Jagos István Róbert : Ha másképp nem megy

 

Messzi keletr?l jöttem szolgálni téged.

Magamra aggatva csillagom, keresztem.

És tudom, az emelt f?, nem mindig érdem

 gyermek mosolyú tiszta kék szemedben.

 

Ahonnan én jövök, lásd, ott fogant a hit.

Ahol a folyó még szabad a medrében.

Ám ráléptem utadra – vajon merre visz?

Járhatok-e még szívednek bús kedvébe’?

 

Így kellene tennem, ha már vándoroltam.

Hosszú útjaidon biz’ elfárad a láb.

Hiszékeny szívemet magammal sodortam,

csupán a büszke gerinc harsogja: állj!

 

Tudod, gerinc nélkül elvész minden tartás.

Földön csúszva-mászva én semmit sem érek.

Lám, ezért oly göcsörtös ez az akarvás,

ha másképp nem megy, hát utadról letérek.

 

Legutóbb szerkesztette - Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 159 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.