Közöny

elkészült a YouTube változat is

 

 

Közöny

Kocsma falán csak firkált felirat,

mocskos pultnál a pohár csörög,

füstös félhomály, emberi szavak,

ajtóban gyermek sírva könyörög.

 

A féldeci csúszik az öntudat nő,

az emberi érzés tompul talán.

„Apuci kérlek, gyere már haza˝

piros betűkkel a kocsma falán.

 

Eriggy anyádhoz! Ki hívott téged?

De apuci kérlek, kenyérre kell!

Könny csordul az ártatlan arcon,

itt már ez senkit nem érdekel.

 

A záróra eljön, este van megint,

a hűvös szélben a józanodás.

A temető mellett vezet el útja,

kerítés mellett friss hantolás.

 

Virágot szed, asszonyának viszi,

még is csak egy hete temette el,

a sír mellett a gyermeke fekszik,

Ő is holtan —, de kit érdekel.

43látogató,2mai

Szerző George Tumpeck 305 írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem

8 Komment

  1. Drága Barátom !
    Sajnos épp kórházban voltam a megjelenéskor ( épp a sokadik elpatkolásom ügyintézése folytán ) ,
    ezért csak megkésve olvastam a versed. Olvasni és hallgatni is nagy élmény volt. Legközelebb, ha valami nagyot írsz, szólj, hogy ne az intenzíven múlassam a feles időmet éppen. 🙂
    “A záróra eljön, este van megint,
    a hűvös szélben a józanodás.”

Hagyj üzenetet