Emlékirat

Kirila Jankó és a többiek

„Asztalra a bankót, öcsém!”   Elzárt, elmaradott falvak vették körül a várost, abban az időben, amikor odakerültem városi járványtanász orvosnak. A rokonházasságok, és a mértéktelen italfogyasztás meghozta az eredményt. Bábahalmán — akkor 2000 lakost számlált — tömeges tífuszoltást végeztünk. Jöttek [… Tovább]

Vers

Lavór

      Egy egész fürdőszoba volt, becsültük is a vén lavórt, a hokedlin vackolt helyet, és egész nap tüsténkedett, mellette szappan-csúszka nyom a nyűtt viaszkos vászonon, volt véle néhány rossz ügyem, ott tisztult hallóra fülem, és fényült arcom és [… Tovább]

Vers

színes ködök

    ha felszállnak a színes ködökállok kóbor lelkek közötttétován mint aki nem közéjük tartozikhiába tűnt a köd semmi sem változik felszállnak a színes ködökmindenki bohócnak öltözöttnevetek rajtuk hangosanfelettem angyalszárny suhanés mellém ül egy óriáskaszáját lengető komédiás szállnak a színes [… Tovább]

Vers

Fagyos pillantásodban…

Fagyos pillantásodban ébred rám a hajnal… Szótlanul szúr lelken bogaraid sötétje. Huzatos időnk bír kinn az egyetlen zajjal… Mi beengedve várjuk, hogy szívünket tépje. Hallgatni mélyen, s látva hogy’ szorít az érzés… Tehetetlen sóhajunkat hordja szét a szél. Reszkető könnyzápor, [… Tovább]

Vers

Viszlek

Viszlek. Viszlek a hátamon téged, ki földhöz-éghez egyformán hű lett,milyen háborítatlan közöttünk a rend. Néha hátranézek,pipacsszirmon lila lepke illeg,hajnalra könnyebb leszel idebent. Viszlek.Túl a dombokon szárnyaidbetakarnak, majd átölelnek, úgyvárom, hogy szólj. Kérdezz, vagy válaszolj.Egyre magasabbra jutunk.Már régen fölém hatalmasodtál,akár a [… Tovább]