Vers

Kaszás Attila emlékére

Isten Veled, Élet! Elszállt fölöttem minden szent ígéret. Egy pillanat műve az ítélet, s az ítélet: Halál! – ennyi egy emberélet! Néhány távoli hang még vár a kapuban, de semmi vagyok már – gondolattalan… Pár filmkocka – feketén – fehéren, átrohan a [… Tovább]

Vers

Frekvenciák

  Elszíntelenedett szférák. Kifakult fekete lyukak. Meteoreltérítő rakéták, Megörökített kondenzcsíkok. Frekvenciák: Motorizált megváltás.   Az ablak előtt autók ködcélok felé. Csendgömbök pukkanása szájak sarkain. Gurgulázó idő. Alélt, vénákban zsibbadó álmok. Karcos könyörület.   Gyáva bátrak, retro kávézók. Pókerjátszmák pragmatizmusa. Analizált [… Tovább]

Vers

Vánszorgok

    Vánszorgok haza, nehéz esttel nyakamon, elgyötört útból törő fagyott Meteora. Vészt kiált testem: – lelked halálra nyom, roskadó lábad mint hangtalan zongora.   Látnom kell még az újabb csodákat. Párló könnycsepp, el nem tűnhetek. Van pár szavam is, [… Tovább]

Humor

Varjú a karon

Egy varjú, egy könyv és egy rejtély! Dr. Tóth az idegösszeomlás közelében. Dr. Tóth a t?zbe révedt. Hagyta, hogy a lángok és a szikrák vibráló zuhataga lassan egy különös, hipnózisközeli tudatsz?kült állapotba sodorja. A neves pszichiáter jól ismerte mindennek a [… Tovább]

Vers

Pedig csak árva volt

a hanganyag fellelhet? a médiatárban    csodának pottyant  gyermek  lázadó  arcán  megroppant  élte fénye  korán    s mint örökség  maradt rá  a bánat  tömjénezett  átka  áldozó halma  fabatka    ?se háta  vakon nézett  vissza rá  vándorbot vezette  s hagyta  fiát  árván    lelenc  kosztba adva  unt tanóda  adott rá  -szép szót-  subát  hogy kiáltson  a pusztuló világba  hervadó virágra  terítse rá  cinizmusát  fedje sírját    élc    mint faragott szikla  rád?lt a világra  vonyítva  bámulsz már  a csillagokra    sziesztán pihen?  elme  tetszhalott emlékeken  szublimált  hálátlan  magyar kúriák    pedig csak árva volt

Vers

Egy Katicának búcsúzóul

  Reggeli napfény csillan Az álmos postások szemén Nem oszt könyörületet a reggel Félszeg ?rületet hajít belém   Vérbe borult magány Egy passzázs, ami tébolyba vezet Csak siratom szótlanul A felkoncolt emlékeket.