Both Péter (Peth) Szerző
Vezetéknév
Both
Keresztnév
Péter (Peth)
12 év Nincs Komment

A holnap is olyan mint a halál. Nem ismerjük, tiszteljük, és kacérkodunk vele.

Holnap?

Ha tudnám, hogy a holnap mit hoz,
Az jó lenne.
Ha tudnám, hogy amit hoz a holnap:
Az jó. Az jó lenne?
Ha tudnám, mit hoz a holnap:
Az: holnap lenne?
Ha tudnám, hogy mit a holnap hoz:
Az: a holnap? Az jó lenne!
Ha tudnám ma, hogy a holnap: hoz!
Az valóban jó lenne!

A holnaphoz akkor, biztos út vezetne

 

Ezt most sajnos nem, mert ez az egész “mi lesz holnap”-tematika annyira elcsépelt, hogy még egy analfabétának se mond semmi újat (bocsánat a képzavarért). A legegyszer?bb ember is gondolkozik ezen, de mit?l lesz ebb?l költészet?

12 év 2 komment

Álomszép
fegyverek…

Álomszép

  fegyverrel épített kártyavár világunk
tetején inogva: Istenként kiállunk!
Vérünkkel gyalázott tündökl? arany a vagyonunk…
…és kárhozott apák kárhozott fiaként… Meghalunk!

12 év 3 komment

Vannak fontos-abb dolgok…

 

A csillagok idejében percnyi életünk,
nyomtalan t?nik el.
Ezernyi emlékünk elúszik velünk,
már senkit sem érdekel…

Az a mosoly ajkadon,
az éjjelbe elszök? alkalom,
kéjes sóhajok a sötétben,
megkopott csíkok a keréken,
szilveszteri harsogó hangulat
a szívembe férk?z? alkonyat
anyám simító szép keze,
az egyetlen gyermekem élete…

Soha nem tudhatom meg a titkot
mit jelent az élet?
Mennyit ér holnap a birtok,
a nyakamba aggatott ékek?

Egy autó az udvaron,
vagy pénzért vett alkalom?
Aranyos láncaim,
vagy feledett vágyaim?
Bunda az asszonyon,
vagy virág az asztalon
A h?t?gép belseje?

Az a perc kellene!

Hogy megértsem, miért is éltem
mindeddig köztetek.
Ma hangtalan üvöltve hiába kérdem,
holnap, tán vár már a felelet!
Érted?

 

12 év 1 Komment

Mennyit is ér az a “kevés”…

 

Szilánkok

Gazdasági recesszió…
Celebekb?l morék lesznek…
Utcaszéli agresszió…
A kölcsönért is kölcsön vesznek.

Ülök az asztalnál, szalonnát vágok.
A terít?n frissen mosott virágok.
Vidáman t?rik az ízletes vacsorát,
a híradó hangja halkabbra vált…

Baleset érte…
Milliót lopott…
A börtön szépsége…
A lihtóf is lakott.

A kisfiam szeme a legszebb a világon!
A család súlya könny?, de nem fér el fél „vállon”.
Képek és hangok a gondolatok alatt,
kortyolok a tejb?l, és ismét egy jó falat…

Holnap is Mónika…
Megy az olaj ára…
Tolvaj az oviba’…
A t?zsde be van zárva…

A szomszédnak több jutott, de neki sosem elég.
A tulipánok tetején, itt holnap is lesz ebéd.
Gondolatok szöknek a szúró hangok el?l,
A virágok mellett, a téglafal led?l.

A külvilág itt van!
A virágok hervadnak!
Ma a máról írtam!
Utat a Holnapnak!

 

 

12 év Nincs Komment

Van az úgy, hogy már menekülni sincs hova!

Ország úti végfilozófia

Gyilkoló napban fonnyadó sarjú,
Olvad az úton, a négy kerekem…
Oszlopok tetején károgó varjú,
Üvölt a jöv?be, zord jelenem!

Csillan a porból messzire szálló
Maradék mosolyom- magam mögött,
Holnapi reményem semmire váltó,
…hét- f?m a végén belém kötött.

Nyúlva a hanghoz, mozdul a jobbom,
A teret elterelem a hátam elé,
És hallva a falsot az arcom eltorzul,
Zárom az ajtóm- a világ felé!

13 év Nincs Komment

                   Ha

Ha nem jó, mert még köszönök
Néma-merev közönyöd
Csillogó penge szívemben

Ha nem jó- aki én vagyok
Kényszerített két karod
Ölelve öl engem!

Ha a tér, mit kitöltünk
Jeget zabál bel?lünk
Én inkább itt hagyom

Ha a szó, mit mondanék
Nem kevés, és nem elég
Csak nekem fáj! Nagyon!

13 év 5 komment

Lehetne?

Újra elkezdeni. De elejét?l végig!
-A kitágult tudatba vesz? ölelés
Direkt nem felelni, ha kell ezeregy évig
-Álmokat kerget? bamba ébredés

A kavargó jelenben díszes a múltam
-Elernyedt karodban az id? megfagyott
Egy ?szinte szóért messze visszanyúltam
Ezeregy éjszaka csillaga ragyog

13 év Nincs Komment

Valami ilyesmi lehet…

Menyegz?

Te, és én, örökké! Bú, a borban elmerül
Aranybilincs csillogása méla népre nehezül

IGEN! -hangos koppanása! néma imát mormolok
Elveszett a SAJÁT… lényeg… eztán csak rád gondolok!

13 év 5 komment

szintén

Boldog n?napot…. ?szintét,

Halott virágért állnak sorba a férfiemberek
Mert ezen az egy napon agyukba villant
Csak ma…költik flegmán a súlyos ezreket
Mindent elfed az édeskés virágillat

Holnap pont úgy követelnek ételt az asztalra
Ahogy az év háromszáz-hatvannégy napján
De ma a „gyengébbik nemet" az égig magasztalva
Fürödnek saját becsükben' isteni szeretetet híján

Nem adok virágot ma sem Nektek, csak ezt a verset
És nem az irigy természetem, ennek f? oka
Az ide írt néhány ?szinte szó legyen csak a keret
De szívem az, mi valódi csodálatot szól ma

Soha nem tartottam ünnepnek e-napot
Mert a N? nekem minden nap új csoda
Ha t?lem egy hölgy száz bókot kapott
Annak nem e-nap… hanem a N?az oka

13 év 1 Komment

A megélt pillanat értékét akkor érezzük, amikor már elmúlt.

A perc számlálatlan múlik el fölötted
A felét sem tudhatod mi mögötted
Nyomot hagyott
S a napot
Megélted bár, de nem zártad örökre magadba
Mert az élmény nem emelt magasba,
Vagy sújtott le porig!
De az els? sorig
Sem írod meg saját keserves versedet
Már siratod elveszett lelkedet

Mialatt?
Végig ott volt a pillanat!

Both Péter (Peth) Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.