M. Laurens Szerző
Vezetéknév
M.
Keresztnév
Laurens
Ország
Hungary
2 nap 7 komment

Vár rád az erdő,
toporog a suhogás,
csücsül a szellő,
a napfény is likat ás.

Likban piciny árnyék,
csendben kuksolva vár,
elpilled a meleg is,
szundikál a nyár.

 

Budatétény, 2012-2020.

6 nap 3 komment

Csak kacat voltam teremtőm kezében,
Néhanap babrált rajtam, javítgatott,
Kis fényt keresett bennem a setétben,
Aztán mégis feladta és eldobott.

Csak kacat voltam teremtőm kezében,
Most a sarokban sorstársakkal vagyok,
Együtt keressük a fényt a setétben,
S együtt álmodunk: sok kacatcsillagot.

 

Budatétény, 2020. március 25.

4 hét 1 Komment

Napok végén, álmatag kullogva
Vonulnak el kis lakom előtt.
Színtelen, arctalan bandukolnak,

s nem láthatnak a redőny mögött.

 

Nem látják, hogy lélek jár a réten,
És feljöttek már a csillagok,
Nem értik, hogy virágzanak a fák,
És fénybe borultak ablakok.

 

Nap mint nap jönnek, sűrű sorokban,
Hívja őket mennyország vagy pokol,
S mit el nem tudnak másnak mondani:
Szemük helyén, csak a bánat honol.

1 hónap 1 Komment

A sorsunkat fillérekért eladták,
Bundájából is kilopták a medvét,
A humánumot röhögve gúnyolták,
Így vették el végleg teremtőnk kedvét.

És pénztárcáktól dagad a büszkeség,
A vagyon, akárcsak egy védőburok,
Átkozott tégláiból sosem elég:
Én, a nyomorult csak ingyen koldulok.

Pár kartondoboz jut este ágy helyett,
S ítélkeznek nyomorult sorsunk felett.
Mondják, hogy “fajtánk” amúgy is kivesző.

S néha belénk rúg pár arra siető.
Szemében ott a nem titkolt megvetés.
Tán le is köpne: ha nyála nem lenne kevés.

Budatétény, 2020. március 20.- június 1.

1 hónap 3 komment

A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.

Itt nem hallgat meg senki senkit,
A hang kerüli a füleket,
Hogy ki, kinek lehet kutyája,
Azt olykor sejteni sem lehet.

Az agyak bezárultak már rég,
A gondolkodás gyanús tünet,
S ki ilyesmire vetemedne,
Az maga alatt szít csak tüzet.

Itt az Úr is csak bűnbak lehet,
Hol a pokolnak áll a világ,
Hol a szeretet koldulni jár,
Ott nem segítenek az imák.

S pártoskodásból nőnek falak,
Előítéletből ablakok,
És ki a gyűlölet földjén él,
Az megszokta már a vérszagot.

A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.

Budatétény, 2020. július 18.

1 év 2 komment

M. Laurens

BÉKA KURUTTY

Két öregedő béka, a parti sásban ülve,
egymásra licitálva, jó-sorsát csepülte.
– Látja szomszéd mára ki se látszik fenekünk.
Szemétbe süllyedt ez a világ: úgy kell nekünk.

A szomszédék lánya, ki a legyet bekapta,
időjós volt, s a létra megingott alatta.
Kirúgták szegénykét a befőttes üvegből,
és hajléktalanná vált, ebi-gyerekestől.

– Ahogy mondja szomszéd, mi hiába brekegünk.
Ha kiszárad a tó, porzani fog alfelünk.
S kit érdekel, az Égi-Béka segge alatt,
ha jó kis mocsarunkból, még tócsa sem marad.

A békebeli békalencse sem a régi,
s a békanyál is csak a múltunkat idézi.
Sok fiatal varangy, azt se tudja mi a jó,
egész éjjel lustán fetrengenek, mint a ló.

– Ja! A békakórusban fel sem lépnek soha,
a rap-et nyomatja sok brekegő ostoba.
Nem csoda, ha azt írja a mai gólyahír,
hogy már békacombra sem fussa a légypapír.

S máig kuruttyolna a két vén levelibéka,
ha nem lett volna mind a két bölcs tudor,
a tudatlan kölyök-gólyák martaléka.

Budatétény, 2019. június 30.

