László István Szerző
Vezetéknév
László
Keresztnév
István
1 év 6 komment

    A király fázott, dühös volt és a szolgák fején sétált. Kéjesen, rettegve és kérkedve. Pedig kedveltetni akarta magát, annak ellenére, hogy a szolgák éjjel  álom-vigyázás címen ágya körül osontak, loptak, lestek, röhögtek  és viháncoltak.  A talpnyalók és igenlők [… Tovább]

3 év 3 komment

  koromsötét zendűlő gondjaid mögött kirángatnálak magadból  füves mezőkre hurcolnálak csapadékos hangulatom ellenére ha hagyod magamra találok kiviszem belőlem az összes szemetet a világ szemébe hajbókolok  vagy térdre hullok a gyilkosok előtt kezeim a testem mellett szorosan látóhatáraim bedeszkázom ha [… Tovább]

5 év 10 komment

    felhőgúnyák alattszappanillatú kezedrégvolt emléke keringmaskara-színes kötényedkiszáradt lelkem öröméreönző vágyakra keserítmert még csak vagyde nem akarsz mindigés látom a csoda-kék törésthogy lassulsz és álmodszde én azt nem akaromnem akarom…

7 év 1 Komment

Semmiben tér fogankaromban szelíd ?sz,kockás terítékenökörnyál enteri?r. Kapaszkodik er?senegy megviselt napsugár,fázósan összehúz:csíp?s arcpírt takar. Sárguló füvekre hulla táguló retina-kék,s rebellis levélnászraföld-barna makramé. Holtsápadt éjre ugategy kivénhedt kutya,eltévedt meseh?s intfáradt-lágy mosollyal.. 2012.10.19

7 év 10 komment

Kór Kórban a bánatarctalan fényképkeret.Most élek igazán. * * * látszom kitakarsz rendesenlátszik mindenem belül-nem védem magam- * * * Remény Aki látott márfelszálló ködtakarótnem fél remélni. * * * Múló Csendben eltelnekaztán földbe temetneka múló évek. * * * [… Tovább]

7 év 4 komment

Egészen apró és kevés vagyok. Kirámoltan s fáradtan kullogok. Messze fújtak a szelek azóta. Hiába tettem fel mindent egy lapra. Egészen apróra zúztam a múltam. Nem érzem hátamban a kiutat. Magamtól feszülök a keresztre. Marginális minden szó. Elvégeztetett.

7 év 7 komment

érted szemembe hulltál.akaratlan mozdulattalölellek tovább.szimmetrikus világunkbanegy újabb fehér foltveszett a múltba.most már csakellenem harcolok.érted.

7 év 4 komment

Paplan-kék egekre sz?rtemlék-fecniklógnak a felh?k szélein.A színtelen évekempatikus szarkazmusaesztelen tévedés.Pillantásod megértése: kötelesség.Makrancos tudatomfeltörekv?undor-felvonulás.Magamra hagyottan akiszínezettvalóságra hagyatkozom.

7 év 8 komment

Most temess elminden érvethajolj közelebbbelém ha kelltitkaid szórd rám. Mert ránctalan ésizgalmas lesz az ?sza kiszabott ösvényekenegy bolond örömévelvárom a holnapot. Elhagyatott vad vidéklettem nélküledfélkész ház vagyoksárba taposottvasárnapi miséken. Most engedj elkarmaid húzd magadbatépd apró cafatokraterveink áruló nyomait. Ha akarod [… Tovább]

7 év 2 komment

A patinás álmok udvaráncsak kopár felület a tér,minden hang tompánés feleslegesen él.Körmönfont gondjainkralusta kín a válasz,semmi nem változik,csak a látszat számít.Én csak egy vagyok,másnak csak szám(ítok),rám aggatott hiteimbentovább nem ámítok.Hátunkban az id?túl messze barangolt,záros kincseimmelmesszire nem jutok.Harsog és simogata szürke [… Tovább]

László István Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.