Csók és árulás „Jézus pedig monda néki:Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?"(Lukács evangéliuma) Egy hosszú nap után,Végre hazatértem hozzád.Lassan veszem le kabátom,Ne halljad, hogy itt vagyok.Kérdésekkel halmozol el,Én némán f?zöm ki cip?met.Odalépek halkan hozzád,És csókkal árullak el téged,Ahogy Júdás [… Tovább]
…tavaszi hangulat nyári melegben…* Az akác fehér fürjeit ringatja a szél, Méhek raja döngicsélve nektárt kutat, Harangszó csendet feloldó hangja kél. Hol vagy, kedves? hova, merre vitt utad? Szökken egy hal, víztükre meghasad, Zöld cikkanással [… Tovább]
* Aznap éjszaka szinte senki sem aludt. Na, nem csak azért, mert készültségben volt az egész bázis. Ez szinte megszokott dolog volt, hogy havonta egyszer teljes készültséget rendeltek el, és rendszerint nem alaptalanul. Meleg is volt nagyon aznap és [… Tovább]
A minket elhagyó angyalkák emlékére ohászkodjak, atyám? Milyen Isten az, aki elvette a férjemet és a fiamat? Aki most a lányomat is el akarja venni t?lem? – Megingott a hited. Én megértelek. De hidd el az Isten jó és igazságos… [… Tovább]
Egyetlen hosszúság csak a vonal, vagy elhajlik majd foszlott vége, ha végig ér, és magára talál? Nem látni annak a szemével aki azon sétál. Kerék jajgat a rossz kúton valami ottfelejtett ujjlenyomat mását ragadom a pillanattal, melyben [… Tovább]
Üres frázisok, hamis imák, tetszhalott álmok, szoros igák. Hangtalan mélység, parttalan kín, vöröslő hús, szakadó ín. Könyörgő kezek, csituló fények, Elhaló sóhajok, elgurult kincsek. Fájdalmas magány, üvöltő félelem, Dübörgő szív, oldás a lelkemen. Ernyedő kar, utolsó gondolat, elhagyva testem, keresem [… Tovább]
Fény-léptekkel keltél át a téren, alattad életr?l énekelt a k? / Nem voltál, csupán nekem fehérben/, véráramomból dezertált az id?. Jáde-pillantásod létembe metszett, láthatatlan rácsok párologtak el körülöttem – átalakult a díszlet, egy másik élet magába ölelt. Rajtunk unott bronzszobrok néztek [… Tovább]
Illúzió Ha látnám ?t,Becsuknám a szemem,Ha hallanám ?t,Befognám a fülem.Ha érezném ?t,Eltolnám a kezét,Ha kívánnám ?t,Mozdulatlan lennék. Ha fúj a szél, és es? esik,Hallom a lépteit,Ha dörög az ég, villámot szór,Hallom a gondolatait.Ha süt a nap és elvakít,Látom az ajkait,Ha [… Tovább]
Gyermekeink nem olvasnak…. Az az állandó számítógépezés… A sok átkozott játék… Ime az érem másik oldala. Karácsony. Feldíszített fa. Gyertyák. Csillagszórók. Mennyb?l az angyal. Együtt a család. Mindenki izgatottan bontogat. Az egyik "Tatié" feliratú csomagból egy [… Tovább]
…néhány perc még ?rzi szépségét… Piros, lebben?szirmok rejtik könnyez?viaszos szemét. Pipacs búcsúzik,letépték… néhány perc még?rzi szépségét.
Többen kérték emailban, hogy a a korábban feltett dal szövegét külön is tegyem fel, mert a szép zene mellett a dalszöveg önállóan is elnyerte sokak tetszését. Íme: * Bonifert Ádám: MÉG TART AZ ÚT (meghallgatom) Az időnek mindig célja [… Tovább]
Bíró István türelmetlenül nézett az órájára. A biztosítási ügynök pontosan 24 évet, 3 hónapot és 17 napot várt arra, hogy beteljesüljön a fogatlan, vén cigányasszony jövendölése. "Aranyoskám, a negyvenötödik születésnapján meg fog változni az élete", járt az összepréselt szájú [… Tovább]
* A dezertált gyalogos Perbál atya arra ébredt a hülyenevű Tündérkert otthon teraszán, hogy fázik a lába. Lenyúlt a tolószékről a lecsúszott pokrócért és kihúzta a macska alól, aki tán pár perce, hogy elaludt rajta. A kandúr sértődve elvonult, [… Tovább]
Történt egyszer, hogy az egyik kis eldugott falucska közepén álló magas pózna tetején, a gólyafészekben kopogtattak. De nem ám az ajtón, hisz a fészeknek nincs ajtaja. A gólyatojás falát kopogtatta valaki. Méghozzá belülr?l. Mivel rég kin?tte, [… Tovább]
Búzavirág szemű rongybaba elvágja a köldökzsinórt. És bebizonyosodik, hogy Moldovában is jól lehet lakni…* 10. Egyre gyakrabban került beteg a gyermekfektetőbe, sokkal könnyebb volt így naponta kétszer—négyszer injekciózni, szakszerűen táplálni és állandóan szem előtt tartani a beteget, mint [… Tovább]
