nincs már szükség!
Édesapám képéhez
Kopott fotódba
Bújtan rejted jövőm
Csak múltból nézel
Lányaim…
Lányaim látva,
Bajaim elfeledem,
Gondom nevetem.
Hála
Köszönöm, Uram,
Hogy ajándékom ez a
Három csodás lány!
Sínek
Sínpár alattam
Lányaimtól visz haza.
Már fáj hiányuk!
Sínek II.
Zakatol, pattog,
Repít a vonat. Minek?
Újabb magányba?
Karácsonyom
Nekem most három
Leányt hozott a szent éj.
Köszönöm, Uram!
Haiku csokor
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Kép: Delacasse Bencze Erzsébet: Tükörmozaik
HAIKU FEJEDELMEK
Japán haiku:
Basó, Buson és Issa.
Szemem beissza.
VÉSNÖK
Itt és most vagyok.
Örökre kőbe vésem
a pillanatot.
ÜRÖM
Sajtóhibákkal
jelent meg első versem.
Örömbe üröm.
VÉRES ESŐ
Véres esővel
szántotta föl lelkünket
a vörös iszap.
VÍZESÉS
Csermely csobbanás:
sziklákon feljajduló,
lecsurgó remény.
TAVASZ
Ujjong a madár
míg énekel: nyitnikék!
sír, gyászol a tél.
Ül a lékhorgász,
s alatta bánatában
megreped a jég.
KIKELET
Táncol a levél
a várandós virággal,
hajladoz a rét.
Pattan a bimbó,
fészkeket ringat az ág.
Hangtalan csodák.
ZENE
Szemedbe vesztem.
Egy futam a zongorán
karodban talál…
ZÁRÓRA
Szerelmi remény
testtel enyészve lankad,
ha vénül az arc.
IRIGY
Őszapó mordul:
mért nem lehettem én is
rőt rozsdafarkú?
KÉSŐ
Száraz ág fölött
virágszirom hull, köröz.
Jaj! – reccsen a gally.
FÜZIKE
Szomorú fűzfán
sisegő zöld füzike
csendben ellibben.
Nyári haikuk
Elolvasta:
56
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Erdei tó
Napnak tükröt tart,
s felszíne borzong, ha
szél simogatja.
Hajnal
Lobban a Nap. Már
messzire űzi az éj
rideg homályát.
Nézelődés
Szellő kél, nap süt,
ág rezdül, hangya fut el.
Én csak szemlélem.
Szellő
Víz tükre fodroz.
Hajad szemedbe lebben.
Moccan a lomb is.
Ködköpeny
A köd varázsol,
suttog a fényben. Ős-öreg
regéket mesél.
Augusztus
Csillagot hullat
bűvös éj. Tücsökhang a
ritmusa. Majd, csend.
Borúra derű
Felhő alól nap
fénye árad melegen.
Isten mosolyog.
Jön a vihar
Levél libben, gally
rezdül, ág hajlik, lomb sír,
zúg, zokog az erdő.
Szendergés
Éj-anyám csillag
mintás bársony leple rám
borul. Álomszép!
Hőség
Perzselt fű zizeg.
Reszket remeg a lég is,
mert tombol a nap.
Zápor
Perzselő hőség.
Mint a feltörő sóhaj
ered a zápor.
Június
Estike illat
lebben a szélben. Jöjj hát!
Csókom idéz meg !
Szellőrózsa
Szellőrózsa leng,
szirma kereng a szélben.
Alá hóként hull.
Nyáréj
Csak csillag ragyog.
Csalogány dala hív a
hűs szabadba.
Derengés
Pirkad a távol,
majd hűvöset lebben a
szellő. Napfényt vár.
Pirkad
Fényt idézőn éj
múlik. Ragyogást ígér
a pirók hangja.
Reggel van!
Felkel a nap, már
aranyujját nyújtja és
sugárral érint.
Hangulat
Madár dalol és
lomb susog, mégis a csend
az úr az erdőn!
Avarszag
Kesernyés avar
illata száll most az erdőre,
zivatar végén.
Széna
Fűillatot ont
a nyári lég. Meleg szél
hozza szobámba.
Nő már!
Tölgyerdő lehel
pára vattát. Nap szívja.
Nő már a gomba!
Villámlik
Morran a hegy, már
készül az útja nyári
viharnak. Zuhog!
Estike
Cseppnyi virágom
Oldja az éji homályt:
Estike illat!
Augusztus
Forró a lég még,
A haldokló nyár hangja:
Tücsök pirregés.
Hajnal s reggel
Holdezüst folyik
Napbíbor lángja pirkad,
Menekül az éj.
Szép napot!
Isten tenyerén
Meleget fénylik a Nap.
Újul az élet.
Holdfolyó
Holdfolyó önt fényt
a rétre. Színezüstöt
az éj kékjére.
