vegyes

Fázik a május, didereg fa, virág, madársereg, hűvös szél liheg nyakába, havas eső a takarója, sötét felhők hengergőznek, a völgy fölé elheverednek, szilvafa fátyla megremeg, ott rejtőzik a langymeleg.

           .      M. Laurens alias ifj. Lőrincz Miklós             A TRAFIKBAN              (Kabaré – villámtréfa) Megszólal az ajtócsengő és egy vevő érkezik a nemrég megnyitott Nemzeti Trafikba. Az eladó széles mosollyal az arcán [… Tovább]

. M. Laurens alias ifj. Lőrincz Miklós A TRAFIKBAN ( Kabaré – villámtréfa) Megszólal az ajtócsengő és egy vevő érkezik a nemrég megnyitott Nemzeti Trafikba.Az eladó széles mosollyal az arcán köszönti. Eladó: Jónapot kívánok kedves vásárló, mivel szolgálhatok?Vevő: Hát nem is [… Tovább]

  M. Laurens Ó TE TEST…    Ó te test, te test, mivé lettél már most! Miféle fényre vágyott hiú álmod? Mostanra: nyögve hurcollak magammal, Mint holt angyalt, a hasztalan malaszttal. Ám olykor este, az éji magányon, Mikor önmagadra hagylak, [… Tovább]

  Már annyi mindent elfelejtek, akár a domboldal, úgy lejtek, s az agyam lassú sejtkarambol, ahogyan kicsúszok magamból.   Lehet, hogy van, mit régtől rejtek, s öreg memóriám a rejtek, ahol a  végtelen darabból, pár milliárd a múltba landol.   [… Tovább]

  CSEPPNYI KÖNNY SEM A költő ült, tollába száradt a tinta,mi benne volt, már régen kiírta,s most üres fejjel s tollal bambul,hunyorog, s arcán mosoly lanyhul,szerelemét száz éve, hogy feledte,most sajgó derékfájás van helyette… A költő ült, csalfa múzsáját várva,elméjét [… Tovább]

M. Laurens ŐSZI LEVELEK    Ugyan hová lett a fákról a temérdek zöld levél? S hová lesz majd susogásuk, ha mindegyikük földet ér? Elbúcsúznak ágaiktól, s int a sok elsárgult levél; mily sok szín és mennyi forma, mit fest az [… Tovább]

    M. Laurens TAPASZTALAT Lauka Gusztáv (1818-1902) nyomán Kussolj a sarokban szépen, Hajtsd le fejed s csókolj kezet. Légy elvtelen megalkuvó: S vezér lehetsz birkák felett. Ámde ha szót emelsz netán, Vagy a gyengébb pártjára állsz, Hamar találkozol azzal: [… Tovább]

KONYHAKERTI NÖVÉNYEK (Te ülteted, te kapálod, a termését okkal várod, s törődésed, munkád során, kisarjad a kezed nyomán.) … KRUMPLI Eheted sütve, főve is, reszelve sem lesz dundi, a húsfélék bősz nője is, és nem lehet megunni, sütők szerelme, vén [… Tovább]

(Vonul-tolul egész tömény csapatban a fűszernövény, földből szökken föl az égig, ízek, s illatok kísérik.)   Zölderésző szíve mellett sok-sok étel vall szerelmet, olyan dús a kedve, mint a kapros-túrós palacsinta, simogató, szűz erejét imádja a tökfőzelék, minden porcikája lángol [… Tovább]

(Vonul-tolul egész tömény csapatban a fűszernövény, földből szökken föl az égig, ízek, s illatok kísérik.)             Kesernyésen csípős ízű növény, sok levél nő szerte-szárú tövén, aromája üdén jellegzetes, kedveli a húsféle, s a leves, más [… Tovább]

Abdul Anwari mindent magára vállal. Vagy tán túl sok mindent? Egy különös SMS   Angélique és férje, Wattana leszálltak a Nuku’alofa-i reptéren, Tongatapu szigetén. Miközben a férfi a csomagjaikat várta, az asszonyka bekapcsolta a telefonját. Azonnal üzenetet jelzett. Üdvözölnek Tongán… [… Tovább]

kortárs, líra, költészet, költemény, szabadvers, prózavers     TARKÓN-LŐTT HITEGETÉS Előbb szervesen kikezdhető maradvány nőtt csendesen a hallgatáson, míg végül a bőbeszédű szószártyár is hitvány-alamuszi némaságra ítéltetett! csupán csak utána kóstolhatta mérgezett ízét mindennapi trágár-szelng nyelveknek! Hamar megtelt majd felvérzett [… Tovább]

kortárs, epika, próza, elbeszélés, novella FURCSA ÁLLAPOTOK     Alighogy megszületett hosszú végesttelenek ható négyórás kemény, és túlságosan is fejfájásokat és migrénes elváltozásokat eredményező vajúdás után, és az orvos nagy nehézen elvágta a fölsebzett, és éppen ezért túltengő köldökzsinórt a [… Tovább]

