A tegnap máktengere
Egymást kerget? kontrasztok héberül beszél a szél – a száradó ruhák nem értik /kísértetek feltárhatatlan Bábele/ a dekadencia nemzetközi mosdó-kiköt?jében mégis, most is ott horgonyoz a rég elköltözött, absztrakt hajó a látvány körül fekete-fehérben hullámzik a tegnap [… Tovább]
T?zhely
T?zhelybe zárt személyiségek – az emberiség ma is f?be-fába öntött mesterséges zöld idillben süti meg önmagát.
Irodalmár
szemében korok hamuvá égett feljegyzései /öltönye drótháló egy személyiség körül/ ujjaiban életrajzok remegnek s?rítve filozófus-agyak cip?je fekete b?rébe zárva nyakkend?je kéken fojt meg egy elveszett fiatalságból itt ragadt érzéseket hangszálaiból fel a fényre kárhozott költ?k hangja tör
ÉLETÃ?Å¡T
Nézd a kicsi cseresznyefát! Érett terhe földre húzza. Meghajlítja gyenge ágát. Volt id?, hogy fagy kínozta, Jéggel, hóval ága telve Ónos es? ropogtatta. Amikor már nem is várta, Nem remélte, hogy túléli, Akkor borult ? virágba. Büszkén áll, de [… Tovább]
Tündérmese a falumról
(Mirának) Azt hittem akkor én, hogy egyetlen világ ez a lankás völgy ölén, dombok tenyerén bújó, fenyvesek-ölelte táj, s e mélyzöld, büszke fák csípős gyantaillatát szívja velem az egész világ – ami nekem csupán az a néhány kicsi ház [… Tovább]
Allegória
üres búzakalász fenn hordja fejét, lenézve föld felé alázattal hajoló társát, ki magot érlel csöndben, szerényen, nem törődve azzal, a másik hogyan táncol a fényben, önelégülten… mert tele búzakalász alázattal hajol a földre míg üres búzakalász fenn hordja fejét.
Újra csak haikuk
* Szemem világa Vakká legyek, ha éltem úgy kívánja, de Te vezess akkor! Jönnek! Ajtót, lelket tár Ki a szeretet, mikor Gyermeked várod. Avarszag Kesernyés avar Illata száll most az erdőre Zivatar végén Nő [… Tovább]
5×3
Idéző “Letéptem ezt a hangaszálat” e sor hány szerelmet idéz! Tükör által még járt a motor lehajtotta a tükröt most vette észre… Rozsdafarkú csőrében fűszál kész az alapozás már magabiztos Metamorfózis Lehetnénk talán [… Tovább]
Esküvő
…volt egy karácsonyom, amib?l kiveszett a meghittség… …írok egy történetet, és a pap szájába komoly üzenettel bíró szöveget akartam adni a happy endhez. Remélem, sikerült. … ez a vers számomra is sokat jelent. Túl sokan felejtik el, mit vállaltak, mikor [… Tovább]
Kényszerképzet
* Kényszerképzet A fehér papírlap üvöltve szól rám: – Margót akarok és azonnal írj rám! Legyek fontos és vesszővel ékes, pecsétem legyen piros vagy véres! Riadt kezembe tollamat fogva írom a betűket szépen, sorban. – Mondjak is valamit! [… Tovább]
A forrás
Nem fájdítom a szívemet Ma sem mondhatok egyebet Gyönyörűbb sorokat sose láttam Földbe gyökerezett a lábam Ott a dombhajlaton Csokonai és Vajda közt félúton Úgy ölelték egymást a szavak Hely nekem sehol sem maradt Széles e világon Gondoltam lelkemből [… Tovább]
Pentagramma
Mit jelképez az ötágú csillag, amit sokan összekevernek a sátánizmus jelképével? Öt ága a pentagramnaktitkokat, csodákat rejt. Öt ága a varázslatnak Bűvös ámulatba ejt. Első ága maga az Éter, Az anyag, és ami még kell, Jelképezi a [… Tovább]
A végén
Ha már nincs értelme, a percek is lázadnak… Ha már nincs értelme,a percek is lázadnak,mosolyhoz sincs kedvea túl fáradt arcnak.Esdekl? pillantáskér hiába irgalmat,s tétova kézfogásleveg?ben marad…félúton megáll,mert rádöbben a lélek,hogy már a kér? szó isbezárt szívhez téved…itt már nem játszika [… Tovább]
Fájdalom
memento ködbe veszett városokért- kopjafa vers testünket szétszaggatta álnok szeszély mélyen pislákol dacos remény fájdalmam feljajdul ha könnyet fakaszt az enyészet ködbe vész büszke bérc múlt hínáros lápjában él minden emlék gyökerem kápolnáját lépteim makacsul tapossák visszatérnek szenvedni e földre [… Tovább]
lehelet az ablakon
… hajnali halk kopogásharmatos Napfényvarázscsendes nyújtózás lebben? függönyökmaszatos ablakoksüpped? lábnyomok lehelet az ablakon… …itt jártál tudom…
Fekete-fehér
Fekete-fehérben kattogó térben három vodka után szinte testtelenül szorítja a sz?nyeget – Szemhéja páncéllemezei mögött csak számkóddal nyitható agy-helyiségekben képzel a színeit levetk?zött magába zárult térbe újra színeket
Holdfényburok
Két halál után zöld-sárga holdfényburokban korábbi önmaga körvonalain kívül végnyugalomban hever – A tegnap rácsai közül észrevétlenül némán emelik át valami másba testét t?z-érintés? fantomkezek
Várakozás
Áll négy közönyös térszelet között /az ablaküveg a halvány lámpa az állványról lelógó félhalott növény-csontváz talán még érti is a némaság nyelvén megfogalmazott állításokat/ szemében banális könnyek kételkedés törött tegnapok zöld köde a tér zártsága megszólal [… Tovább]