Két haiku
Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Költő mondja
három verssorban
starttól célig-teljesség,
gondolatfutam
Festő mondja
fehér vásznon a
kép festés előtti, még
színek képzete
három haiku
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
vihar
villám cikázik,
de a mennydörgés elől
elhajlik az ág
téli dal
dermed a világ
tó tükrébe beletört
a nap sugara
hajnal
lehulló levél
pihen deres hajamon
elmúlt ez az éj
Érzelmek (haikuk)
Elolvasta:
68
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Egymásért
Ködömben óvlak,
elrejtelek. Mosolyod
napjával éltetsz.
Kezek
Ujjaink át és
átfonják egymást. Acél
lánc nem erősebb!
Puha fény
Gyertyám világa
csorog arcodon. Látod?
A fényt könnyezed.
Távol
Messzeségből gyúrt
tested ködbe vész. Lelked
hiánya sajog.
Szerelmem ereje
Hegyet hordok el,
hogy újra lássam szemed
egy villanását.
Szeretlek
Csoda nem történt,
csak szeretlek, ugyanúgy,
ahogyan tegnap.
Titkos vágy
Lesem: mikor jössz?
Így jogtalan szerelmem
teljesül ma is.
Csókba hullva
Már eső hullott,
hideg. Ajkad forró volt,
megszűnt a világ.
A vén varjú
Kihűlő, ódon
tollamat pihétekkel
melengetem fel.
Féltelek
Féltelek! Beteg
szívemen fájdalomként
hasít az érzés.
Mosoly-emlék
Szemed mosolyát
tekintetembe zárva
örökké őrzöm!
Lányaimnak
Tükörben látod:
mosolyom szemetekbe
loptam örökre.
Láz
Ereimben vér
süvít, láz éget. Kezed
hűsére vágyom!
Rajtakapottan
Ajkam ajkadra
hajolt s a Hold lesett
a szemérmetlen.
Titkolt vágy
Az ég széléről
huncut csillag int, kacsint,
kalandra csábít.
Kétes éjszaka
Az éj lop tervet
fejembe, szertelent, és
– lehet – kinevet.
Álarc
Vidámság, humor,
vicc fedi lelkem, ráncát.
Ne lásd, ami fáj!
Hiányzol
A vak homályba
sírom nevedet! Kelek,
fekszem, nélküled.
Emesémnek
Tollam fekete
gyöngyöket sír a papírra.
Hiányod fáj így!
Vis vitalis
Mosolyod éltet,
erőt ad. Vajon kitart,
míg újra látlak?
Szöszmösz!
Szívem kihagyó
ritmusában írom le
a szót: Szeretlek!
Boszorkányszemek (Boglárkámnak)
Mint két kék tóba,
hullok szemed mélyébe.
csodás szédülés!
Ajándék
Mi jót tehettem,
hogy oly szépet kaptam az
Úrtól, mint te vagy?
Szemem világa
Vakká legyek, ha
éltem úgy kívánja, de
te vezess akkor!
Jönnek!
Ajtót lelket tár
ki a szeretet, mikor
gyermeked várod.
Lepketánc
Élted csak röpke
lepke röpte! Élj hát, mert
lehull a hímpor!
Elmúlás
A kor pora a
Perc. Idő szele játszik
Vele. Repíti!
Feltámad
Mikor szeretet
Nyílik emberi szívben
Jézus feltámad.
Vagyok
Vagyok, mint tölgy az
Erdőben – én, a magam
Természetében.
Rab
Vadmadarat ha
Kalitkába zársz, néma
Tollcsomó csupán!
Nemzedékek
Gyermekem sorsa
homlokom ránca. Ahogy
apámé voltam én.
Élet
Kezemből hűlt toll
kerengve hull a földre.
Éltem is ennyi!
Neked
Érted lélegzem,
szívem dobbanása vagy.
Csak veled élek.
