Címe:Lefolyó Szerző: Kiss-Teleki Rita



 

 

Bajosan megy le a víz,

csak bugyog a lefolyó,

a maradék NŐ belőlem –

több maroknyi hajcsomó

habosan kavarog, feketén

örvénylik a kád vizében.

Utána nyúlnék, de félek…

még belehalok a mozdulatba…

én ki nem szedem,

az ott marad, hogy valaki

majd, aki akarja ,

mondjuk te…

holnap undorral kikapard.

Most eldugult a lefolyó,

látod, az ott én voltam,

lebegve a habokban…

két maroknyi hajcsomó.



Címe:BERETTYÓ Szerző: Böröczki Mihály - Mityka



FOLYÓINK

Úgy hálózzák be földemet,
akár a testet az erek.

 

BERETTYÓ

 

Neve régből onnan ered,

hogy berekkel szegélyezett,

szülőöle Szilágy megye,

dajkálgatója Réz-hegye,

kacskaringós, áradt útja

ősi emlék, múltba fúlva,

ásott medre értő szándék,

ma is hálálja a Sárrét,

s a hóbortos víz erejét,

jó pár patak táplálja még,

midig más lett, amit hozott,

apró kavics, iszap, homok,

esése is egyre csökken,

s szelídül is közben-közben,

végül lassú kortyba fogja,

Sebes-Körös torka szomja.



Címe:Gólya Szerző: Farkas Erzsébet



Emlékezés a megölt gólyákról

 

Ha a kék égre felnézel
Csodás madár repül feletted el
Kitárja hosszú szárnyait
Szélben szállva vitorlázik
Méltóságteljes a megjelenése
Dicséretes az élete
Mindig hűséges párjához és megvédi
Utódait gondozza s tanítja repülni
A családjáért odaadná az életét
Sok ember számára lehet példakép
Messze hangzik a kelepelésük

Így történik az üdvözlésük