Naplók

Ifjúságom legszebb emléke te vagy, két keréken suhanó boldogság! Szorítva öleltelek, nem éreztem, egyszer el kell engedjük egymást! Gyönyörű mese, mely egykor valóság volt, emlékképek sora, könnycseppé szelídült. Megérinti lelkem, csendesen, fájón, hisz az első szerelem a sírig kísér!

A piciny valóságban mondd, hol a helyed? Nem tudod, hogy hol keresd, ki és mi ő. Ha lenézel, megleled a fűben, bogárt találva fákon, bokrokon, a levélben, és ott van, ha rád nézek, egymás szemében. Ő nem szép, olyan, mint [… Tovább]

Nem láttam tengert, sem sivatagot, sem magasba nyúló hegyeket. Lankás dombok erdeit járom. Gomba, elsuhanó őzsuta, vaddisznó dagonya, erdei virágok a látványosságok. Az erdő harapható levegője szétáramlik roncsolt tüdőmben. Suhogó fák, félhomály sejtelmei, bekandikáló fénynyaláb aranya, semmihez sem fogható víg [… Tovább]

Meggyűlölte a férjét. Az hétről hétre részegre itta magát. Ilyenkor magatehetetlen volt, bevizelt, összehányt mindent. Az asszony szó nélkül, de undorodva feltörölte, eltüntette az árulkodó nyomokat. Többször készült elhagyni a férjét, de belátta, hogy nem tudja eltartani magát, a fizetése [… Tovább]

Sohasem tudta igazán megérteni, sem pedig elfogadni, hogy miért mindig ő volt minden szituációban az ún. feketebárány? Miért állandóan őt bántották, alázták, verték, vagy kedvtelésből rugdosták össze a nagy általánosságban azok az antiszociális, vagy pszichológiailag súlyosan degenerált idióta kamaszok, akikkel [… Tovább]

Lassan több a halottam, mint az élő ismerősöm. Elég lesújtó gondolat. Szomorúság lengi át az életem, és ez, tudom, nem jól van így. Tulajdonképpen örülnöm kellene: vannak okos, felnőtt gyermekeim, kedves unokáim, és pár rokon. Van munkám, ahol ráadásul szeretek [… Tovább]

Én Istenem, jó Istenem, egy percet kérek, adjál nekem! Hallgasd az imát, szívem szavát!   Én Istenem, jó Istenem, egy percet kérek, adjál nekem! Ha meghallgatod kérésem, meghallhatod szívverésem.   Én Istenem, jó Istenem, egy percet szeretnék, adjál nekem! Nem [… Tovább]

Ma már, ha a tükörbe nézek, barátként pillant rám a csend, elhalkultak a mély zümmögések, kialakult a nyugodt rend, már nincs vacogás a mély hullámzó vágyon, béke van, a vihar odakint maradt, lassan távolodik, mint a mámor, ha a mulatozásnak [… Tovább]

A talin elkészítettem szerény technikámmal – mono – a felolvasások és az egész “szeansz” hangfelvételét. Ezt megspékeltem a Bereczki Gizustól kapott három fotóval, címmel stb. Így egy “videó” lett belőle, amiben a három fotó 1:12:44 ideig tart (addig látható), elmosódva: [… Tovább]

Már elmondtam minden imámat de most nem hallgat meg az ég, az estét ezzel zártam és bár a hajnal sem jött még, Te szívemben újra itt vagy. Elengedlek hát újra. Előtte, zsebeidbe lopom a fényt, szemedbe az álmot, szívedbe magokat [… Tovább]