Vadlúd haikuk
Elolvasta:
61
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
VADLUDAK
zajos vadludak
ékelődnek konokul
recseg az égbolt
VADLÚD VONULÁS
vadlúd zsivajból
ma kihallatszott egy szó:
újratervezés
Vadlúd haikuk
Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
VADLUDAK
zajos vadludak
ékelődnek konokul
recseg az égbolt
VADLÚD VONULÁS
vadlúd zsivajból
ma kihallatszott egy szó:
újratervezés
VÍZTÜKÖR HAIKUK
Elolvasta:
168
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
vízbe hajítok
egy tavalyi kavicsot
keltsen hullámot
*
láthatod magad
tenyered víztükrében
csak rajtad múlik
*
a part a látvány
ami tükröződik: több
az maga a kép
*
kis erdei tó
víztükre falevelek
lágy szemfödele
*
szilaj hullámok
feszegetik láncukat
a víztükörben
épp csak egy tócsa
de tükrében megvillan
az egész világ
*
a víztükörben
kifeszített hullámok
rugója csillog
*
halászsas csap le
szilánkjaira törik
a kék víztükör
víztükröt nézed
fák hegyek nyúlnak feléd
nem vagy egyedül
*
haragos fűzfa
rázza fejét a szélben
eltört a tükör
*
víztükör rebben
tétován mozdul kezed
a tört kép után
*
hegyek karéja
kutatja a képmását
fagyott víztükrön
*
állok a parton
elszédít a víztükör
vonz is taszít is
*
némely víztükröt
feltekerve elvinnék
mint egy szőnyeget
*
csónakban horgász
partig simul nyugalma
a víztükrön át
*
csendes víztükröt
csobbant szét váratlanul
egy izgága hal
*
víztükör csillan
dús lombok sűrűjében
gyorsítom léptem
*
vízbehajló fák
gyengéd ölelésében
víztükör csillog
*
elég egy szellő
és a víztükör máris
cserepekre hull
*
hegy mögül a fény
tekinteted rám vetül
mint a víztükör
*
csábít elbájol
víztükörrel kápráztat
féltve enged el
*
víztükör színét
keresem palettámon
reménytelenül
*
egy csillag fénye
tapintja a víztükröt
befagyott-e már
*
fagyott víztükör
féltékenyen elrejti
az ősz színeit
*
szürke víztükör
már robbanásig feszült
még nem fúj a szél
*
kis buborékok
törnek át a víztükrön
üzen a forrás
*
lecsap a szél
hullámok viszik a hírt
a széttört képről
*
folyton változik
örvénylik majd kisimul
szemed víztükre
*
madarat csábít
felhőnek hátat mutat
csalfa víztükör
*
kutyám int: kacsák
csak hát ez a víztükör
ez mit keres itt
*
halk csobbanással
marasztal a víztükör
mikor indulnék
Kabóca-haikuk az Adriáról
Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Kabóca-haikuk az Adriáról
egy halk csobbanás
és kabócák ezrei
fecsegik a hírt
*
egy szem kabóca
nem teremthet nyarat
kettő betölti
*
bolyongásaim
hiteles krónikása
kabócák kara
*
kabóca-zsivaj
ebben a kék idillben
alkotóelem
–
hullámcsobbanást
kabócák locsogása
sokszorozza meg
*
a kabócáktól
elnémulnak a halak
szájukat tátják
*
kabócák hada
kibiceli kitartón
nyaralásunkat
———————-
Kedves Karcsi, a másodiknál csak hat szótag a középső sor, visszaküldöm javításra. Üdv: NHI
Kabóca-haikuk az Adriáról
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
egy halk csobbanás
és kabócák ezrei
fecsegik a hírt
*
egy szem kabóca
még nem teremthet nyarat
kettő betölti
*
bolyongásaim
hiteles krónikása
kabócák kara
*
kabóca-zsivaj
ebben a kék idillben
alkotóelem
–
hullámcsobbanást
kabócák locsogása
sokszorozza meg
*
a kabócáktól
elnémulnak a halak
szájukat tátják
*
kabócák hada
kibiceli kitartón
nyaralásunkat
Jégre rajzolt haikuk
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
gyász
göröngyös földek
gazdátlan fecskefészek
téli temető
remény
tükröződő arc
fényes pókhálószálon
fekete a tó
kétség
jégen bolyongó
millió néma madár
megcsonkolt szárnyak
idő
múltkarcolatok
egy gyerek holdlabdával
kiszáradt a kút
BIZARR HAIKUK
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Béka
eltiport béka
egy elmaradt csók miatt
rorschach teszt csupán
MRI
csőbe préselve
könnyű a haikuírás
itt a bizonyság
Tömören /a haikuval azonosítás igénye nélkül/
Elolvasta:
51
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Égig érő fák
koronáján csillagok –
az éj nyugta mély.
***
Közénk állt a csend –
leheletétől lelkünk
jégcsappá fagyott.
***
Fény és árnyék közt
rejtőzik az igazság,
a hunyó te vagy!
***
Értem halálát,
hisz értettem, hogy mi volt
éltének célja.
Archaikum
Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }egy vers születése kapcsán…
Mikor hajdan eljuthattam a Távol-Keletre, még nem gondoltam, hogy egyszer közöm lesz a japán költészethez. Igaz, csak Kínában járhattam, s az akkori nagykövet egy kaligrafikus ˝rögtönzés˝ után fel is ajánlotta: tanuljam meg az írást és a nyelvet. Persze ennek súlyát akkori bölcsességem mai tudatában fel sem fogtam. Csak rajzoltam, egyszerűen szerettem a betűket.
Pár esztendő elteltével aztán a Sors úgy hozta, előbb színpadi szereplő, majd alkotó társként közelebbi ismeretségbe kerültünk. Így ismerkedtem meg először a haiku formával. Rendkívüli módon összesűrített egyetemes gondolati tartalmakat láttam és fogtam fel, mikor antikvár kötetként meglephettem magam az 1980-ban napvilágot látott ˝Japán haiku versnaptár˝-ral.
