Hónap: 2018 október

Vers

Csendölelő

2018.10.31. Bakos Erika 14

Temetőcsend ölel körbe,könnyeket hullajt ez a nap,a múlt él, csírája összetörteszívem – időnként kifakad. Csipked a novemberi szél,kabátba bújtat szomorún,a gyász ilyenkor napokig kísér,kezemben apró koszorúm. “A gyertyák csonkig égnek.”Érzem, hogy fogod a vállamat,még nehezek a nélküled-éjek– tépkedem angyalszárnyamat.   [… Tovább]

Hírek

Rekviemek halottainkért

2018.10.31. H.Pulai Éva 14

Alkonybibor; sötétlő cipruságon / a nyugvó nap mosolygó fénye reszket… / Valaki jön, mély gyászban, haloványon, / és néz, csak néz, néz egy ledőlt keresztet. (Kosztolányi Dezső: A temetőben)     Mészöly Dezső: Halottak hatalma   Hogy tudnak ütni a [… Tovább]

Vers

Nem sejtettem

2018.10.30. Gősi Vali 16

Ültünk az estben, mély, sűrű csendben búcsúzott éppen lopva a nyár. Szelíden kutató szemmel nézett hosszan az égre, s vissza rám anyám.   Kezét szorosan ölébe zárta, és átmelegített a gondolat: megpihent végre, végre, a drága, micsoda ritka, boldog pillanat…! [… Tovább]

Vers

Nyírfa sirató

2018.10.30. Koosán Ildikó 12

  Nyírfa sirató               Koosán Ildikó     Aranyba öltözve tudja, elhiszem, az őszi pompa csupán átmenet, megaranyozza az ég-kék hátteret tikkasztó nyár után, aztán elpihen   hű alattvalóm, királya a kertnek; sovány árnyéka itt-ott még befed haldokló virágot, [… Tovább]

Elbeszélés

Detektívszobában

2018.10.29. Tasev Norbert 0

kortárs, próza, kispróza, elbeszélés, novella                                               DETEKTÍVSZOBÁBAN     Az embernek mindig is olyan érzése támad, hogy amikor különösen egy magánnyomozó irodájában jár, ahol szinte öntudatatlanul is mindent belep valami mesterkélt, és hivatásos szag, akkor lehetőleg aprókat, és hajszálvékonyat szükséges [… Tovább]

Vers

A LÉNYEG AZ UTOLSÓ SORBAN

2018.10.29. Pilla S.M 4

    Elsőkét fog. Kezdetben fehérek. Később sárgák. Majd  mindkettő lukkal,  majd az egyiket, a másik tartja…  végül egy fogó, aztán egy tompa,  szabálytalan puff.  Kuka. A főorvosi szék mellett balra… Fontos ez? Mi az eleje majd a vége ennek [… Tovább]

Vers

Dél körül

2018.10.29. dudás sándor 6

  Egy könnyű, közeli séta a Zagyva-partján, ma dél  körül némi vágyakozást  keltett bennem. Mesélt a lehetőségekről, amik várnak rám, első sorban  a folyókanyar fái nyújtotta őszi színek,  esetleg egy festmény téma. Levegőzés a szabadban, némi helyismerettel fűszerezve,  s legyen [… Tovább]

Mese

Kaméleon, Csak tarts ki

2018.10.28. Farkas Erzsébet 2

Mese Ott van az én otthonom hol a patak zúgása töri meg a csendet, dús lombú fák az égig érnek. Afa ágán testvéreimmel együtt várjuk a megfelelő időt, hogy kitörve a tojásokból megismerjüka körülöttünk lévő csodálatos világot. Kaméleon szüleink is [… Tovább]

Vers

Őszvég

2018.10.28. Koosán Ildikó 10

saját fotó                                                                    Őszvég                Koosán Ildikó    Az erdő balján még napozik a táj, meztelen fény jár íves hajlatán, domborulatán; friss szántáson egy csapat madár, rejtett üregben pocok hasal, megmaradni ki így, ki úgy akar; én tétovázom [… Tovább]

Vers

MEDÁLIÁK

2018.10.28. dudás sándor 6

  Hűs köldökömön kevés levegő, Több nem is lenne elképzelhető, Szememmel szemez s mert bölcs és okos, Rám bíz napot, holdat, csillagot. & Folyókon keresztül tengerig ér, Ragyog a habja, tükröket becéz, Gerendán verve denevértanyát, Fejjel-le bírja mind az éjszakát. [… Tovább]

Elbeszélés

A vadgesztenyegyűjtögető

2018.10.28. Tasev Norbert 1

Kora reggel ébred, s az a megingathatatlan, kissé csenevész, de teljes mértékben törvényerőre emelt gondolata támadt, hogy ma jött el az ideje annak, hogy hevenyészetten gyakorolt üzleti érzékét egy kicsit, talán önmaga előtt is megcsillogtassa.             Különben is, már több [… Tovább]

