Nagygyörgy Erzsébet : Hallod?

Hallod a fenyves bús susogását?

Gyantakönnyeket hullajt a nyárért.

Itt jön az ősz, rőt fodrokon úszva,

s csalfa szemében a lét tüze ég.


Hallod a szívem hogy dobog érted?

Izzik az éjszaka, lüktet a vágy.

Halkul a zsongás kinn a mezőkön,

lebben az álom, pilled a csend már.


Angyali ének leng a vidéken,

forrad a seb ma az ég szövetén.

Hallod az alvók mély szuszogását?

Alszik a boglya, alszik a nyár is.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:01 :: Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 166 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet