Összes Napló
Hajnali mámor Bíbormámorban úszik a reggel, Ragyog az ég alja, Isten ujja festi a felhőket, Felkelő nap tündöklik rajta. Hajnali hangok lassan élednek, Csicsergés cseng a körtefán. Szellők szárnyán levelek zizzennek, Jó reggelt!- súgják halkan, S üzenik, milyen szép is [… Tovább]
Tűz Szerelem Élet Lángolás Vajon van élet A Halál után? Tilos Veszély Fény és Napsugár Vajon merre sodor A sorsom? A jövő oly talány… Izzás Parázs Láz és Forrongás Elnyomottak hangja Hallik. A rabság rothadás. Égjen el minden, Mi bűn [… Tovább]
Ki tudja, miért, szeretem. Talán mert szerény és nem hivalkodó Füledbe hangosan nem ordító. Hárfák s fuvolák lágy dallama. Vágyaknak, miket szívedbe rejtesz, csokora. Orgonák mámorító illata, Liliomok szűzies mosolya, Fűben megbújó, szerény ibolya. Orchideák rejtelmes egzotikuma. Kellem, báj és [… Tovább]
Arannyá válik minden kezed nyomán, lényed csendjéből a dicsőség szárnyaira kap, pehelyként, érinthetetlenné válva, repít egyre magasabb szférákba, míg fölötted nem marad más csak a nap, így tűnhet el árnyékod, mi nem vetűl már a tájra, halandóként hiába keresnéd fényben, [… Tovább]
Porból lettem, Porrá lettem. Perzselő tűzben Elégtem. Parázsból Hamuvá lettem. Kósza szélvész Játéka lettem, A mélységből Egekbe repültem. Mennyei mámor Örömét ízleltem. A szivárványon Nyújtózva Boldogságra Leltem.
Kéz… Mely a bölcsőt ringatja, Mely a gyermek fejét simogatja, Mely a lázas homlokot megnyugtatja. Kéz… Mely a ruhát kimossa, Mely a rántást kavarja, Mely ételt rak az asztalra. Kéz… Mely a csomót megoldja, Mely a foltot fölvarrja, Mely a [… Tovább]
Májusi fagyok járnak, nincs jó dolga most senki fiának. Tört szárnyú madár vergődik, zárva a kalitka. Szíve reszket, szabadságát siratja. Megszűnt az érintés, Hova az ölelés? Barátok között feszül a rettegés. Maradj otthon! Maradj otthon! Hallgass az intő szóra! Bár [… Tovább]
Hol az út a végtelenbe téved, Hol homályon sütnek át a fények, Tócsa tükrét fagy dermeszti, Nyomtalanul el kell tűnni. Pőre karok kapaszkodnak, Zörgő ágak hogy vacognak. Nap nap után lassan telik, Szürke bánat torzsalkodik. Hajnali nap ereszkedik, Része magány, [… Tovább]
Gyöngéden, halkan és nagyon, Úgy ölelj, ahogy én akarom! Érints meg, ha jő a reggel! Ébressz föl csöndes szerelemmel! Tedd, ami jó, hagyom. Mosolyogj, légy a Napom! Melengess, ha szívem vacog! Gyöngeségben nyújtsd erős karod! Lelkemet a nap ne perzselje, [… Tovább]
Tette a dolgát, Dolgozott. Csak ritkán szomorkodott, S nem sokat morfondírozott. Most is hallom, magában Sokat dalolgatott. Hajamat minden nap lófarokba fogta, S bele pöttyös szalagot rakott. Tésztát gyúrt, ha kértem, S egyszer jól elnáspágolt, Erre még most is emlékszem. [… Tovább]
