Novella

Valamit – valamiért

Mindennek ára van… a boldogságnak is.   Falakk, falakk… falakk, falakk… a vonat a síneken ütemesen csattogva falta a kilométereket a rekken? h?ségben.     Ádám a melegt?l és a monoton zajtól lassan a félálom határán lebegve azon merengett, milyen érdekesek is [… Tovább]

Egyéb

Hogyan is

Eifert – OpArt tanulmány Szeretem, mert – gondoltam így kezdem azt, amit kezdek, de iszonyú dolgok történtek, meg az önfegyelem: miért is? Küzdjél, ne engedd el magad, ha férfi vagy, légy férfi, meg Pet?fi, aki valójában els? generációs, talán még [… Tovább]

Vers

Játszótér

    Évszakok köröznek, érkeznek, mennek, Csipkerózsikák ébrednek,   s a rozsdás mászókák alatt fű sarjad  mosolyog az élet lüktető perpetuum mobile képek váltogatják egymást:   Ámor szobra fél lábra szökken, megfeszíti íját közben, kékezüstben csillog szárnya   a tér [… Tovább]

Novella

Felmosórongyosan

      Négy hónapja szokták a huszonnégy órás tárgylétet, ahol nem beszélnek, de nem is a csend uralkodik. Valamiért kötelező a folyamatos üvöltés. A “hozzám, pihenj, sorakozó”, mind torok szakadtából zeng, sőt a legszemélyesebb, gyakran felmenők hadát gyalázó, csevegés [… Tovább]

Vers

Negyvenöt év

nem téglák már, beton minden,vasak csattannak odabenn,láb és karperec a divat, meg szíjvaspriccs, kübli, meg köcsögés csicska mindegy – nem érdekelhalott leszel

Vers

szájenszfiksönök

1.palacsinta lapos gömbszázféleképpen ráírtákFöld Terre Tierra Earth…jó – végül is csillagok ígéretea jöttemvalami álközösség: kurvákpapok és az Istenpedig ki tudtam volna találniálszeret?ket kihajigálni ma már semmi újjal nem találkozokkartoték karton otthonok ötcsillagos mocsok   2.tudni kellene csalnivagy valami modern píárhogy [… Tovább]

Vers

Helységek

    Csüggve a Tisza-szónokon, otthon vagyok itt Szolnokon.   Lebegtet aranyfonálon a gyerekkor Újszilváson.   A párommal Ghymes-estre felrándulunk gyakran Pestre.   Olykor, mint most Torony-esten, megfordulok Debrecenben.  

Vers

A varázsló

*      Átkozott a remény szélhámos varázsló. Torz tükör közepén szerelmet parázsló. Kabátja ujjából galambokat röptet, mezők kék hajából, bokrétákat köttet. Álmaim éjfélig vastag ágra űzi, hintázik reggelig, gomblyukába tűzi. Éjsötét kabátján fényeket villogtat, széles zöld palástján harmatot csillogtat. [… Tovább]

Humor

Krotália beach bukása

      A falu határán túlra nem mentünk gyakran, de aztán megváltozott minden a középiskolában.      Az az édes, tizenöt kilométeres bérlet jelentette számomra a világot, a megváltást, magát a szabadságot. Szinte semmihez sem volt fogható az érzés, amikor [… Tovább]

Vers

Az idő peremén

    Megáll az óra,/ elfáradnak a gondolatok./ Öt perc múlva tizenkettő,/ s bennünk halványulnak/ az árva pillanatok./ Hangtalan, komor/ cédrusfa-levélként/ viszed tovább mosolyom;/ míg tart az élet/ aranyeső szirmával/ keringőt táncolok./ Holnapba rajzolom arcomat,/ mielőtt csöndesen széthullok./ Az idő [… Tovább]

Egyéb

Id?zavarban

Eifert János képe Máig nem tudom, hogyan születtem; szüleimet nem egyszerre hordtam ki, anyám távozott kés?bb, elébb apám, akit alighogy megteremtettem, már volt. Ijeszt?, hogy mindkett? testvére vagyok, és ?k még csak rokonok sem, tán a megszokás, a kezdeti viszolygás [… Tovább]

Humor

Mari és a felmosórongy

Csak egy picit színeztem ki…     Nem tudom, más egyetemeken miként van, de a hetvenes évek végén a Temesvári M?egyetem vegyészmérnöki karán csak néhány vizsga „számított”. A többi, még a gyógyszeripari technológia és a reaktortervezés is összejött, ha nem [… Tovább]

Vers

Hiány

      Kong az üresség, nyög – csak a szív zakatol, mert Csend van, sírszagú, életváró csend. Érlel az izzó Nap, ragyogó színe árad, Útként gördül elém a hajnallá szűrt est.  

