Lucskai Vincze : Pedig csak árva volt

a hanganyag fellelhet? a médiatárban


  
 csodának pottyant 
 gyermek 
 lázadó 
 arcán 
 megroppant 
 élte fénye 
 korán 
  
 s mint örökség 
 maradt rá 
 a bánat 
 tömjénezett 
 átka 
 áldozó halma 
 fabatka 
  
 ?se háta 
 vakon nézett 
 vissza rá 
 vándorbot vezette 
 s hagyta 
 fiát 
 árván 
  
 lelenc 
 kosztba adva 
 unt tanóda 
 adott rá 
 -szép szót- 
 subát 
 hogy kiáltson 
 a pusztuló világba 
 hervadó virágra 
 terítse rá 
 cinizmusát 
 fedje sírját 
  
 élc 
  
 mint faragott szikla 
 rád?lt a világra 
 vonyítva 
 bámulsz már 
 a csillagokra 
  
 sziesztán pihen? 
 elme 
 tetszhalott emlékeken 
 szublimált 
 hálátlan 
 magyar kúriák 
  
 pedig csak árva volt

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:12 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...