Boér Péter Pál : Lassan minden felszárad

 

Egy picit ragyás szárú levélről alácsöppen a harmat.

Odébb kalászhoz hasonló gyom hajladozik a kora reggel szellőjétől borzoltan. A hajnali nap bokrok mögül piroslik, és a dombtetők elkékülnek. Egy keserűgomba háza alól egy bogár evickél más irányba, a nappalok étekké válásának veszedelmével szembesül megint. A kókadt, fonnyadónak látszó éjszakai alvás után széttárja levelét a papsajt, a rózsaszirmok is nyújtóznak egy nagyot. A mező sárga virágai újult egységbe tömörülnek, millió pollenszóró s bibe a szirmok közt.

Madár csap nagyot szárnyaival és elindul bogarászni. Nagyítóval sem találni szabályosabb, félig zöld levelet, mint a zsálya középtől mindkét oldalt szimmetriába hajló levele. A völgy patakja halkabban csobog, mint éjjel, pedig apró halak és fülbevalós zsiráfokra emlékeztető, csápos rohangálók verik fel a csendjét. A fűerdőben bogárösvény kanyarog, és egy sün egyenesedik ki gömbölyödéséből. Már túl jól ismeri a csapásokat, ízeltlábúék hadiútvonalait.

Egy puli vakkant, és subája alól kimászik a juhász is, bégetés tölti be az oldalt. Még fejni kell, aztán indul a nap. A tölgy ágai közül méhkas függ alá, és a pinty- és cinkefészek lakói is biztonságosabb röpködésbe fognak. Egy korhadt fa tövében apró békatócsa, az ebihalak rá sem füttyentenek a napszakváltozásra, az alga alatt tökéletes biztonságban érzik magukat. Az öreg korhadék mellett szálegyenes fák magasodnak, mintha az eget szeretnék karcolni. Lejjebb megkékült búzavirág, ki tudja hogyan tévedt oda, talán bársonyos piros szőnyegen, mint államfők a legkellemetlenebb helyre. Szél fújhatta el.

Az a harmatcsepp, ami elkezdte, még mindig gurul, épp most csöppen alá a levél végén. Egy gyík hihetetlen pontossággal lövi ki nyelvét, már meg is itta. Fut tovább, s a domb alatti tarló ismét talpreszelő.

Lassan minden felszárad, kivéve a festő ecsetét, aki nem bír betelni a hajnal kavalkádjával, és csak rója az egymásba kevert színeket.

Legutóbb szerkesztette - Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/