Vers

Csillagokkal szépülő

* http://youtu.be/_zOQgILneUA         Anyám vánkosba rejtette a hópihéket, és a fehér csendet eltette jövőnek. Míg Apám a csillagokat szögezte égre, kimért helyükről kettőt elcsentem tőle. Mikor az éjszaka a napot bekormozta, hogy lássanak, fürödtem angyalszemükben. Előttem a [… Tovább]

Mese

A lázadó olló

Nagymamámnak volt egy ollója. Ez még nem is lett volna olyan nagy csoda, hiszen minden valamire való nagymamának van ilyen varróeszköze a mindenes kosárkában.     Nagymamámnak volt egy ollója. Ez még nem is lett volna olyan nagy csoda, hiszen [… Tovább]

Kisregény

Vadvirágként nőttem fel II.

A dinnyéshely *     Csány, Hort, Ecséd dinnyésfalvak Heves megyében. Innen indultak el a vándortermelők szerte az országba, hogy tavasztól őszig kint éljenek a határban, a dinnyeföld szélére épített kunyhóban, és fáradságos, egyben aprólékos munkával megtermeljék a finom sárga- [… Tovább]

Vers

Laus lecturae

Olvasmány dicsérete   Mondom a magamét, amir?l kiderül: másé; vagy mer’ a gondolatot eloroztam, enyém már, s meglehet az, hogy én ötölöm ki, a szellem enyém, másnak az olvasata: én vagyok, szót is adok – s úgy hiszi érti, tehát, [… Tovább]

Vers

Részeg kialvatlanság

  Egybecsapott görbe éjszakákon ma lesz a tegnap és a holnap. Nem szab határt időmnek a mámor, hogy bűnbánón kijózanodjak.   Csak te, ki teret mérsz s időt körém. Mert vagy. Érted kél, nyugszik a Nap. Részeg kialvatlanságom körén érkezem [… Tovább]

Vers

Táv

  Csönd. Mérhetetlen, magasztos, Csönd. Szétfolyó sikoly, Először lélegző tüdő, Megjelenő jövő.   Atyai nevelés… Fellobbanó értelem, Megtalált idő. Kölcsönvett álarc. Ellopott, meg nem értett eszmék. Odvas fog, Szerelmes szív, Fájó élet… Éltető fájdalom!!!   Elmúló jelen, Rothadó múlt, Elvesztett [… Tovább]

Vers

Ösztön-díj

Fotó: fotozz.hu (esti pesti kép)    Lassan legördülnek a redőnyök, a város már csak álmokkal határos, tíz eurós hétre nyitnak külvárosi, lepukkant kuplerájok. Sok a rúzs és kevés a fedetlen testrész, de ettől lesz merész a gyáva, műszakot cserél két [… Tovább]

Fordítás

Jevgenyij Jevtusenko: Imádság

Kérem, ne nagyon kritizálni… A legelső próbálkozásom… A kép Sárkány Sándor képzőművész Mária című festménye. *     Balogh Gézának továbbgondolásra     Megaláztatásokkal és félelemmel arra Késztetnek bennünket, hogy semmiség legyünk, Eloltják lelkeinkben az isteni fényt. Ha elfelejtjük büszkeségünk, [… Tovább]

Vers

Péterszeg

  Az ölelésre nevelgetett ága nyers akarással belenőtt a fába, még látszott, ahogy nőtt, ahogy alábújt, a kéreg fájt, majd áldón beleájult, vad igyekezet hajtotta az ágat, míg tisztes öblöt mélyített magának, a jó szándék lett apránként a veszte, míg [… Tovább]

Vers

Nárcisz (húsz év múlva)

látom a kaszinótojássárgáját a fogzománconfehér szoknya sárga garbó   fehér sál – húzódom visszaameddig lehet az árnyékomba az el?hívás   emlék-gócaihoz(kiskörút sárga-fehér a tavasz)a reggelihez narancslevet   ivott karolva mentünk a sárga Wartburghoza napfény ellen fekete szemüveg mögé bújtés beült [… Tovább]

Egyéb

Orcátlan népség!

      Én önmagammal vívom harcomat, az ellenséget nem méltatom tusakodásra.  Gyalázatosan felemelt mihaszna, el akar gáncsolni, pedig mindent nekem köszönhet! Most is én vagyok az önpecsétnök, mint akkor. Vegyük tudomásul, nem csak ő körített ostoba szólamokkal, cefet lebenyekre [… Tovább]

Mese

A furkósbot igazsága

“Volt egyszer egy obsitos katona, aki kiszolgálván a háromszor három évet, elindult haza a szeretteihez…”     Volt egyszer egy obsitos katona, aki kiszolgálván a háromszor három évet, elindult haza a szeretteihez. A közeli erd?ben kerített magának egy furkósbotot, mert [… Tovább]

Vers

Novalisnak

  Állatokat akartam ide; tekintetet, kiszolgáltatottságot, a lélek korábbi állapotát, a szeretet bármi megnyilvánulását úgy,  hogy ember meg se jelenjen, csak tárgyak, állat, mindaz,  ami jellemzésünk fontosabb része, ami hozzátétel a világhoz, amiben látszatra nem is vagyunk – akár Isten, [… Tovább]