Vers

Álom

Barna Erika Viktóriának, az álmodónak         Végtelenb?l végtelenbe, el nem apadóan domb tövében hömpölyög a széles emberfolyam.   Fiatalok és öregek, borúsak, vidámak: éltet?i s elbukói az örök világnak.   Arcát keresi mindegyik, tömeg fölé – szárnyát, [… Tovább]

Mese

Ébred a természet

                                   Fehér virágon                Zümmög? méhecske,               Zöld lombok között               Leng? szelecske.                 Fehér barikák               Zöldell? réteken,               Brekeg? békák               Tóparti vizeken.                 Magas fészkekben               Hosszú lábú gólyák,               Röpköd? pillangók               Csiripel? madárkák. [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország II.

…hatalmas robajjal szakadt be, Bütyök egyszerűen becsúszott mellé a lékbe.*     Aznap az iskolában sem mentek jól a dolgok. Orosz órán az osztály a megszokottnál is jobban kikészítette a Tanárnőt, s az fejét vesztve, válogatás nélkül sorban püfölni kezdte [… Tovább]

Vers

Kitöltés

  fehér foltok a rovátkák közt súlytalan nehezék átmeneti öröklétben túl sok a túl kevés   szavazz igennel nemmel a csodára szentesítsd önhatalmúlag iktasd be április tizenvalahanyadikára ünnepeld meg ha rád virrad   fehér foltok a rovátkák között súlyosan könny? [… Tovább]

Vers

A játék vége

Fotó: Gyéresi Andrea Éva Játszani akartam csak, rémesen komoly játékot, mászni a hegyeink hátáról lehántott térképeket, versenyre kelve múlandóságunk csattogó zajával, csatakiáltással az értünk ég?, g?gös sugarakba els?nek érni, és leütni az ipi-apacs visszhangzó vihorászását! leütni el?led, igen, els?nek érni, [… Tovább]

Vers

néma virágzás-3.

…       ablakon a fény homályosan beosontcsendbenkörbe font karjaid köztremegett testemszemed pillantásaarcod mosolyaelvarázsoltalelkem hangtalanul kinyitottadszívem ablakátszerelmes repülésbenmind virágkelyhetsimogattadvágyaink kapuját…

Vers

Es?

Es?fény. Világít a házfal.   Cseppecskék Itatják a tájat.   Es?fény. Ázik már az utca,   Nézhetjük Ablak mögé bújva.   Cseppekb?l S?r? ez a fátyol,   Szárazság, Áldás ez a zápor.   Cseppecskék Kerget?z? jóság,   Tiszta lesz Végül [… Tovább]

Elbeszélés

Fordított reggel

Úristen! Már megint! Nagyon fájt a feje. Úgy érezte, mintha valami szívná ki az agyát. A szeme is belefájdult, enyhén könnyezett. Fájó tagjaival felkászálódott, a konyhában felkapcsolta a villanyt. Fájt a fény, ahogy az a szemébe villant. Ez a nap [… Tovább]

Vers

Csak semmi pánik

Bandáktól rettegő villamos, mint meglincselt tanár hever keresztben. A közelben néhány kandeláber felgyújtott hajtincse világít. A fortyogó felszínen az új középkor emészthetetlen, avas zsírdarab. A végvárak, mint rendőrőrsök bedőlnek. De néhány vigasz a városba tart.

Vers

Sárga nárciszok

Nyílnak a kerti nárciszok, Friss az arcuk, akár a nap, Éberek mind, nem alszanak, ÁÃ???lmomban nékik áldozok.       Nyílnak a kerti nárciszok, Friss az arcuk, akár a nap, Éberek mind, nem alszanak, Álmomban nékik áldozok.   Messze ment [… Tovább]

Egyéb

Életem

Az Életemr?l… Ilyennek látom én magam az Életemben… Valóság. Élet. Életre szánt m?. Mintha az egészet végigszínészkedném. De egy percre sem játszom meg magam. Természetesen, otthonosan mozgok színpadon. A szövegemet jól tudom, de olykor nincs mit mondani. Sokszor a szó [… Tovább]

Novella

A merénylet

*   Ahol apám lakott Budán, az igazán nem számított úgynevezett rossz környéknek. Budán eleve nem is volt abban az időben ilyen. Igaz az utcában többnyire emeletes bérházak voltak és akkor kezdtek építeni két új házat is. Persze, mi gyerekek [… Tovább]

Vers

Nevess

A nevetés talán az egyik legjobb dolog a világon… a nevetésben mindig találni örömöt… Ez a vers arról szól, hogy milyen az, ha valaki MINDENEN nevet… az Életen, a Halálon… Nevess az égre Nevess az Én-re Nevess a fénybe Nevess [… Tovább]

Vers

Macskaköveken

…lépteim puhán neszeznek, hazafelé a macskakövek már jól ismernek… Üde tavasz zengillata körbelengharmóniája fülembe csengahogy este lépteimpuhán neszeznekhazafelé a macskakövekmár jól ismernekbelefáradva a napmára kirótt küzdelmeibemélán elmerengeks felrémlikmily régen öleltéls vezetett át karjaidba zárvaa holdfényszerelemt?l ittaséjszakájaegy újmadárcsicsergést?l hangostavaszi hajnalba

