Salto mortale

(meghallgatom)


álom rád város
nyeld zajom
míg csörtetve éjbe vonszolom
roskadt árnyam

látod

mint részegre ha botorkál
kocsmázás után
egy kapualj zuhant le rá
hát hantold fölé vakolatod
salétromát
az est-homály   elcsomagolt már
és hörög a kukán
a hátsó udvar b?ze
és loccsan egy részeg -azanyád-
a hunyorgó ablakon át

megveted

én is megteszem
mint szaltót halálosat
vetem
meg- vagy nem vetem
kit érdekel
és  leemelve mind a lámpát
ha járom a sámán táncát

árnytalan

a járdaszegélyből kigyomlálom
kandeláberek sorát
s rakok máglyát
fénytelent

letépek még egy szál virágot
algernonnak

 

26látogató,1mai

Szerző Lucskai Vincze 200 írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...

1 komment

Hagyj üzenetet