Nap: 2014.02.03.

    Emlékszem, sietve egy cigit keresett,tizenöt múlt éppen, de hangja már rekedt.A büfé előtt állt, mellén csüngött fia,vajon ki nemzette, arról zajlott vita. Nekem a sikoltás jutott, a sajgó kín,csak hajunk árnya volt egyforma, hollószín…Bennem alkut kötött fáradtan a [… Tovább]

    Ismét egy hegy, mit megmászni szinte lehetetlen, büntetés-e vagy kegy, hogy annyiszor itt lehettem? Csak bámultam némán, kiutakat keresve, ott talált a reggel, hol hagyott az este.   És megint itt. Itt, hol kezeimet tördelve téblábolva álltam, árnyakba [… Tovább]

( Péter Éva Erika ”Az élet könyve” c. versére ) http://blog.poet.hu/kifordultam/wilhelm-busch:-az-elet-konyve       A  szeretet  felnevelte  fák  életnedvét  létszívók  hada  pocsékolja  el  majd,  és  a  Sors  fűrészfoga  dönti  földre,  melléd  ( gyökere  többé  reménysarjat  nem  hajt ).  Történetét  évgyűrűkbe  [… Tovább]

      Mi marad a végén?Csak egy marék morzsa,és az üres gyékény,bár más keze fonja,én ülök a szélén,s én bámulok félén-ken a csillagokba.

Azt hiszem egy vers figyel engem  Valószínűleg egy hajóhídról És régóta néz   Bár az is lehet  Ha alakot ölt a  hús a vágy És szobámba libben Meztelen Majd én bámulom őt   Ám amikor – Mint a Vörös téren [… Tovább]

Engem babám, kedves babám, Elvisznek katonának, Az én szívem, jaj a szívem, Meghasad bánatában, Amíg a hazám szolgálom, Írsz é nekem levelet? Mikor visszajövök hozzád, Ölelsz még é engemet?   Erdők alján, folyók partján, Bujdosik egy katona, Teste reszket, lelke [… Tovább]

    Jaj, ne fuss szívem olyan gyors ütemben, eltévedsz az útvesztőben.   Hazug szavak, dobogod, nem tudhatod. Ó, én sem… összerakom, ezer szép emlékből lopom, ma nem fakó… holnap… ki gondol azzal…   Álmok világában élek, van ki a [… Tovább]