Vers

A végzet mélye

egy fantázia margójára     Kibérelted az égboltot szíved csillagképeinek, hogy látható légy, bárki vegyen feje fölé. A fiatalon született Holdak közt magad fényét körbe ragyogtatod. Ősi képek törnek kerékbe az időd ölén.   Halovány fények pislákolnak körbe a horizont [… Tovább]

Vers

(Villám)halál

    hogy meghalok ez jut eszembe néha hogy gyilkosság vagy rablótámadás vagy egyszerűen robbanás tűz vagy gáz leég a ház és benne én és minden ami voltam azelőtt könyvek függönyök bútorok a fényképek mind az iratok és elég az [… Tovább]

Vers

Gát(lás)talan

    A  monogámia  a  múltba  vész  mától   ( a  bizalommal  nem  csalom  tovább  magam )  és  viszonzatlan  hűség  hordalékából  nem  építek  újabb  gátakat,  vágytalan.    Leapadt  patak  mentén  sivár  világ  van, amely  megáradások  nélkül  épp  olyan,  mintha  arcpírokba,  [… Tovább]

Vers

Téli tavasz

Rügyet sikít a télfentről egy lyuk tátong,kitágul, szív a térmég Isten is lázong. A föld virág-vágyacédát játszik s nevet,nincsen hóruhája;– megbolondult lehet. A résen keresztül,tavaszt szül a télbe,tépi magját tövestüls havat szór a szélbe.

Hírek

Paco de Lucía (1947 – 2014)

Nemcsak a világ leghíresebb flamencogitárosa, hanem egyszerűen a világ egyik leghíresebb gitárosa volt. (Fotó: latinjazznet.com)   Paco de Lucía – Antologia (1995)     “Soha nem veszítettem el a kapcsolatomat a gyökereimmel, mert akkor magamat veszíteném el. Egyik kezemmel a [… Tovább]

Vers

MOST

  …hát akkor most!   törjük fel a csend tartalék burkát akkor is ha véres cserepek hullnak..   fázol?      halálos tenyeremben kalácsot és kandallós békességet hoztam szerelmed mákszemnyi  ígéretéért   pillants le rá! íriszedbe akkor is belelátom megkövült szerelmeid [… Tovább]

Vers

Áttetsző

lehelet     Lennék, hogy leszek-e, lehet reinkarnáció se szükséges, elég az egót humorrá oldani, és ami testnek formaldehid helyett iga, és fűvekkel kötött, elég sodort ciginek érezni   minden egyes leheleted, vagy fogtündér ördögöd mosolyán beúszni oda,  hol az ősteknős [… Tovább]

Vers

Most is…

Denise Levertov: Vesztené el ügyességét jobb kezünk c. versének margójára *   Most is  belőhetnek   bárki  konyhájába hogy  a rizsszemek a gőzölgő fazékból egyenest a szemgolyó  finom kocsonyájába ugorjanak   De a vakuláshoz már rizsszemek se kellenek mert az [… Tovább]

Egyéb

Versek Versaillesa

Csíkos szivárványsapkában őrzöm a megbolydult elmét, mint érzések tengerén a dagályt. Kábán ver a szív. A szerelem éppenséggel úgy lett megejtve mint egy pacsirta, aki csak lábujja, begye alig érintésével vár. Megtermett az álmokból igazi nő, aszkéta testén nem is [… Tovább]

Vers

Bűn

Ember, széppé tett az Isten,s te alkonyatkor cinkossá váltála sötétség előtt,hazádban, és csatádbanhagytad fölényes időd,s a kínt, mi rabláncra késztetett,mert elhagytad Istenedföldi javaidért. De jaj neked, mikor a létjátszadozva töri szétesengő álmaid,s nem lesznek vágyaid,mit gyermekidnek adnál,mert te sem leszel [… Tovább]

Vers

Kollázs ( Bpk XII. )

                      „””Nem elegendő hogy kitessék                                                      az órák ketrecben ketyegnek Föl kéne szabadulni már talán az lenne a legegyszerűbb „”””   Ejnye, mi lusta sírásók mikor készültök már el Nem tud- játok: aki másnak   „”” A megoldás [… Tovább]

Egyéb

Látókert

kép: egalo.com Gránátalmákkal dobálózom, hogy írj. Mi a búbánatos vészharangnak állsz? Otthonom korház, azt hiszed? Csakis egyszerű zsibbadás, vásárra vitt bőrrel. Minden betűd rajza madárrajok szele. Minden ránc csak nemlétező homlokzat. Űzöl, miért tolnánk el a szerelmet oda, ahol rozsdamarta [… Tovább]

Vers

…éjfolyó

    Rendetlen, gyűrött ma minden szó. Hangtalan virrasztunk a hanyagul szétdobált érzések közt.   Édesen. Mostohán. Vergődve, csóktalan. Éjmadár surran át. Felettünk. Napnyarak kócos illata, holdtelek csendzaja. Lélegzik. Bennünk.   Lakatlan templomok érnek az égig. Az ima csak halvány [… Tovább]