Vers

libben a sóhaj…

    I. … haló léptek nincs nesze surran… … ígéret nélküli szavak súlya koppan… … er?tlenség emeli magasba a semmit… … karmok markolásszák lelkünk sérelmeit… II. … libben a sóhaj nevenincs leple átlátszó fátyollal testünk áttekerve… … lépünk a [… Tovább]

Novella

Márciusi történet

  A zsemlék – vagy ahogy a kis dél-alföldi faluban nevezték, zsömlyék -, melegen illatoztak a polcon. Korán volt még, csak nemrég érkeztek meg a városi pékségb?l; az ottani f?nök testvére volt az üzlet vezet?jének, el lett tehát rendelve, hogy elkészülte után [… Tovább]

Novella

Az akvárium

*   Mivel városi gyerek voltam, nem nagyon lehettek állataim. Pedig nagyon szerettem volna egy kutyát. Budán, ahol laktunk ez kissé nehézkesnek ígérkezett, mivelhogy nem lett volna elég mozgástere. Igaz, volt kertünk, de hát a lakók jóvoltából oda senki sem [… Tovább]

Vers

Valamikor

Fotó: Gyéresi Andrea Éva   Valamikor valakik így voltak a fényben merülve, vagy csak így lesznek, a szemtelen természet köréjük gy?lve, lesné a titkot, elcsenne bármit, de azt a kegyet nem kaphatja bárki, nem akárki, csak akiknek a lelke sétál [… Tovább]

Vers

Vízió

Fotó: Gyéresi Andrea Éva   Akkor csak így láttam magamat a tér végéb?l úszva a fáradt nap alatt, két éve lehetett, mikor nem aludtam, szédültem a fájást, a nehéz járást akkor éppen csak nem bírtam. aztán a görbe házak kiegyenesedtek [… Tovább]

Egyéb

befejezetlen rövidek (quatre)

zsákban futást játszikvelünk az id?és apró hologramjána direkt dolgoképp olyan keser?ekmint a reggeli kávé. *** tagadhatatlanulbelegázoltálabba a rettenetbeahol nincs leveg?csak valami nématátogás minden szó. *** és mikor az inak hangosan recsegvea porcra csontosodnakakkor leszel a legártatlanabb. *** angyal vagy te [… Tovább]

Vers

Emlékek nélkül

        Emlékek nélkül    Szemedre sem emlékszem, hajad színe szürke talány, mozdulatlanságod megrabolt, nem hozzám szólt a tánc. Testvérem a Hold. A Nap tüze sem értem dalol, es?k lágy illanó cseppje lop létembe vérz? halk magányt, lassan merengve [… Tovább]

Vers

Sabdabrahman

… a muzsika bennünk van…       Akkor is szól ha nem hallod Akkor is ha nem tudod Állandóan! Szüntelenül és örökké: Szeretve vagy! Magamba néztem Téged láttalak Én veled s Te énvelem Táncoltál egy délután Zene lüktetet lábamban [… Tovább]

Vers

Paraszt magyar, magyar paraszt*

Régi árnyak nem nyugosznak Átfestenek lesikálnak Át- ki- meg be – helybenhagynak S amnéziát szimulálnak   Régi árnyak nem nyugosznak Wunderscheisse-l provokálnak Búval bélelt tegnapokra Sickratmanek rátalálnak   Ha Szűz Máriát meggyalázzák S reppel kérdik: paraszt magyar Magyar paraszt „Buzi-e [… Tovább]

Egyéb

Sírfelirat

csak posztumusz m?vész lehettem és közhellyé válok boldogan belém fáradtak h? szerelmek én kicsontoztam a sorsokat a rózsa víz nélkül megmarad száradt falakról emléke él holtaknak vittem illatokat és befogadott engem az ég    

Vers

Kék madár

Már egy éve történt e vén tölgy alatt,hogy kéken ébredt az álmos pirkadats nem kacagott, mint máskor,ha sárga fényében fürdött hallgatagaz örökmozgó vándor. ?mellettem ült, pedig tudta mi leszs óh, én nem is sejtettem, hogy egy ilyenragyogó ?sz hajnalán,mikor hársillatban [… Tovább]

Vers

Életkép

Múltkoriban láttam egy asszonyt, Kinek jobbjában nehéz szatyor, Baljában egyensúlyozva egy gyermek ütötte hátát vadul.   Láttam az asszony egyenes háttal Hogyan tartotta magát, S csak csendesen szólt oda fájón: Kicsim, ne bántsad anyát.   Ekkor elszakadt a szatyor, S [… Tovább]

Vers

Nyom

Egykor kemény könnyként gördült rólam a fájdalom, –Letörölném, édes!—mondtad, s megenyhültem szavadon.   Mára a sós csepp mélyítve egyre tovább barázdát húzott az arcomon, s bár lesúrolnád, nem hagyom.                                               Ez a nyom.                                                                  

Vers

Gondolat

Mikor testünk             másfelé mozog, félárvának érzem magam, ki egy sarokban ülve kuporog.   S míg csak merengek –kitikkadt föld—utánad, a gondolat            csendes es?ként                    enyhíti a vágyat: még árvább lennék, ha nem volnál otthonom,     és akkor ezt [… Tovább]

Mese

SZIVÁRVÁNY

A zápor és a pocsolyák után jöhet a szivárvány!       Es? esett, langyos szell? fújdogál, Nyári égen, megjelent egy szivárvány. Hét színével pántlikája, jaj de szép Csodálatos kaput nyitott ma az ég. Azt mondják, ki általbújik alatta Azt [… Tovább]