Tizenhét éves voltam, amikor elkapott egy lány és én is őt. * Az iskola KISZ szervezője volt, egy szigorú szemű kommunista szépség, aki segített összeszednem magam, kihúzott az örvényből, amelyik már beszívni készült: — Ne rágódj a szegénység okain, [… Tovább]
Vadászavatás a Dunaparton – * 9. Árpád csak az előtte lépkedő Mirko hátát látta, vállán a csövével lefelé fordított vadászpuskát és a degeszre tömött oldaltáskát, ami minden lépésnél jobbra-balra imbolygott. Még sűrű éjszaka volt, éppen csak azt látta, hová [… Tovább]
A kering? Lágy zongoraszó dalolt,Kering?ztünk egy hajnalon. Leheletem érintette arcod,Szemed némán suttogott. A Hold figyelte táncunkat,Lépteid könnyedén játszottak. Vágyaink a dallamot ölelték,A távolban Chopin ballagott felénk. Egy csillagon táncoltunk,De a m?vész elragadta dalunk. Te is elrepültél, fel a Holdra,És halkan [… Tovább]
Ilyen még nem volt. S ritkán lesz…* Engedd, hogy úgy mutatkozzam, Amilyen vagyok és azt adjam, Amit akarok és amit már adtam Másoknak, mindenkinek vagy néhányatoknak, Mindegy, kinek, egynek vagy sokatoknak Engedd, hogy [… Tovább]
Itt lebegek, mint a kapuk ?rz?je abban a hülyén vicces filmben, és a kulcsok ?rét várom, hogy beletrafáljon az elkészített pontos pillanat veretes kulcslyukának baljós titkaiba! Kis hiba, nagy hiba, meghúzni kellene egy vonalat, hogy meddig tart, és akkor [… Tovább]
… szerepemet eljátszottam elfáradtam már halkan kopognak lépteim ha néha hangosabban hallod szívem nem én vagyok csak a hullámzó néma csend tátong, mikor szobám falára rámászik…
Számtalan törvény, annak paragrafusai, azok bekezdései… Elég lenne tíz is. Azt legalább mindenki értené. * Vigyázz! A kutya harap! A macska karmol, a ló rúg, a marha bőg és öklel. Vigyázz, mélyvíz, csak úszóknak. Ha nem tudsz úszni, [… Tovább]
* Valamikor, réges-régen nagyon szegények voltak az alföldön élő emberek. A sívó homok bizony nem sok megélhetést biztosított az itt élőknek. A szikes talajon sínylődő posza füvön birkákat, kecskéket lehetett csak legeltetni. [… Tovább]
Ki lakik bennem? Ki foglalt szobát? Ki bérli lelkem Koszos garzonát? Kinek kell e kopott sarok, Mibe magamat nem t?röm, Nemhogy még mást marasztalok? Ki él e tátongó ?rön Tovább, fejcsóváló konok Eszével, hiába [… Tovább]
A Vízben kiáztatott gondolatok tán bölcsebbek mint a strand füvén? Úgy nyaldos a víz, majd megfulladok, míg bárányfelh?k gy?lnek türelmem egén … A kénes illatú víz lassan kábít, s rabul ejt fürd?ruhás magányom , de a makacs kérdés t?lem [… Tovább]
A lány saját tökéletessége tudatában lépett ki az épületb?l. Aranysz?ke tincseit hátul összefogta, hiszen két edzést is végigcsinált a Sasokkal, akiknek a hírét retikülr?l-retikülre adták. Más a felénél kid?lt volna, ? azonban hetente négyszer járt hozzájuk. Keményen megdolgozott hibátlan [… Tovább]
Van, hogy túl tömörre sül össze a nehéz várakozás. Akkor az egység is csak nehezen rak maga után másik ugyanolyan egyet, és feler?södik minden ?rben feloldott, egyöntet?ség, ami hallást, látást, és tapintást idéz egyszerre egészen emberi, hétköznapi benyomásnak. Na [… Tovább]
Remeg? ujjakkal er?szakoltam ki magamból a sorokat… Jól megvoltunk az ?r meg én.Én spangliztam ott,?lámpájával játszott. Jól megvoltunk az ?r meg én.Én fent ? alant.Köztünk a gang. Jól megvoltunk az ?r meg én.Én ültem, ? állt.Én ülni fogok.?állni fog a [… Tovább]
Nagyon fontosnak tartom a mosolyt. Szeretem a humort. A szójátékokat, szóvicceket. Boncz Géza írásai mindig is kedvenceim közé tartoztak. Picit, az ? vonalát követve ajánlom ‘rádiókabarémat’ minden kedves erre téved?nek, egy igen aktuális témában. Der?s olvasást kívánok! Köszöntöm [… Tovább]
Látod? Most neked is fájnak azok az egyszer? dolgok, amiket gyermeteg játéknak tekintettél. Mélán és komoran ülsz az ágyon. Az ágyon, ami néma, titkos szerelmünk tanúja. Titkos, s mégis… büszkén mutatkozom veled az irigy és gyarló emberek [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!