1 év Nincs Komment

Ma egy olyan világ vesz körül,
ahol gyanús kinek lelke szép.
Ki tehetséges az titkolja,
s gáncsoskodók elől félre lép.

A tiszta lélek inzultus lett,
a tehetség, mára árulás.
Az önálló gondolat pedig,
hasztalan szócséplő számítás.

E világban immár Ők jönnek:
kiknek a lelke setét és rút,
elvtelen tehetségtelenek
nyerik meg végül, e háborút.

S szemétre vetik majd a szépet,
ócsárolják a tehetséget,
és megfojtják majd azt is, kinek
hite lehetne: maradék véred.


Budatétény 2019. május 18-25.
(Márai Sándor inspirációja nyomán.)

1 év Nincs Komment

Ma egy olyan világ vesz körül,

ahol gyanús kinek lelke szép.

Ki tehetséges az titkolja, 

s gáncsoskodók elől félre lép.

 

A tiszta lélek inzultus lett,

a tehetség, mára árulás.

Az önálló gondolat pedig,

hasztalan szócséplő számítás.

 

E világban immár Ők jönnek:

kiknek a lelke setét és rút,

elvtelen tehetségtelenek

nyerik meg végül, e háborút.

 

S szemétre vetik majd a szépet,

ócsárolják a tehetséget,

és megfojtják majd azt is, kinek

hite lehetne: maradék véred.

 

Budatétény 2019. május 18-25.

(Márai Sándor inspirációja nyomán.)

1 év 2 komment

M. Laurens

HOMOKVÁR

Játszottunk mi papás-mamást,

nem ismertük még a blamázst,

homokvárat építettünk:

és még önzetlen szerettünk.

Nem törtük a fejünk rajta,

ugyan ki a magunkfajta,

homok pogácsákat ettünk:

és még mindenkit szerettünk.

Kinevettek kamasz csajok,

hogy még csak fiúcska vagyok.

S homokvárunk eltemettük:

felnőttünk, és mást szerettünk.

Már nem játszunk papás-mamást,

megismertük rég a blamázst,

gyermek létünk elfeledtük:

oly régóta nem szerettünk…

Budatétény 2019. április 27.

 

1 év 3 komment

EGY KISEMBER TRAGÉDIÁJA

(sokadik ének)

 

AZ ÚR:

Te ember! Csak hallgatsz és állsz,

Dicséretemre szavakat nem találsz?

Vagy nem tetszik a gép, mit alkoték?

Nem tetszik a szabadság vagy a fék?

 

A KISEMBER:

Ugyan már! Mire ez az egész teremtés?

Dicséretedre alkottál egy gépet… És?

Ezzel játszol majd minduntalan?

Egy aggastyánnak a gyermekszív hasztalan.

Gyúrtál magadnak sárból bábokat,

hogy utánozzák a mindenható bölcset.

Hová lett belőlük a szikra, az isteni értelem?

Kár volt az idődet gyúrásukkal töltsed.

 

AZ ÚR:

Mit nem mondasz te arcátlan Ember,

téged is én alkottalak e két kezemmel!

Csak köszönet illetne meg, s nem bírálat. 

Tiszteld bennem Teremtőd s bírádat.

 

A KISEMBER:

Mindig elsőnek lenni mindenekfelett!?

E függés, mint látom, életelv neked.

S ezt gyúrtad belé silány bábjaidba,

ezt mantrázzák esténként álmaikba’.

Ám mivel mindenik első nem lehet,

rájuk szabadítottad ezzel a gyűlöletet.

S most naponta egymást eszik, rágják,

untalan szítják a harag tüzét, a máglyát.

Hazug törtetésük felemészti e földet,

a gazdag hízik, a szegény pedig görnyed.

Ha csak ilyen áron működik a géped,

nemjár e teremtésért semmilyen dícséret!

 

AZ ÚR:

Ember, te Ember!

Elhagynál hát ezért engem?

Lássuk csak, önmagad mennyit érsz,

ha már a teremtődtől se félsz.

 

ÉGI KAR:
„Ah, sírjatok testvéri könnyeket, 
Győz a hazugság – a föld elveszett. – „

 

Budatétény 2019. április. 10.

Az idézett rész Madách Imre: Az Ember Tragédiája című művéből való.

M. Laurens Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.