Abszurd

Lomtalanítás

Szekrényemben polcok, lehetetlen helyek, valószínűtlen tárgyai. Lomtalanítás. Nini, te hogy kerülsz ide? Nem is olyan régen, még azt mondtad, örökké, és hogy lesznek még csodálatos napjaink. Meg kellett volna őriznem téged, valahol a fő helyen, de elkopott a lehetőség, mára [… Tovább]

Abszurd

Majdnem népdal

Kép: Emil Kovács Lajos – Cselédház Majdnem népdal Esik eső, szél rongyolja vállamat,hosszú úton elfeledtem babámat,vándorbotom szorongatja a kezem,felhők könnyét tenyeremben elrejtem. Faluszéli kicsi házban nagy a csend,babámmal a szerelem is messze ment,fáradt léptem keresztúthoz érkezett,hátra hagyott egy nyomorult életet. [… Tovább]

Abszurd

Kotlós a fejen

  A kotlósok, előrelátásból mindig a legmegfelelőbb helyet választják költésre, ami általában gazdaasszonyuk készítette költőhely, valahol a konyha sarkában, egy félkosárnyi szalmában. A kivételek pedig erősítik a szabályt, emlékszem, amikor szomszédasszonyunk mesélte, hogy három kiscsibével kotkodácsolt elő a bő hónapja [… Tovább]

Abszurd

Tiszaparti

Állunk a Tiszánál.  Mellőled költözöm parti fákba,  kő-mellvédbe,  a folyó lusta hullámaiba.  Lombok áttetsző zöldjéből  ragyogok feléd.  Ágaim közt búvó madarak  trillájával hívlak.  Simogat kavics-néma csend. Hűs szellő szökik szoknyád alá,  felkacagsz.  Arcod ilyenkor elragadó!  A nap verejték-aranyat fakaszt nyakadon: [… Tovább]

Abszurd

Otthon

Vonatról, buszról leszállunk,  kéz a kézben megyünk  a házamig.  A köszönés mögött lapulókat szemeik pontosan
 mutatják. Kattan a zár, kitárom az ajtót  gyermekkoromig.  Belépsz, készülsz átöltözni. Látom a gyermeket,  aki voltál — mondod. Elhiszem, a szoba belakható lett újra,  nem [… Tovább]

Abszurd

Kilátó

  Két barát idegen városba vetődött. A menetrendek összevisszasága miatt ott kellett tölteniük egy fél napot, csatlakozás ugyanis tizenkét órával később volt. Előbb ténferegtek az állomáson belül, nem érezték magukat különösebben fáradtnak, ezért sétára indultak. Egészen érdekesnek találtak a várost, [… Tovább]

Abszurd

Csak pozitívan! – 4/4

Kétfelvonásos abszurd *  Emese (lép be, jó hangosan) Jó reggelt! Tibor és Yvette zavartan szétrebbennek.   Tibor (nagy zavarban) Hát akkor én… (felkap egy neszesszert) Megyek, megborotválkozom. (kimegy)   Emese az asztalra borulva zokog.   Yvette (odamegy hozzá, megsimogatja a vállát) Mi bajő Emese (elrántja [… Tovább]

Abszurd

Csak pozitívan! – 3/4

Kétfelvonásos abszurd * Második felvonás A Színhely ugyanaz, közben eltelt pár nap. A színen Yvette van, csípőre tett kézzel szemléli a falakon a képeket; mindenütt nevető emberek, szép virágok, pompás madarak.   Péter (jön be) Helló, tisztaság királynője! (körbenéz, megtorpan) Hát ez [… Tovább]

Abszurd

Csak pozitívan! – 2/4

Kétfelvonásos abszurd * Tibor (Yvette-hez) Csak nem előléptettékő Yvette (csúfolódva) Csak nem! Tibor Jól van, na! Bocsánat! Yvette (békülékenyen) Azt mondta a főnök, hogy le ne vegyem a szemem a faxról, amíg nem szerez ide valakit! Tibor Meddigő Yvette Gondolom, amíg fennáll a rendkívüliség! Tibor Minket meg [… Tovább]

Abszurd

Csak pozitívan! – 1/4

Kétfelvonásos abszurd *   Első felvonás   Színhely: Egy televízió hírszerkesztői szobája két íróasztallal, az egyik oldalán Belföldi hírek, a másikén Nemzetközi hírek tábla, az asztalokon számítógépek, tőlük kicsit elkülönülve egy harmadik asztalon a fax, oldalt italautomata, a nézőtérrel szembeni falon [… Tovább]