Harmadik lökést egy művészeti portálon olvasott haiku-füzér jelentette. Nagyon tetszett, de valami mégis hiányzott belőle. Nem állt össze. Aztán egy hónap múltán Czeglédi Zoltán Kaptár Galériabeli kiállításának megnyitója utáni napokban az ˝A fények útján˝ című tolllrajza és Réti Kamilla bevezetője — ami e rajz születését volt hivatott mesébe szőni — oly hatással ért, és oly hirtelen villant át rajtam a formai megoldás, hogy magam is meglepődtem. Felvázoltam gyorsan a ritmust, aztán egy-két nekifutás után rögzítettem a rímképletet is.
Így született meg egy új versforma, melynek az archaikum nevet adtam — talán az Advent is segített…
Egy 5-7-5 szótagos egység — immáron versszak — ezennel a következ? képlet szerint sorjázik:
tá- ti- ti / tá- tá tá- ti- ti / tá- ti- ti- tá
tá- ti- ti / tá- tá
Az írás során figyeltem fel arra is, hogy a sorvégi összecsengések mennyire fontosak a szakaszok összef?zésében… Csakúgy, mint a szonett forma esetén. Az első sor végi belső rímet a túlzott szabdaltság elkerülése miatt elvetettem.Így alakult ki az:
x – a – b , x – a – b / x – c – d , x – c – d / x – e – f , x – e – f rímképlet.
Természetesen, ha valaki formakedvelő poétaként más ritmust, vagy ritmika nélkül szeretne ebben az alakzatban írni, ám legyen. De szerintem így kerek az egész. A szonett 14 sorával szemben itt most még megengedhető lenne a 12-es és a 18-as variáció. Aztán az Idő majd megoldja többit. Verses mondandót inkább a hosszabb változat igényel, míg a rövidülés tömörítéshez vezethet…
Végül álljon itt — ismereteim szerinti első példaként A fények útját megidéző mű.
A fények útján
Ősz haja tincsben
árvul a homlok előtt.
Egy szava sincs már.
Múltba ha révül,
szállnak a hajdan` idők.
Csillog a szempár.
Hajnali fűzfa
álma fölé lebegőn
lelke kiröppen.
Napra kibomló
szárnyaival a mezőn
repdes a csöndben.
Gyöngyszem a léte,
foszlik a fátyol, a köd.
Oszlik a felleg.
Látni a Sorsot,
s tudni — az Élt ide köt.
Áldja, ki gyermek.
2012. december 11.
Szerelem haiku 8
Elolvasta:
58
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
láthatatlan-e
ki végtelen tengeren
lábujjhegyen jár?
Kór (hét haiku)
Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Kór
Kórban a bánat
arctalan fényképkeret.
Most élek igazán.
* * *
látszom
kitakarsz rendesen
látszik mindenem belül
-nem védem magam-
* * *
Remény
Aki látott már
felszálló ködtakarót
nem fél remélni.
* * *
Múló
Csendben eltelnek
aztán földbe temetnek
a múló évek.
* * *
Kislány
Libben? szoknya,
ártatlan rózsa bája.
Kék szemek fátyla.
* * *
?sz
Levelek hullnak,
ágakra harmat tapad.
?szi szél ölel.
* * *
Baki
Tévútra léptem.
Kisimított életem:
brutális baki.
* * *
BIZARR HAIKUK
Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
BIZARR HAIKUK
Béka
eltiport béka
egy elmaradt csók miatt
rorschach teszt csupán
MRI
cs?be préselve
könny? a haikuírás
itt a bizonyság
Két haiku
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Fák
zöldre vált az éj
magasra n?nek benne
és szentek a fák
Ars poetica
zászlóm nem tépi
semmiféle szélvihar
magamba nézek
Érzés-Haikuk
Elolvasta:
58
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Vágy
Sejtek közt lévő
féktelen amfetamin,
átfolyt testeden.
*
Szomorúság
Szemed sarkából
ki-kibuggyanó könnycsepp,
a bánat szava.
*
Öregség
Barázdát hasít
a múlt-idő arcodon,
…várnak odaát.
*
Közöny
Ha minden mindegy…
győz az érdektelenség,
meghal a lélek.
*
Szerelem
Őrült pillangók
gyomrodban táncra kelnek,
…rózsaszín világ.
*
Hit
Magasztos erő
mindenségünk alapja,
belőlünk ered.
Szemek (haiku)
Elolvasta:
45
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Szemembe néztél,
magadat láttad bennem,
becsuktam szemem.
Szemedbe néztem,
magamat láttam benned,
becsuktad szemed.
Két sci-fi haiku
Elolvasta:
54
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Kép a netről
XXVI.
Balga kívánság
Földfelkeltét lesni meg
Hold túloldalán
*
XXVIII.
Vitorlám dagad
a tomboló napszélben
rám tör a magány
Haikuk a mindennapokból
Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Gyufaszál
ha nem vigyázol
kihúzhatod zsebemb?l:
ég? helyzet lesz.
***
Tolvaj
barna b?r alatt
ereiben szarkavér,
táska-lesen jár.
***
Megszokott szerelem
az égt?l kérem
mikor magamban vagyok.
Benne élni fáj.
***
Zord
meredt faujjon
csillogó k?folyadék:
tél-fenyegetés.
***
Cica
selymes sz?r alatt
hogy mekkora akarat –
ölbe bújt megint.
***
Lakodalom
némelyek álma
aznap valóra válik.
– Kés?bb sorscsapás.
***
Vakság
Nap-csipkedést?l
r?t angyalok pattognak
pillanatcsendbe.
***
Retúr
jegyed megváltod
s kapod visszaútra is.
Vonat zakatol.
***
Fölény
bizony lenéz?
mikor magas társadra
fentr?l tekintesz.
***
Párhuzamok
ezek biztosan
egymás mellett húzódnak
mindig csak külön
(nincs érintkezés).
***
Igazolás
lehet szavaddal,
lehet sz?zfehér lapon
magad mentened.
***
Nokedli
vízben sorakoznak,
katonás rendben f?nek.
Percnyi sorscsapás.
***
Mirtusz
vágyott virágú
szenvedélyes szerelem
lézetel ma még?
***
Szivárvány
színharmónia
égre feszül? hajlat
es?s napokon.
***
Gyémánt
sarkos születés:
majd csiszolnak meglátod,
kapva koptatnak.
Haikuk
Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }A kedvenc műfajom…
Őserő
Halak úsznak el
Tegnap tetőzött a víz
Holt-verseny folyik
*
Tabu
Tilalomfákon
némán csüngő tekintet
Elherdált élet
*
Előjáték
Pajkos ujjakkal
kacérkodó ökörnyál
Mandulavirág
*
Rettenthetetlen
Gyermekkacagás
Kardom harcedzett élét
Kicsorbította
*
Kontinuitás
Érkező fecske
Hullott párja otthonát
Újjáépíti
*
Alpinista
Hegygerinc jegén
Megfáradt tekintete
A csúcsra fagyott
A NAPÚT kavics-pályázata haiku/haibun
Elolvasta:
57
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
haikuk kavicsokra
homok homok k?
k? kavics kavics szikla
szikla hegy hegy volt
aki sírt az volt
nem tudja hol a könnye
száraz a kavics
kérdezel? hajítsz
micsoda röppályákon
és mennyi kavics
érdes volt régen
már kezem lett reszel?s
sima kavicsom
nappal egy k?ben
éjjel millió kavics
szív csodálkozik
hullás az anyja
megtartás apja nézi
cserélnek olykor
amikor már nem
k? mert hol is a szemed
ott van sírodon
madár begyében
ha nem lenne élet sem
ameddig zúz csak
sorrendek végén
honnét hová kovak?
meggyúl az egész
démoszthenésznek
szóról k?sivatagnak
csendr?l k? mit tud
csúzlizás üveg
kavics öröm találat
megtörés szilánk
belekarcoltam
százezer éve soha
nem volt rajt ilyen
zsebembe tettem
hegyek folyók szelíden
megformált fiát
folyamágyból kelt
tudni szeretné sorsát
mire használják
testvérem voltál
szépnek er?snek látlak
majd porrá zúznak
kisgyerek csattog
két kezében kavicsok
felsír az ujja
van temet? hol
holtak fölött száraz k?
virág nincs szál sem
célba dobálunk
el sose téveszthetjük
mert nincs is célunk
a titkos kavics
rejti legf?bb titkomat
hol van az a k?
Duna-szél (haibun)
Asszonyom képtelen a kenyeret megemészteni, más után kell nézzünk, talán a rízsliszt meg a kukorica kisegít; a fránya gluténnal végzünk, nevezzék bár életnek, amit másutt úgy akarnak. Én meg a borral vagyok hasonképp, gyenge magyar, mert ha vallani kell – bizony inkább kikerülöm, s jobban mint Pet?fi, annak a kurtakocsmásnak a fia, aki magas kedvében sírva fakadt.
Vizespalackkal, kenyérrel, megyünk a Dunához; nem érdem, nincs olyan messze, télvége van, megszomjúhoztunk látására.
Drótszamarunkat letámasztjuk, néhány sanda varjú reánk bámul, mit keres itt az asztaluknál kétlábú, kett?, akit nem szárny, és nem is emel, csak kíváncsiság.
Hány rétegben szól a part az égig, fut a víz bordákban a lábig, férgek közt kotorász bakancsom, nekik a morzsákat, kacsáknak messzebbre kenyeret vízbe hajítok: egyétek és vigyétek, ezzel már nem élünk; bár illata, s a sercli gyermekségünk kikezdte – rég volt, mára emészthetetlen, de ti közelebb vagytok a gyermekhez, éhesek.