Az élet rejteke a mag, belőle lélegzet fakad.       Mondják Kolumbusz és kereskedői igyekvőztek, hogy haza tudjon nőni, a neve furcsa, talán szerb, vagy horvát, itt hangzatát a vend nyelvbe sorolják, de annyiféle népség hazahúzza, lett tengeri, vagy [… Tovább]

kortárs, líra, költészet, költemény, prózavers, szabadvers     KORCSOSULT KORKÉP Brutálisan exibicionista, neo-felszínes, cyber-korszak! Benső végtelen kérdésekben az ember is már süllyedő multikulturális befogadó-gép lett; információkat oszt meg, fogad be s már az előbeszédes, unalomig ismerhető ,,hogy vagyok?” – is [… Tovább]

kortárs, epika, próza, elbeszélés, novella Kedves Norbert! A Füvészkertre emlékeztető, de igencsak elfajult és túlburjánzó történetet érdemes volna átgondolni, újra fogalmazni. A jó író szemével megtalálod, mi benne a sok felesleges szószaporítás. Ha nem, akkor nincs mit mondanom, sajnálom.   [… Tovább]

kortárs, líra, költészet, költemény, prózavers, szabadvers       VISSZA-ÚT Jelmezek nélküliek már a lecsupaszított, monológok: csupasz börtön-ketrec már matracok nélkül! Csalóka képzetté válik már az ócska legenda! Illanó valósággá válik a megbabonázott igézet: őzike-csillagokban bújócskázó könnycsepp! – Bomlott Alkonyok [… Tovább]

kortárs, epika, elbeszélés, novella, próza                                       KÜLÖNLEGES SZERENÁD                                 (Egy elképzelt randevú története)     A hallgató valamivel már éjfél után inkognitóban próbálta saját magát becsempészni a Dózsa György úti Kollégium épületegyüttesének valamelyikébe, hogy elképzelt ,,álmai hölgyének” mint egy nagyon [… Tovább]

kortárs, líra, költészet, költemény, szabadvers, prózavers     LÉT-MÉLYSÉGEK Az embertelenség off-line állapota következik! Arcpirító szégyenkezések ostoba korszaka régen lejárt! Minden igéző egzotikussággal fűszerezett tekintet mélyén csábító haszonlesés kíváncsiskodik éberen! Celebesült retinákat vastag hályog fedi immár: A látványos jótékonykodás csupán [… Tovább]

    Éjszaka van, a vonat suhan, alszik a táj sötétje, bár takarja a házakat, az állomások fényibe sok, furcsa árnyék lép be, s becsomagolva lomha lépteit, a vonatzaj vak álmokból merít, új képeket az aluvó egészre.   A fekete [… Tovább]

fotó: Máté László Csókolja a fának gyöngye,víznek sármos mosolyát,alacsonyra hajolt kedvesuvickolja zálogát. Árnyék csusszan habok helyett,lucsok mossa lábnyomát,folyómederben megreked,mindörökre megbocsát. —————— Hű, de agyon van ragozva! A macska fel van mászva a fára. Olyan gazdag ez a nyelv, voltaképpen kis [… Tovább]

kortárs, epika, próza, novella, elbeszélés KÜLÖNÖS EMIGRÁCIÓ      (Apai nagyanyámnak sok szeretettel)                  A Bajcsy Kórházban mindösszesen csak két beteg feküdt, egy amolyan ízig-vérig kimustrált kórteremben: amit lehet, hogy pusztán csak a ,,magánbetegek” számára, vagy különlegesen fontos, és foglalkoztatott [… Tovább]

ÁLOMSÁG     Egy kicsit kurtán kicsorbult a nyár, eső zuhog, a szél füvet kaszál, s a dúsra duzzadt zöld közül kinő, a hámjait szétszaggató idő, most torkon szorít az is, ami tág, mint öreg bohém, züllik a világ, keringölőzőn [… Tovább]

kortárs, líra, költészet, költemény, prózavers, szabadvers VISSZA-NEM-HALLGATHATÓ CSENDEK Jó volna már belefáradottan Idők táguló háta mögül éberen csak figyelni a szösszenő rezdülések neszeit! Aggódó féltéseim Sziszifusz-pufók arcomra méltán kiültek! Idő-törmelék megidézi a múltakat akkor is ha szándékkal menekültünk a szökött [… Tovább]

Vajon hová bújhatott a Nap,  vagy talán egy felhő nyelte el?  Látod? Ott fent az a nagy darab  fénylő arccal most is nyeldekel. Igen, biztos ő ehette meg.  A hasa is fáj, azért zokog,  csupa könny a föld, jaj, mit [… Tovább]

Csillagcsücsök szemedben, nézd, az élet elrebben. Télre tavasz, nyárra ősz, még néhány év és felnősz. Hópihe ül hajadon, te megölelsz, én hagyom. Március lett, rügyezik, nevetgélünk reggelig. Jeges ital egy bárban, magad látod egy lányban. Falevelet hord a szél, mintha [… Tovább]