Vers

A pince

2018.10.28. Maretics Erika 12

  Hároméves, mikor testet ölt benne a félelem. A pince, mert az sötét és nyirkos, mint apa keze, mikor úgy ér hozzá éjjel. Arca kavargó massza, szája mély üreg. Félni kell. Kis karja tehetetlen kaszál a sűrű rettegésben, anya sem [… Tovább]

Vers

Fényes ösvény

2018.10.27. Ötvös Németh Edit 0

fotó: Erdős Laci kép címe: Fényes ösvény     Homály erdő rejtekében vándorúton járt a fény, harmatgyöngyöt kortyolt halkan, sugarait ittam én,   rejtett féltett nyalábjait összeszedte csokorba, nem adta ő a sötétnek lehullani a porba.         [… Tovább]

Vers

Perpetuum mobile

2018.10.27. Koosán Ildikó 4

Saját fotó: Szicilia, Vulcano Perpetuum mobile               Koosán Ildikó     Kékségspirál dúsult fel a térben, a víz és égbolt ölelkezett, messzire nyújtózó látvány a fényben; S mikor az alkony megérkezett a vízfelszín kifúlva adta át magát a csöndnek, [… Tovább]

Vers

Tan-költemény

2018.10.27. Tasev Norbert 0

kortárs, líra, költészet, szabadvers, vers, prózavers TAN-KÖLTEMÉNY   Anyagi függetlenséget akartunk mindig is, még mások kárán szándékosan átgázoltunk! Senki sem lehetett eléggé őszinte beismerni elhibázott vétkét! Sorra jöttek fojtogató béklyóival gyanúsítható kétkedések! Gyanakodás nélkül már senki sem lehet eléggé makulátlan?! [… Tovább]

Vers

Álomlopó

2018.10.26. Vaskó Ági 8

  Őszi Nap csókolt az ágra,sárarany hízott a fákra.Álmukon megfolyt a festék,hulló levélbe rejtették. Holttegnap rőt avarágyon,szemfedél szívdobbanáson,ráfeszült dér- szőtte csipke,álmodat túlpartra vitte.      

Elbeszélés

Önzetlen odaadás

2018.10.25. Tasev Norbert 1

kortárs, epika, kispróza, próza, novella, elbeszélés ÖNZETLEN ODAADÁS Amíg életben volt jóságos ura ketten éltek harmóniaszintű egyet-értében a tágas házban, amit valamikor a férje szülei építettek. Mégcsak apróbb, bagatell szóváltás sem történt soha közöttük. Rutkó úr reggel ágyba vitte a [… Tovább]

Vers

Őszi séta

2018.10.24. dudás sándor 14

  Arany, sárga és sokbarnás körök: színekbe rajzolja magát annyi fa. Feltör valahonnan a föld alól a foghatatlan kincsek dallama.   A csönd ma olyan bágyadt-tétova, értelem vesztett némaságba vont. Léptem alatt kéjes vetkőztetés avarhangú fájdalma sikolt.

Vers

ÜNNEPEK

2018.10.23. Szilágyi Erzsébet 10

  lázadó ifjak rohannak a halálba vér és gyász marad ez volt ötvenhat ez volt negyvennyolcban is vesztesek népe évente egyszer újra magyarázhatjuk ki miért hibás                    

Karcolat

Nemrég

2018.10.23. Sonkoly Éva 15

    Nem minden év őszi hónapjainak időjárása olyan indián léptű, sóhajú, mint az idei. Nemrég a közeli parkban lányomra vártam, s közben valakinek – ki évek óta fontos az életemben – lépteit figyeltem.   Korán jön az alkonyat, így [… Tovább]

Elbeszélés

Kisasszonyok /13. befejező rész

2018.10.23. Győri Irén 8

A nagy augusztusi vihar     Gyönyörű augusztus köszöntött abban az évben az Alföld e gyönyörű szegletében a dolgos emberekre, és a meghitt, majdnem lapos tájra. Flóra, Borbálával a még kellemes reggeli levegőben napi sétájukat tették meg, amikor Borbála megjegyezte. [… Tovább]

Vers

ISKOLÁSKA

2018.10.23. Böröczki Mihály - Mityka 4

    Gyerek voltam, tűrtem a klott-gatyát, ötvenhatot falumban fúltam át, s mint kotlós, aki más fészkére ül, egy jó hetet tanultunk németül.   Az iskola rögvest haptákba állt, a régi eltűnt, új eszmét talált, s nem magyarázta senki emberül, [… Tovább]

Elbeszélés

Két defekt

2018.10.23. Tasev Norbert 0

kortárs, epika, kispróza, próza, elbeszélés, novella                                                          KÉT DEFEKT     Annamari lekapta a fogasról a sálját, mert erősen havazott, és nem szerette volna, ha hamar kimelegszik. Kabátját maga után repítette. – Azt hiszem megtaláltam az Igazit! – mert így [… Tovább]