Enni nem ettünk, szomjas sem vagyunk, fogom a palackot, s vizet a vízbe, magasról csorgatok; mennyivel könnyebb lesz majd a zsákom, ha visszamegyek, majdnem oda, ahonnét jöttem, még emlékezem; és követ keresünk, ha már a nagy víznél, gyermeki csupasz és sima követ; meggörnyedünk és lessük a vizet, akárha végét céloznánk meg – s kacsáztatunk. Némelyik kavics jobban tudja, kitér, hittük, eldobni ez is többet ér – de nincsen rekord, végülis egyre megy: el?bb süllyed, vagy cifrázza – hajító öröme – aztán akárha húznák: lefele, lefele, lefele.
a víznél hajíts
kacsáztass legmesszebbre
úgyis elsüllyed
kristálynehezék–
nyakamban pihen a k?
el ne röpüljek
apró kavicsok
lépéseim végs?-nagy
alig-hegyéhez
kavicsot mondtál?
nincsen éle az égnek
de alja nehéz
ugyanaz a k?,
az egykori kavics az,
mit most sem bírok
becsomagoltam:
fejemet törte-kavics –
bár nem akarta
kavics: gyerekkincs –
fiúkéz alig vet el,
s gazdája föln?tt
áthajlok hozzád
fehér kavics s mint ostyát
nyelvemre veszlek
Néhány haiku
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Énekel a szél
Jött az este
sötét lett az ég
alkonyból n? ki a hold
csillag mendegél
Mélység
lázító szemek
álmodó ölelések
befonó kezek
Elmúlás
lelkem átadom
halál jön lovagolva
lopakodó vég
Hangtalan
énekel a szél
fontos lényeget mesél
de nem halljuk meg
haiku
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
Gyermekkezedben
rejtett gyöngyről lesz, aki
elmondja: csak kő
Álomhozó Haiku
Elolvasta:
45
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
tépel?d? ág
üveg-karja átnyúlik
ablak-homlokon
___________________________________________________
Kedves Anna!
Basó szerint attól egy 5 7 5 attól haiku, hogy visszhangot kelt az olvasóban: továbbrezeg benne, amikor “kicsomagolja” a pillanatba s?rített látványt. A legjobb haikuk átlépik az id?t, és akár többszáz év és több földrésznyi távolság ellenére is beszédesek:
Fenséges a csend!
Sziklákat átitató
tücsökcirpelés.
(Macuo Basó)
Ez az 5 7 5 – öd sajnos nem keltett f?oldalas visszhangot bennünk.
Haiku…
Elolvasta:
53
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
ha beszél a kép
természet suhogással
ablakban vagyok
irányom körbe
remekmű cérnaszálon
nyál szelídülne
ha a pók öreg
legyek kivirágzanak
hálója rét lesz
Régmúlt /haiku/
Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
semmiből jöttél
fényben hozzám röppentél
talán szerettél
szárnyaid törtem
csak vergődtél mellettem
elmúlt szerelem
három haiku
Elolvasta:
62
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }5-7-5
kaméleon
örök változás
a hold s ezzel mutatja
állandóságát
széllelbélelt
elül most a szél
csendjében kél a remény
majd elfújja mind
reggeli kérdés
éles pengével
makacs borostám ölöm
újra nő tudom
Nyáreleji haiku
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
I.
Hamvas búzában
Elcsukló nyári szell?
R?t lepkét kerget.
II.
Piros ribizli
Zöld bogyója átragyog.
Nagyra n? a nyár.
III.
Vágott f?-halom,
arcon verejték csordul.
Erdei pinty szól.
t haiku
Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Most próbálkozom el?ször ilyesmivel, nézzétek el nekem.
Ragyog a nap, Te
mosolyogsz, bánatod már elmúlt, – itt a bánatodnál van a sor vége, odáig hét szótagos a sor, lentebb viszont csak három szótag van öt helyett. Gondolom, csak rossz helyen törted a sort
szép vagy most.
Csendes az este:
fényes csillag felettünk,
mi is hallgatunk.
Nehéz évek közt
békés napok, kezed fogva,- itt ez nyolc szótag, eggyel több, mint kéne.
boldog vagyok.- ez pedig csak négy az öt helyett.
Kihalt falu poros– ez itt hat szótag az öt helyett.
utcáján, templomba– ez hat a hét helyett.
siet? népek. – ez négy az öt helyett.
Lélekharang– ez négy szótag az öt helyett.
kondul, emlékeztet:- ez hat a hét helyett.
valaki elköltözött.- ez hét az öt helyett.
Testünkre tapadt
ruhánk, szivárvány – ez öt szótag a hét helyett.
felettünk, es?s a nyár.- ez hét az öt helyett.
——————————————————————–
A haiku formája kötelez?en 5-7-5, s ha ez már megy, az még mindig kevés, hogy haiku legyen. A haikuban nincs soráthajlás, van viszont valami továbbgondolkodtató, hiszen a valódi haiku nem énközpontú, semmiben nem ad támaszt arra vonatkozóan, hogy a szerz? miként érez az ábrázolttal, a leírttal kapcsolatban.