Vers

Aranyeső ág

… Vissza térnek e még a fecskék,amikor a tavasz lengeti újraa nyitott ablakok rojtos csipkéit? Ha lassan kiszáradnak a lábnyomainkban ringó pocsolyák, fészket hogy tapasztanak majd? Talán elfeledika házunk ereszalattirégi rejteket… Magasba nézek,fekete varjak keringenek.Hangjuk visszhangzik. A nap a széllel [… Tovább]

Vers

Aknave-tőmondatok…

  Amikor szóltam, akkor nem kellett volna És akihez szóltam,  Ahhoz nem kellett volna, Hisz egy tábornok  Ha háborút akar  Tudja, a szándék: parancs, Még ha tőmondatban szól is.   Egy fegyvergyárba álmodtam magam Ahova a távolból behallatszott, amint József [… Tovább]

Vers

AZ UTOLSÓ MENYEGZŐ

    Tomboljatok Tigris és Eufrátesz, Soroksári Duna, görbítsétek meg hullámos hátatok, mert aranyos hajókon istennőt kell most hordoznotok, ünnepi díszben, hetven korbácsütéssel és hetven trombitás farsanggal, és háromszázhatvanötször hetven mindennapi kenyérrel. Ez az utolsó áradásotok gátak és gátlások nélkül, [… Tovább]

Vers

Ne higgy a látszatnak ( Bpk VIII. )

az ajtómat mindig nyitva találod                                                        lépj be hozzám látszólag meg hallatszólag zárva van                                                              mert használok kulcsot                                                              kettőt fordítok rajta                                                              egyet oda                                                              egyet vissza                                                              hogy még a betörőket se                                                             akadályozzam a betörésben   én [… Tovább]

Vers

Látomás helyett

  Létem örökös gomolygása kegyetlen, regresszív számadás, néha csupasz-céltalanul sóvárgó magány, máskor katartikus körhintautazás. Ideig-óráig elképzelem, hogy látomás helyett valóságot tapintok s testem élő, nem félhalottként, tudatosság határán kúszva, lélegzet és mások után kapkod. Álmomban álomból riadtan eszmélve, egyedül kell [… Tovább]

Egyéb

Kalitka fűző

Ó karmikus hollók, csíptek húsomból, fogyok minden teliholdkor.   Ó, balgaság érdem, szembeszélben vágytalan szépen.   Bárhol, bármit:  gyerektekintetű a semmi.   Haiku varázs: szóbeszéddé alakul az igéző tett.

Vers

Szerkesztőmhöz

Hajnali ötkor magyar idő szerint nála vagyok, a meditációnak kellemes, lenge szellőjében. Hematit foglalat reggeli égen: ezüst, kioldott lábfeje a térből. Várakozásban üresedő sorok, láthatatlanosdit játszó betűk. Fény tintával, mosoly papíron elmondhatatlan, ha megírom is. Elengedhető csenddallam. Bent apálykor a [… Tovább]

Vers

Fekete románc

    Fák bólogatnak fehér fényben Est közeleg a messzeségben Kitárja szárnyát a sötét ismeretlen Árnyak jönnek fellegekben   Lepkék törnek fényt útjukon Néhol át látszik kulcslyukon Hidegen csípő környezet Megtéveszt a képzelet   Kaparás nyomai régi falakon Fenyegető szempár [… Tovább]

Vers

Verzió

    nevenincs pokolból ébred a nap s az éj ölében vérzik el újra hétfőket halmozok fénytelen nyűgös vasárnapokra tegnap még nyár volt maholnap negyven leszek közte zavaros amnézia azt mondják ez az ÉLET légy racionális hajolni törni elfogadni mindent [… Tovább]

Vers

Hajnal

      Párás tekintetemből elköltözött a tél, éledő szél fú tova valós álmokat. Kiszorulok, az éj peremén pásztázom a tiszta fényű égboltot. A Vénusz mindent megígér,  de messzesége örök-ős vágyakat nem olthat. Játszik a Hold a csillaggal még, s [… Tovább]

vegyes

Kóborlásaim története I.

Ducsai Zoltán Kristályvirágok földje./ fény-öböl/ c. festmény ihlette mese       Kóborlásaim története I.     Ducsai Zoltán    Kristályvirágok földje./ fény-öböl/    c. festmény ihlette mese  Már csak az utolsó pókhálófüggöny szakadozott drapériáját kellett félrevonni, és a smaragdban villózó lézerfény -kapu [… Tovább]

Mese

Csigatánc

ha két csiga indul, kedved jóra fordul.     Két csiga rázza, hogy szaporázza, hullámos lába járja, csak járja.   Pördül a kérge, házának éke, két csiga fordul, két ház kondul.   Két kicsi szarva remeg ragyogva, két kicsi szende [… Tovább]