Az írásod több szép képet, gondolatot is tartalmaz valamint bels? rímet, s a rímel? sornál jó ritmust. Ne er?ltesd a haikuzást, írd le, amit gondolsz, érzel, hadd lássuk az én-t, s aztán meglátjuk, hogy kerekszik majd verssé. Mert ebb?l igazából vers akart lenni, csak meger?szakoltad. Ejnye.
Haikuk
Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Nézz a szemembe!
Visszhangozzák: ahány hang,
annyi csönd bennem.
Tagadom a tényt:
vagyok, aki árnyékhoz
segíti a fényt.
Szegény a világ.
Tárt karral, kifordított
zsebbel a népek.
Verstörténelem:
ritmusok, rímek törték,
dúlták e tájat.
Nyugtalan a befejezetlen ég (sima és haiku változatban)
Elolvasta:
61
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Sima változat
Megfagyott parton, csodálva a napot,
reped hangtalan a táj.
Az ég tengerébe szemtelen felúszik
egy szépre behangolt árny.
Változó el?remutatást érint a csend,
az id? sem megy tovább.
Színtelen festék díszíti könyörg? szemeid,
s vonalaik ágyasát.
Haiku változat
Megfagyott parton,
reped hangtalan a táj,
csodálója: Nap.
Ég tengerébe
felkúszik szemtelen egy
szépre hangolt árny.
Változást érint
a csend, az id? marad,
hova megy tovább?
Színtelen festék
díszíti ázott pillád,
bújik ágyasa.
Haikuk
Elolvasta:
47
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Elhúzott a busz.
Én maradtam. De hogy hogy
ti benne láttok?
Temetünk. A holt
nem tudja. Nekünk így is
nehezebb élni.
A hajnal fénye
szíven szúrt, de velem hal
az éjszaka is!
Drága szüleim,
tihozzátok igyekszem,
át az életen.
Folyón vadkacsák.
Rohan el?ttem a víz,
felém a halál.
Réka lányom állatai (haikuk)
Elolvasta:
46
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Szeme szomorú,
bánat ül az arcán is –
érzi itt hagyod
Csalódott macskák
nem nyíló ajtód el?tt –
reggeli elmúlt
Szánkázó papír
röpül a padlónkon át:
macskával élünk
Három macskafej
húsos tál felett feszül:
szkanderezés lesz
Halk haikuk
Elolvasta:
63
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
ŐSZI VARÁZS
Pörögve forgó
sárguló levelek közt
szellőlány táncol.
FÉLELEM
Kövek közt ringó
jégfehér kagyló mélyén
reszketek némán.
KÉRDÉS
Azt hiszed könnyű
a legkisebb törpének
törpék közt élni?
KÖD
Reszkető fátylam
éjjel a fákra simul
didereg a Hold.
ÁLOM
Hajamban apró
bíborszínű virágok
lobbannak lángra.
Haiku csokor
Elolvasta:
67
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Zöld ujjak hegyén
magasba tör? gyertyák –
gesztenyevirág
Orgonavirág:
felf?zött lila kelyhek –
mála gyöngysora
Barackfa álmát
tavasznak pitvarában
új Hold vigyázza
Fák sikítanak,
karjaik kapaszkodnak
színtelenségbe
Kertem csendjében
némaságra ítélt k?
utcazajt hallgat
Dolgok lényege,
fontossága csak t?n?
id? függvénye
Csilingelve fut
az élet, a vége mégis
csak harangkongás
Halál párunkkal.
az els? lélegzettel
már jegyben járunk
Élni és halni
nyíló, hulló virágként –
nem kell ennél szebb!
Kínok gyötörte
testem meglovagolja
hangulatomat
Lelkemnek konca
felett kesely?k hada –
keringve lecsap.
Magunk épített
gát nehezen szakad át.
De aztán szaladj!
Hátadon hordott
gondolatod leteper.
Élni állva kell!
Fenét keverek,
mit tökölök, nyekergek.
Vízre! – Hagy vigyen!
Utam csak egy van;
szívvel kell azt megélnem.
Lehet, vére hull.
Kettétört világ
egésszé gömbölyödött.
Nézd – kaleidoszkóp!
Játszott az ég, de
köddé vált észrevétlen
– majdnem elértem!
Virágszirom hullt
tóra, fodra ringatja –
édes teherként.
T?z- Hold virága
nyílt fekete horizonton –
és átjárt a fény.
Haikuk
Elolvasta:
52
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Feltámad
Mikor szeretet
Nyílik emberi szívben
Jézus feltámad.
Rosszkedv? haikuk
Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Pompás virágok,
vérvörös szirmú rózsák,
tövist markolok
Fehér liliom
édes álmokkal ölel,
örökre altat
Quasimodó szép,
toronyban lóg kötélen,
harangszón hintáz
HÓ-HAIKUK
Elolvasta:
53
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
száncsengős emlék
a kontúrok fakulnak
de a hang tisztul
mennyi hópehely
egy meggyúrt hógolyóban
átlényegültek
kutya és gazda
lábnyomai a hóban
ritmus, párhuzam
megfagyott madár
feketéll, lágyan rázza
a hitetlen szél
Haiku 4
Elolvasta:
61
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
páratlan magány
zeneszó-valahonnan
én meditálnék
A pillanat felsejlik /haiku/
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
hangod még itt zsong,
érintés a lelkemben,
emlékeimben
bennünk él vágyunk,
a pillanat felsejlik,
még félve várunk
áll a mozdulat,
az út régen elfogyott,
isten elhagyott
szemedben tűz ég
szavadban a hang dalol
velem létezel
isten törvényét
ma emberként megszegjük
értem vétkezel
tegnap még nem volt
holnapunk már nem lehet
Te temetsz majd el
Éjszaka lánya /haiku/
Elolvasta:
53
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
lépted csillagfény,
az álmok szép világa,
éledő remény
mosolyod fénylik
az ezüst sarló ölén,
a vágy felizzik
hangod bársonya
a végtelen dallama,
szerelem szava
öled tüze ég
a fénylő nyári éjben,
álom testetlen
virradat fénye
űz vissza a tegnapba
éjszaka lánya
Így akartátok? /szomorú haiku ritmusban/
Elolvasta:
55
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }*
bezárt ajtókon
kopogtató emberek,
kívül rekedtek
szólni nem merők,
az előre köszönők,
létet temetők
éjszakát várók
bár soha nem álmodók,
ájultan alvók
télben reszketők,
holnaptól megijedők,
… már nem kérdezők
szabadon szólók,
ezért éhen pusztulók,
TI akartátok
fillért számolók
és soha nem jóllakók,
ezt akartátok?
Így akartátok?
Párnakönyv haikuk
Elolvasta:
56
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; } átírtam
Vörös alkony már
az égbolt keskeny szája.
Utcánk vérszegény.
*
Két kézben a kéz,
lélekmélyről néz a szem,
hol bomol az ész?
*
Benned rezzenek,
és te is bennem rezzensz.
Egymásé vagyunk.
*
Sírásod apró
katibogara szívem
felé indult el.
*
Tenyeremből kérsz
harmatot. A kis hídon
átkelsz szívemhez.
*
Elmentél kedves,
talpadon rózsaszirmok,
kebleden remény
volt és hódolat.
Kezeidben a lekvár
színarannyá vált.
TAVASZI HAIKUK
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }Egyszerűen betűszerelmembe öltöztetem…
ZOKSZÓ
Kócosra borzol
színes árnyakat kerget
kitárt életed.
ÉGI SÓHAJ
Arcod csillaga
szemtükröd titkos álma
szitál szívemben.
ZÚZMARA
Lehervadt mosoly
a fontolgatás árka
elmúlás fátyla.
BÖJTI SZÉL
Keringő lélek
forgó körmenetbe lép
megtisztít téged.
Haiku-lerakat
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Alkonyat
Bíborpalástját
álmosan teríti ránk
a messzi égbolt
Telihold
Udvarát a fény
homálya vonja körbe,
majd apadni kezd
Tavasz
Olvad már a tél –
cseppjeit felissza majd
a hó virága
Özönvíz
Lehull a sipka –
Óceán sodorja el,
s tar jöv?nk kimúl
Es? után
Pipál az erd?
Tócsák kéretik maguk’ –
Szippant hát a Nap
Magány
Csillagos Égbolt
Selymes f?ben a magány
búsan álmodik
Három tavaszi haiku
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
víz fodrozódik
selyemágyról kel a szél
hegytetőn kürt szól
hantok közt hólé
tavasz-hír gyökereknek
csapon a jégcsap
felhők szétnyílnak
nap pallosa megvillan
fejet hajt a fagy
haiku
Elolvasta:
49
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Szürke szutyok lett
az útra hullott hóból.
Kisütött a Nap.
Nem számoltam, de biztosan rendben van szótagszámilag a vers,
de túl kevés ez most, az nem lenne baj, hogy egyszer?, csak süssön.
Ez nem sült el most, Oriza 🙁
Tavaszváró haikuk
Elolvasta:
44
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Táncol a könny?
hópehely, tavasz csókján
míg cseppé válik.
§
Reccsen a fagyos
nyárfaág, zöld álmában
friss rügye bomlik.
§
Föld alatt élet
magja mozdul, ébredez
kikelet, remény.
§
Táncol a könny?
hópehely, öreg télnek
kései gyermeke.
Szentes Teréz
haikuk
Elolvasta:
50
.fb_iframe_widget span{width:460px !important;} .fb_iframe_widget iframe {margin: 0 !important;} .fb_edge_comment_widget { display: none !important; }
Keleti szél
Jégvirág fakad
tél koccant az ablakon
Nemere süvít.
Megálmodtalak
Megálmodtalak
álmom nem vált valóra
múlttá váltalak.
Székelyek
Csillagösvényen
vezetett nép, megtörve
nem, de elhagyva.